Miként alakítanátok át a felsőoktatást ha ti lennétek érte a felelős?
válasza:Mindenképpen a munkaerőpiaci kereslet alapján, de emiatt akár évente is változtatni kell. Kevesebb jogász, közgazdász, bölcsész kell, több mérnök. Most. 10 év múlva lehet, hogy másképp lesz.
Tandíjat én nem szednék, de akkor legyenek magasak a felvételi követelmények. Mostanában boldog-boldogtalant felvettek az egyetemekre, és munkát meg nem találnak. Illetve olyan helyre is kérnek már diplomát, ahova nem is kéne. Jó lenne a normális állapotokat visszaállítani. Egy titkárnőnek nem kell diploma, egy betanított munkásnak még kevésbé.
Plusz félév? Én azt nem támogatnám. Ha valaki nem tudja időben befejezni, akkor fizessen a plusz félévért.
"Plusz félév? Én azt nem támogatnám. Ha valaki nem tudja időben befejezni, akkor fizessen a plusz félévért."
Sok olyan szak van amit nem lehet időben belejezni.
Egy egyetemi tanárral mikor beszéltem mondta, hogy náluk (szte ttik-ik) 90% nem fejezi be időre. És nem azért mert hülyék lennének.
"Kevesebb jogász, közgazdász"
Pl jogászból épp jóval több kellene:
A jogászok és a közgazdászok jó eséllyel indulnak
A felsőoktatási reform legnagyobb vesztese a gazdaságtudományi képzési terület. A kormány itt 4900-ról mindössze 250 főre csökkentette az állami támogatásban részesülő hallgatók számát, holott ez a terület alapvetően jó elhelyezkedési lehetőségeket kínál. A végzettek nettó átlagbére 181 ezer forint, ráadásul mindössze 5,6 százalékuk nem talált magának állást, és 11 százalékos a pályaelhagyók aránya, ami alacsonyabb a műszaki területénél.
A jogászképzés is nagy vesztese az átalakításnak: 700 támogatott helyet vont el innen a kormány, és mindössze 100-an tanulhatnak ezentúl állami pénzen jogásznak. Pedig a frissen végzett jogászok viszonylag sokat keresnek (159 ezer forint), és a szakmán belüli elhelyezkedés is jellemzőbb (6,2 százalék), mint a többi szaknál. Ráadásul közülük hagyják el a legkevesebben az országot, és mennek külföldre dolgozni (1,9 százalék).
A kutatás szerint a csökkentett támogatású jogi és gazdasági képzésben diplomázottak közül többen találtak munkát az elmúlt években, mint a támogatott műszaki és természettudományi képzések végzettjei közül.
Ugyancsak a vesztesek közé tartoznak a bölcsészek, itt 1400 államilag támogatott férőhellyel lesz kevesebb szeptembertől. Körükben a munkanélküliek (9,5 százalék), a pályaelhagyók (19,2 százalék), a külföldön dolgozók (6,7 százalék) és a felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők (23,4 százalék) aránya is magas, a nettó átlagjövedelem (140 ezer forint) azonban kicsivel meghaladja a természettudományi képzési terület átlagjövedelmét.
És még a jogászokhoz:
"Nyugodtan mondhatjuk azt, hogy a 100 finanszírozott hellyel az állam egyáltalán nem támogatja a jogászképzést, ez legfeljebb szimbolikus lépés. Az országban nyolc jogi karon kilenc képzési helyen egy-egy évfolyamon 3-4 ezer hallgató tanul jogot, háromnegyedük már most is saját költségén" – mondta az Indexnek Szabó Imre, a Szegedi Tudományegyetem jogi karának dékánja. Miután a 100 állami ösztöndíjas hely alig számít valamit, Szabó Imre úgy látja, ezzel nem tettek különbséget a karok között. Az, hogy az állami kvótát az ELTE és a Pázmány kapta, a dékán szerint szubjektív döntés eredménye, amelynek semmi köze a karok valós teljesítményéhez. Az egyetemi rangsorokban a SZTE-n kapott jogi diplomák értéke mindenütt magasabb, mint a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, jegyezte meg Szabó Imre. A professzor utalt azokra a felmérésekre is, amelyek szerint az állam működéséhez évente körülbelül 1200 frissen végzett jogászra lenne szükség. "Ha az állam működtetése a kormányzat feladata, akkor azt mondhatjuk, hogy a kormány ennek a kötelezettségének nem tesz eleget."
A szegedi jogi kar dékánjának állítását alátámasztja a Magyar Rektori Konferencia Jogi és Igazgatási Szakbizottságának 2010-es elemzése is. A tanulmány szerint az állami funkciókhoz kapcsolódó munkakörökben foglalkoztatott jogászok száma mintegy 34 ezer fő, míg a munkaerő-piacon dolgozó jogászok megközelítik a 20 ezret. Azaz mintegy 55 ezer szakember utánpótlásáról kellene gondoskodnia a jogtudományi képzésnek, ami éves bontásban annyit jelent, hogy 1570 joghallgatónak kellene végeznie.
válasza:Minimum ponthatár: 350 pont..Ez alatt ne vehessenek fel senkit se egyetemre. Lehet soknak tűnik, (most 240 ha jól tudom?) de 500 pontból 350et elérni.. sztem elvárható attól aki egyetemre készül.
Persze vissza kellene állítani a "diploma nélküliek" megbecsülését is, hiszen ácsokra, kőmüvesekre, szakácsokra, pincérekre, és hasonló munkásokra ugyanúgy van szükség, mint egy jogászra... Sőt..
Azt hogy miből mennyit indít egy egyetem.. Döntse el a piac. Hülyeség tervutasításos módszerrel központból megmondani hogy jövőre pont 150 közgazdász fog kelleni és 100 jogász...
válasza:"Minimum ponthatár: 350 pont."
Azért az egy kicsit sok. Megnézed a mérnöki, informatikai szakokat, sehol se találsz olyat ahol ennek a közelébe lenne a felvételi határ.
A gond, hogy ezt plusz pontokkal lehetne elérni. Ugye mert azért nem kitűnő tanulók mennek ezekre a szakokra. De sok iskolában nincs emelt érettségi felkészítés és akinek nincs pénze az még a nyelvvizsgát se engedheti meg.
Tanulmányi eredményekből meg nehéz összeszerezni.
válasza:ma 12:47
Pedig a NYF-en is van olyan szak ami jelenleg az agyonistenített kategóriában van (mérnökszak).
"Pedig a NYF-en is van olyan szak ami jelenleg az agyonistenített kategóriában van (mérnökszak)."
Hát azért, ne istenítsük. JA biztos jobb hely mint a GDF. De azért ME, BME, ÓE jóval jobb. Sőt még a GAMF is.
válasza:1. Írásbeli felvételi. Egyes helyeken szóbeli is.
2. Jogász, közgazdász, politológia, tanár, kommunikáció...stb. nem, hogy nem támogatnám a képzést, de még költségtérítéses szakból is csak annyit indítanék, amennyire szükség van. És ezt nem minden intézménybe csöppentenék, hanem egyik csak ezt, a másik csak ezt... tanítja...
3. Aki nem tudja befejezni időre, az valószínű mással foglalkozott éppen - nekem senki se magyarázza, hogy van olyan szak amit nem lehet időre befejezni - ezért ő felsőoktatásban nem vehet részt, a folytatást a saját pénzén.
4. Diákhitelt megszüntetném, mert nem is lenne rá szükség, mivel szinte csak állami helyek lennének (de radikálisan lecsökkenve a képzések) , másrészt óriási nagy átverés, és hatalmas teher később a pályakezdőnek. Aki rászoruló és jól felvételizett, jól tanul, annak fizesse az állam.
5. Jó pár főiskolát, egyetemet(!) megszüntetnék. Illetve inkább úgy mondom, levenném róla az állam kezét. Ha tovább akar működni keressen egy befektetőt, aki finanszírozza és oda aztán tényleg az megy aki akar, csak valószínű fizet érte, de az államnak ezekhez az intézményekhez már semmi köze nem lenne.
6. Annyival nem intézném el az állami támogatást, hogy a képzés költségét állom, hanem a legjobb tanulóknak biztosítanám a munkahelyet. Hogyan? Egyrészt, egyes szakoknál a jól teljesítők amúgy is keresettek, mert mondjuk hiány van belőle, de az őket alkalmazóknak is bizonyos ideig állami támogatás járna. Azoknál akikre meg nincs nagy kereslet, de mégis jól teljesítettek, különböző cégeknek, önkormányzatoknak, intézményeknek pályáztatnám, hogy alkalmazzák a fiatal pályakezdőt és én egy ideig állom a költségeit.
Tervgazdaságnak tűnik? Kicsit ez, kicsit az, látszik, hogy a privát felsőoktatás meg éppen, hogy neoliberalizmus.
Továbbá: Jogászból éppen hogy nem kell több, az állam éppen most intézi el (közigazgatási reform), hogy még ennél is nagyobb "túlkínálat" legyen.
Valamint, a Nyíregyházi Főiskolára szükség van, aki azt meg akarja szüntetni, az bolond. Egyrészt számtalan intézmény van, ami sokkal színvonaltalanabb, másrészt tessék már megnézni a térképen hol van Nyíregyháza. Igen, Kelet-Magyarország, Szabolcs megye, a legelmaradottabb régió. Éppen, hogy ezt az intézményt kellene nyomni erősen, hogy ne vándoroljanak el onnan a fiatalok, és szakadjanak el örökre, a térség meg maradjon ott ahol van. A másik pedig a nagy lehetőség: nyitás keletre, elég jó helyen van, éppen hogy fejleszteni kéne, nem hogy megszüntetni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!