2004. december 5. Miért tettétek?

A kérdésre, először röviden:

Szégyenteljesnek és gyalázatosnak tartom, hogy az a népszavazás olyan "eredménnyel" zárult!

Sajnos a magyarság akkor is gennyes hazugságok fogságában volt és a többség nem volt képes átlátni, hogy miről is van szó. Másik része a szavazóknak pedig szánalmas módon a mai napig sem képes felfogni, de ami még undorítóbb, olyan kozmopolita beállítottságú, hogy számára nem létezik pozitív magyar történelem, csupán "bűnös nemzet"-nek tart minket.

Röviden valami ilyesmi volt az oka:

"... ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti szineit és vörös rongyokba öltözött. Ez a város börtönre vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait és egy év alatt elprédálta összes javainkat."

A fentiek sajnos nagyrészt az egész országra igazak voltak a népszavazáskor is! A nacionalizmust összemosták a sovinizmussal, a történelmünket a magyarok bűneinek felsorolásaként tanították (tanítják), és bele nevelték az emberekbe, hogy szégyellni kell magunkat, miközben alázattal meg kell felelnünk bármilyen nemzetközi elvárásnak.

Tehát megtépázták az egészséges nemzeti öntudatot, az összefogáshoz és összetartáshoz elengedhetetlenül szükséges egészséges nacionalizmust. Ami természetesen homlokegyenest ellentétes a galád sovinizmussal, ami éppen ellenünk irányul több nemzedék óta.

http://www.youtube.com/watch?v=uRcRapmCBPY

A kérdésre kicsit bővebben:

A szóban forgó népszavazásra kiírt kérdés így szólt:

"Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. paragrafusa szerinti magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?"

Ügydöntő népszavazás volt, tehát az igenek győzelme esetén az Országgyűlés ebben a kérdésben törvényt kellett volna alkotnia...

Az egyik súlyos félreértés az volt ezzel kapcsolatban, hogy nem a népszavazás eredményének hatására lépett volna életbe egy valamilyen törvény, amely szerint megkapják az állampolgárságot a külhoni magyarok, hanem mindössze annyi történt volna, hogy ezek után valamikor a Parlament megalkot erre egy törvényt. Mivel akkor MSZP-SZDSZ kormány volt és többségben voltak a kormánypártok a törvényhozásban, így azok, akik MSZP párti szavazók voltak és egyben támogatták volna a kettős állampolgárságot, az "igen" szavazatukkal mindössze ahhoz járultak volna hozzá, hogy a számukra szimpatikus kormánytöbbség határozza meg ennek a kereteit. Az állampolgárság egész intézményének kérdéskörét érinthette volna az akkori kormány kedve szerinti törvény. Az MSZP-SZDSZ hívek között is lehetett olyan, aki támogatta volna ezt a kezdeményezést, de mivel minden kommunikációban elhallgatásra került ez a fentebb sorolt tény, és csak az lett megvilágítva, hogy milyen "következményei" lennének a kettős állampolgárság lehetőségének, így azok sem szavaztak igennel, vagy el sem mentek.

Az, hogy hogyan lett tálalva a közvélemény számára ez az egész ügy, az arról tanúskodik, hogy a magyar politikai szereplők többségének létkérdés volt az, hogy egyáltalán ne lehessen megtenni ezt.

A Magyarok Világszövetsége kezdeményezte ezt a népszavazást. A Világszövetség képviselőit minden fősodrású médiában igyekeztek lejáratni, és nevetségessé tenni a kezdeményezésüket.

A népszavazás kiírásakor az anyagias szempontok nem voltak időszerűek, hiszen nem volt hozzá megalkotva törvény, csak annyi lett volna a kérdés, hogy akarjuk-e vagy pedig nem. Mégis legtöbbször azok az érvek hangzottak el a "nem"-ek mellett, hogy nagy terhet jelentene a gazdaságnak és veszélyeztetné a munkahelyeket a kettős állampolgárság. Az igenek győzelme esetén a lehetőségek és a megvalósíthatóság függvényében lehetett volna törvényt alkotni, valamint az érintett országokkal egyeztetni. Tehát csak ekkor lett volna értelme egyáltalán szóba hozni az anyagias kérdéseket.

A magyarországi magyarok a külhoniakhoz képest egy sokkal jobban beszabályozott világnézetre lettek "nevelve", ahhoz lettek (lettünk) szoktatva, hogy még egy válogatott focimeccsre sem mehettek nyugodtan a nemzeti zászlóval a vállukon, mert a rendőrök rossz szemmel nézik ezt. És ez csak egy kicsi megnyilvánulása annak, ami a nemzetietlen kádári rendszerre jellemző volt, aminek a nyomait a mai napig is nyögjük. Magyarországon nem lehetett ünnepelni március 15-ét (a Petőfi szobornál), pláne nem október 23-át és mindkét ünnepünk valamint a teljes történelmünk szocialista átiratát tanították az iskolákban. Tehát a hazugságok és féligazságok homályában tartottak minket, és azok a politikusok, akiknek szellemi gyökerei azokba az időkbe nyúlnak vissza, most is szeretnék fenntartani ezt a szellemi nyomort. Látszólag sikerrel...

Szintén súlyos probléma volt, hogy egy időben kellett szavazni a kórházak privatizációjával kapcsolatban is. Az egészségügyi kérdésekkel kapcsolatban pedig egy igen erős és erőszakos lobbi akarta elérni a korlátok nélküli és ellenőrizhetetlen kiárusítást. Ezért ezek a távolmaradásra biztatták az embereket, ezzel egyúttal az állampolgársággal kapcsolatos szavazástól is távol maradtak azok, akiket meggyőztek.

Nem mellékes, hogy elég sokan azért nem mentek el szavazni, mert vagy összezavarták őket a minden oldal által hangoztatott érvelések, vagy éppen elegük lett a politikusok szereplési mániájából.

Szerintem nem volt érett a közélet, de leginkább a politikusok, sőt a politika inkább romlott volt ahhoz, hogy egy ilyen kérdést megfelelő módon tudjon kezelni.

Európában több példa van pedig erre, nem ördögtől való és nem balkáni dolog ez az egész. Sőt főleg a magyarok esetében törvényszerű, jogos és a minimum az, hogy megadjuk az állampolgárságot határon túli magyaroknak.

Most létezik az úgynevezett "könnyített" eljárás, elvileg megkaphatják a külhoni magyarok az állampolgárságot, ha igazolják, hogy felmenőik magyarok voltak (állampolgárok), az eredeti okmányokat saját költségükön lefordíttatják, ha rendelkeznek magyarországi lakhellyel és vizsgáznak illetve esküt tesznek. Ha jól tudom, most ezek a feltételek. Ha jól látom, egyetlen dologban van könnyítés, abban, hogy nem kell 6-8-10 évet életvitelszerűen itt tölteni. Viszont ha könnyítjük a lehetőséget, akkor miért kell magyar lakcímet igazolniuk?

Úgy gondolom, hogy a mostani lehetőség sem a jó megoldás. Ezt sokkal egyszerűbben kellene intézni. Miért kell igazolni a nagyszülők magyarságát annak, aki eleve magyarul beszél, ismeri és használja a Himnuszt, ismeri a magyar történelmet, mi több azt is ismeri, hogy milyen kisebbségi magyarnak lenni, amit az anyaországiak közül senki nem ismerhet?!

Tanulságnak, ébresztőnek:

http://www.youtube.com/watch?v=ewA49UIuSgk&feature=player_em..

"Tanulságnak, ébresztőnek:

http://www.youtube.com/watch?v=ewA49UIuSgk&feature=player_em..

http://www.youtube.com/watch?v=w-UqU6Pktg8

Azért a török békefenntartókat is sajnáljuk kicsit.