Miként alakítanátok át a felsőoktatást ha ti lennétek érte a felelős?

1200? Te hol élsz? Hogyan tud 1200 jogász elhelyezkedni a szakmájában(!) mikor 1; éppen most küldenek el egy csomót az önkormányzatoktól

2; az ügyvédi szakma telített, a börtönök nem győzik fogadni a bukott jogászokat, mert NEM TUD MEGÉLNI törvényesen - természetesen nincs egyedül,csak az ő szakmájában ennek azért különös jelentősége van - hiába sikerült elhelyezkednie

Mond ezt mérnök/informatika szakon. AZ átlag határ 310-330.

És nézd meg hogy mérnök szakon hányan kezdik el és hányan fejezik be... No ez a nem mind1..

Anno a légierőhöz az jelentkezett aki akart, elvégeztek egy képzést, és kb 75%os lemorzsolódás volt.. Akkoriban létrehoztak egy tesztet (Stanford-Binet IQ teszt.) amit kitöltettek a jelentkezőkkel, és így már megszűrve kerültek a képzésre.. a 75%os lemorzsolódás helyett 36%os volt csak a lemorzsolódás...

Na ezt szolgálná sztem a 350 (vagy mondjuk 340es) minimum ponthatár...

a UK-ben tanulok a világ egyik top egyetemén (top 1%-ban benne van), egy-két itteni dolgot átvennék - nyilvánvalóan nem egy az egyben, hanem módosítva.

felvételi:

- idekint 4 dologból áll a felvételi: kell egy personal statement (motivációs levél), tanári referencia, érettségi jegyek és nyelvvizsga (ha nem angol nyelvterületről jöttél. ebből átvenném a personal statement-et és a referenciát, plusz érettségi jegyek. miért? mert hasznos.

a motivációs levelet az egyetemnek küldöd be; ott egy bizottság elbírálja. szép dolog, ha valaki orvos akar lenni, de ha 300 szót nem tud összehozni, hogy miért, szerintem bukott a dolog. a későbbi munkahelyedre is kell majd motivációs levél, az otthoni ismerőseim nagy részének fogalma sincs, hogy az mi egyáltalán. pláne ezzel ki lehet szűrni a tengő-lengő embereket; ha nincs elég motivációd, ha nem tudsz egy értelmes pár sor írni, ha fogalmad sincs, hogy miről is szól ez a szakod, akkor mit keresel ott? jöhet az ellenérv, hogy de sokan hazudnak, másolnak; másolás ellen ott vannak a különböző szoftverek (pl nálunk összehasonlítja a beküldött anyagot a neten, google által elérhető összes irománnyal, és ha több az egyezés, mint pl 50%, akkor elutasítják a jelentkezésedet úgy, ahogy van). hazugságra? ha te be tudod valakinek hazudni, hogy nagyon érdekel a szakod, amire jelentkezel, akkor is csak te fogsz rosszul járni, mert utálni fogod és valszeg kibuksz. meg miért felvételiznél egy olyan szakra, ami nem is érdekel? logikus, nem? a ps-ben mindent fel lehet sorolni, sulin kívüli tevénykenység (önkénteskedés, sportok, ésatöbbi), mert ezek is extra skill-eket adnak az embereknek (tom, otthon ezek nem túl népszerűek..) pl hogy toleráns vagy másokkal szemben vagy éppen jó szervezőkészséged van. ezek legalább olyan fontosak, mint hogy elértél egy 5-öst a töri témazárón (kb 10 oldalnyi anyagból....). a diákokra mint élő, dolgozó, cselekvőképes emberekre kéne tekinteni, nem csak egy felvételi papíron szereplő számként vagy kódként.

a tanári referencia jó képet (vagy rossz képet) adhat a diákról; hogy szorgalmas-e, hogy aktívan részt vesz-e a diákéletben ésatöbbi. persze, mivan ha utál a tanár? ciki. engem utált az ofőm/töri tanárom, naés. én tudtam vele szemben objektív lenni (emberileg egy tré alak volt, a tudása viszont hatalmas), ilyenkor igazgatótól, másik tanártól lehetne referenciát kapni.

ezek után venném csak figyelembe az érettségi jegyeket. nehogymár egy 4-5-öst ne lehessen elérni töriből (atlasszal) vagy matekból (függvénytáblával). nevetséges.

szakokról: egy átfogó piackutatás után, egyetemi vezetőkkel való egyeztetés után változtatnám a keretszámokat. amire kereslet van, azt nagyon reklámoznám, de ez az egyetemek dolga, felelőssége kéne, hogy legyen (hogy odavonzza a diákokat). mindenképpen kell kifutási időt hagyni a dolognak, 1-2 évet is akár. az egyetemek nem a felvett kvóta alapján, hanem teljesítmény alapján kapnának államilag támogatott helyeket (ergo nagy bukási arány, kevesebb many; így a tanárok is ösztönözve vannak, hogy jól tanítsanak. persze ezt szigorúan ellenőrizni kéne, tanterveket átdolgozni ésatöbbi). az államilag támogatott helyeket amúgy drasztikusan csökkenteném, 5 évet fizetnék max, ha nem bírod elvégezni, akkor fizetsz. ebbe beleférne a BSc és MSc (vagy BA, MA, kinek mi). én sem szívesen mennék olyan orvoshoz, aki kettesekkel ment át, hát kösz.

diákhitel: fizetéshez kötném a visszafizetését (pl eléri a fizud a havi mittomén 200.000 ft-ot vagy 150.000-et és akkor kell pl a fizud 5%-t visszafizetni). idekint mindenkinek diákhitelje van, ez a normális, mert mindenkinek drága kifizetni, akár brit, akár nem brit.

ponthatár: az egyetem dönti el, hogy adott szakra hány embert vesz fel (hányra van pénze). pl mérnökire 600-at. ha 600-nál kevesebben érik el a bekerülési ponthatárt, akkor szabad versenyt indít a megmaradott helyek után (meginterjúztatja a nem bekerült, de magas százalékkal rendelkező diákokat; ha nincs elég, aki alkalmas lenne, akkor ennyi; nem kell minden szerencsétlent felvenni)

ezek drasztikus lépések lennének, de nézzük meg, hol tart a brit felsőoktatás, és hol tart a magyar. egy bevált rendszer, jól működik, diákközpontú ésatöbbi, még órákat tudnék róla mesélni. viszont azt is látni kell, hogy idekint már 5 éves kortól kezdődik a diákok nevelése és idekint normális, hogy mindenki önkénteskedik. pezsgő diákélet van rengeteg society-vel, egyetemi diákkörökkel-klubbokkal, mindenki motivált a tanulásra. na, otthon nem. itt nem cska az egyetemi oktatással van a probléma, hanem az ovitól kezdve az általános iskolán, középsulin keresztül az egyetemekig. ezt átdolgozni éves folyamat lenne, szakértők bevonásával.