Mit gondoltok erről a leírásról?
Ungváry Krisztián történész a tavalyelőtti olaszliszkai lincselés után, a környékbeli viszonyok alapos ismerőjeként, így összegezte a Figyelő című lapban (A mi kis falunk. 2006. 11. 23.) az elszaporodó és elfajuló konfliktusok mögötti konstellációt: "Két, egymással radikálisan ellentétes szabályokat követő kultúra áll szemben egymással... [A helybeli romák] magántulajdonról alkotott fogalmai... a XII. század szokásaihoz közelítenek..., munkakultúrájuk a nomadizáló népekét idézi. A falusi földművelők kultúrája pedig megpróbál a kapitalista társadalmi rend szerint működni. A kettő között folyamatos a konfliktus, keveredés nincs... Két, gyökeresen más mentalitású közösség él egymás mellett úgy, hogy az erőviszonyok folyamatosan az egyik javára tolódnak el... Ma Olaszliszkán a 1778 lakosú faluból 530-an tartoznak pontosan körülírható szociális és kulturális csoportba, de az általános iskolában létszámuk már 80 százalékot tesz ki... Néhány éven belül a falu képtelen lesz fenntartani a ma még úgy-ahogy működő struktúráit."
Ungváry egyébként szerepelt az LMP országos listáján (bár nem tudom, hogy saját kérésére-e, mert Cserhalmi például önakaratán kívül került fel.)
Ez egy szép mese. Már majdnem elaludtam rajta. :)
Ha lesznek gyerekeim a közeljövöben (tervezem! csak pár kell XD ) biztos ez lesz az esti meséjük!
Ungváry Krisztián egy kis nemzetellenes propagandával vegyítve elmondja nekünk, hogy vannak itt ám problémák. Persze nem mondja ki nyíltan, mert a következményektől már fél és azóta teljes mértékben visszamászott a lagymatag-libsi akolba.
Egyébként Ungváry Krisztián tényleg becsületesen próbált viselkedni kezdetben, csak aztán szóltak neki, hogy úgy nem lehet. Ennek a kezdetnek az egyik utolsó nyoma ez a cikk. Ma már nem írná meg.
"A kapitalizmus bukásra van ítélve, nem lehet, csak erőszakkal fenntartani."
Hát, csak nézzünk körül a nagy kapitalista országokban: Németország, Svájc, Svédország, USA, Kanada. Mindenütt akkora a nyomor és az erőszak a hatalom részéről, pedig a lakosok mit nem adnának azért, hogy visszatérhessenek a feudalizmusba, vagy a náci diktatúrához, esetleg kipróbálhassák a kommunizmust. Sőt, még az ősközösség is nagyon népszerű irányzat, különösen Svájcban :DDD
Én egyetértek a leírással, és hozzátenném, hogy sajnos már rengeteg helyen összeomlottak a máshol talán "még úgy ahogy működő struktúrák", többek között az én anyám volt falujában is. Szerencse, hogy a nagymamám már nem élte meg, ami azóta történt. A nagynéném még megérte, hogy ki-be járkáltak a cigány suhancok a házában, először csak a tyúkjait lopkodták, meg a terményeit, aztán mikor ezeket már feladta, a spájzból a kajáját, az ágya elől a levetett cipőjét vitték el. Egy darabig próbálkozott, segítséget kért a még megmaradt pár fiatalabb ismerőstől, de aztán kénytelen volt feladni végleg, és elmenekülni a faluból egy öregotthonba, ahol rövidesen meghalt.
Mára már kizárólag cigányok lakják a falut, nincs már kitől lopni, minden lepusztult, tönkrement, eltűntek a korábbi virágzó kertek, gyümölcsösök. Elfoglalták az elhagyott házakat (köztük a minket is), és pár év alatt lelakták, ma úgy néz ki az egész falu, mint egy fekete-afrikai nyomortanya.
Engem meglepett, hogy ezt pont Ungváry Krisztián feszegette, de erre az egyik előző válaszoló megadta a magyarázatot.
Épp ma fogalmazódott meg bennem, hogy erről az állapotról leginkább mi magunk, a többség tehetünk.
Lehet itt mutogatni a politikára, meg a cigányokra, hogy régen nem ilyenek voltak. Nem a lófact, mindig próbálgatták a határokat, csak mi (az elődeink) nem voltunk ennyire balf@szok.
A CBA-ban vásároltam ma, egy pénztár működött, elég hosszú sor, jócskán belógott az áruk közé, nem tolakszom, kerülök egy kört a sor végére, így illik. Lassan halad a sor, már a 2. vagyok a pénztártól, lép az előttem álló, 3 cigányasszony terem egy pillanat alatt a helyén valahonnan oldalról. Mondom, akkor még viszonylag higgadtan, mé nem állnak a sor végére, mint én, meg a többiek. Aszongya, mert ők nem állnak! Én nagyon békeszerető ember vagyok, de 10 perce álltam a sorban, azelőtt másik tíz percig kerestem valami hülye zacskós dzsemtartósítót, szóval nem volt erre alkalmas a pillanat, üvöltözve félrelökdöstem őket, és visszaálltam a helyemre, ők közben elmondtak félhalkan néhány tradícionális átkot, meg hogy hogy siet a mágyárember, bisztos megy kápáni. Mert hát náluk ez a megvetés legnagyobb jele. És bár felkopna az állam, ha a kapálásból kéne megélnem, de azt találtam mondani, hogy ja, sietek dolgozni, hogy legyen miből megpakolni a kib@szott kosaratokat és ne dögöljetek éhen.
Na most nem ez a legnagyobb baj. A baj az, hogy volt a sorban előttem egy középkorú nő, ő volt az egyetlen, aki ha csendesen is, de ki mert állni mellettem. Utánam meg 6-8 ember a sorban, akiket szintén beelőztek ezek, sőt, mikor én ezt szóvá tettem, közvetlen mögém álltak, eléjük, nem a sor végére, de senki egy qrva szóval közülük nem mondta, legalább a történtek után, hogy nem oda, hanem mars leghátra. Csak otthon, miután lehiggadtam jutott eszembe, hogy nem a cigányokkal kellet volna kiabálni, hanem velük. Emberek, szó nélkül hagyjátok, hogy ezek a fejetekre szarjanak? Nem szamurájkardos gyilkosokat kellett helyükre tenni, hanem pár szakadt pimasz cigányt.
Mi vagyunk a többség, a mi törvényeink szerint kell élniük, senki nem fogja ezt folyamatosan számon kérni rajtuk, ha mi nem teszünk érte a lehetőségeinkhez mérten.
Biztos voltam benne, hogy lesz olyan, aki félreérti (félremagyarázza) az esetet. :)
Távol áll tőlem, hogy hős legyek. Nem is volt ott szükség semmi hősiességre, és a konfliktusok 99%-a hasonló, nem rántanak ezek egyből kést, ha helyreteszed őket, sőt, képesek tiszteletet tanulni.
Mert mi történt volna, ha 1-2 magyar ember somfordált volna a sor elé? A többiek egy emberként háborodtak volna fel, és zavarták volna a sor legvégére, nagyon helyesen.
Ilyen esetek naponta ezrével történnek, valljuk be, ezek keserítik meg igazán az életünket velük kapcsolatban, nem az igazán súlyos bűncselekmények, azokról többnyire csak a tévéből tudunk.
Nem várhatjuk, hogy minden ilyennél jelen legyen egy rendőr, aki majd rendet tesz. Sokszoros túlerőben voltunk itt is, meg a hasonló helyzetek túlnyomó részében. Szó sincs itt tettlegességre buzdításról (ha nem muszáj), egyszerűen szóvá kell tenni, nem elfordítani a fejünket, mintha mi sem történt volna.
Ezek (tisztelet a kivételnek) biztos tudatában vannak annak, hogy ők bármit megtehetnek, ezt senki más nem tudja kiirtani belőlük, csak mi, azzal, hogy nem alázkodunk meg folyamatosan előttük.
És aki ezt fölösleges, esetleg felelőtlen hősködésnek tartja, az megérdemli, hogy átgázoljanak rajta.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!