Szerintetek nem volt undorító hogy az 50-es években ennyi embert elüldöztek és emigrálásra kényszerítettek?

Nem is volt kommunizmus, hanem szocializmus volt. Építettük a kommunizmust (csak nem sikerült felépíteni :)) )

A kommunizmus olyan lesz, mondták, hogy:

1. Mindenki képességei szerint dolgozik

2. Mindenki szükségletei szerint részesül a megtermelt javakból

Egyik se jött be, ergo kommunizmus nem vala.

"Akik cselédként szolgáltak náluk azoknak nem voltak anyagi gondjaik , persze közel nem éltek olyan jól mint a nagyszüleim.A mai viszonylatokhoz képest cselédként is jól éltek."

Látom te is hiányoztál az oskolából amikor a Puszták népét tanították. Illyés Gyula cselédként nőtt fel, és kicsit más sztorit mesél.

Azt, hogy "nem volt kommuzmius, csak szocializums", csupán a komcsi propagandisták nyomatták, ez egy szimpla eufemizmus volt részükről. Mivel látták, hogy az emberek marhára nem voltak elégedettek azzal, ami lett, azt mondogatták nekik, "nyugi, ez még nem a kommunizmus, ez még csak egy átmeneti időszak..."

Valójában az egész úgy volt hülyeség, ahogy csak lehet. Pl a terménybeszolgáltatás, hogy aztán "mindenki egyenlően részesülhessen belőle munkája szerint". A legnagyobb marhaság, mert eleve a termény mennyisége mutatja az elvégzett munkát is.

Vagy Rákosi "vas és acél" országa, itt, az Alföld közepén, ahol semmi nincs meg hozzá.

Meg az abszurdum, hogy a paraszt ment bíráskodni, a bíró meg kapálni.

Igazából - bármit is mondanak a manapság ezen az oldalon nagyon megszaporodott munkáspárt 2006 aktivisták - az egész egy káosz volt, ahol a csőcselék - irigységből - helyet cserélt az addigi értelmiséggel, aminek az eredménye gazdasági romlás lett. A helyzet meg nem változott semmit, egy szűk elit akarta érvényesült a többség helyett, akik csak saját maguk boldogulására törekedtek, a nép kizsákmányolása árán. Csak a nevek változtak. Nem akarták ők felszámolni a korábbi rendet, csupán helyet akartak benne szerezni.:)

Ahogy Sztálin is beillet volna a cárok sorába. Nem változott semmi, csak ő akart a helyükbe lépni.

És hogy mennyi itt a kommunizmus-nosztalgista, az abból is látszódni fog, hogy mennyire le leszek mínuszozva.

"Látom te is hiányoztál az oskolából amikor a Puszták népét tanították. Illyés Gyula cselédként nőtt fel, és kicsit más sztorit mesél."

- Ez pedig megint olyan, hogy ahány ember, annyi sors. Az én dédmamám is cseléd volt a Zichy grófoknál, és semmi rosszat nem mondott róluk.

Nem volt undorító. Mert milyen alapon jár kiváltság annak, aki arisztokrata?

Ma is ez megy csak másképp hívják. Most "boldogulni" járnak külföldre.

Az arisztokrácia és a kommunizmus elvei nagyon sokban hasonlítanak egymáshoz, hiszen mindkettőben szükségletei szerint szeretnének vagyonhoz jutni. Azzal, hogy valaki nemesi családba születik, már eleve igazságtalan, mert mikor megszületünk valamennyien egyformák vagyunk. A régi nemesek is valamilyen ocsmány, hazug úton szerezték a vagyonukat, de ez az x-dik generáció után már elmosódik és senkinek sem jut eszébe kételkedni benne.

Nekem meg azzal van bajom, hogy a rendszerváltás után, mikor hazamerészkedtek, nagyobb becsületük lett, mint az itthon maradottaknak, akik végig sínylették a szocializmust, ráadásul semmilyen kárpótlást nem kaptak. Nem kellene őket isteníteni, hanem ha akar beállhat sorba és dolgozhat utódjaikkal együtt.

Ugye tudod, hogy a megvetésed pedig körbejár és te sem fogsz belőle kimaradni.

Kedves 13/15!

A tények makacs dolgok: nem volt kommunizmus nálunk, a fejlett szocializmus alapjait rakták le 1962-re, de sosem készült el a mű.

Nem mentegetem a 89 előtti politikusokat, de a maiak sem különbek, csak ők nagyban csinálják a marhaságokat. Amikor a régiek loptak, kölcsönt vettek fel, jutott belőle a kisembereknek is, ma csak a hatalom közelében lévőknek jut minden.

Igen, hülyeség volt, hogy felcserélődtek a szerepek, 6 osztályt végzett emberekből vezérigazgatókat csináltak.

Ma szintén rengeteg ember távozik külföldre, és erről nem Gyurcsányék tehetnek, hanem a mai öntelt, arrogáns és dilettáns kormányzat.

Tőlünk nyugatra már rég beadta volna felmondását Schmitt, Matolcsy és a többi idióta, és le is léptek volna a hatalomból.

"A tények makacs dolgok: nem volt kommunizmus nálunk, a fejlett szocializmus alapjait rakták le 1962-re, de sosem készült el a mű."

- Kommunizmus volt, a Szovjetunióban nem is babráltak ilyen hülyeségekkel a megnevezés terén, hogy "ez csak átmeneti szocializmus, a kommunizmussal majd tényleg eljön a Kánaán, nyugodjatok csak meg."

Valójában megtették, amiket akartak: államosítás, TSZ, terménybeszolgáltatás, földosztás, társadalmi osztályok eltörlése, ecetera.

Kubában ugyanez megy. Bár a forradalom győzött, papíron még mindig "tart a forradalom" a hivatalos propagandájukban, hiszen nem jött el a megváltás, és ezzel igyekeznek hülyíteni az embereket.

Azokat a tini munkáspárt-aktivistákat, akik szerint Rákosi "nem igazi marxista" volt, jól helyreigazítja Hahner Péter az Újabb 100 történelmi tévhit c. könyve 89. fejezetében.

"Sokan vélekednek még ma is úgy, hogy a sztálini Szovjetunióban vagy Mao Kínájában eltorzították a marxizmus tanítását. Szerintük ezek a magukat marxistáknak nevező s totális elnyomást gyakorló rendszerek ideológiái csak karikatúrái az igazi marxizmusnak" - kezdi a fejezetet.

Idézi Leszek Kolakowski lengyel filozófust: "Nem tagadom azt a nyilvánvaló tényt, hogy Marx gondolkodása sokkal gazdagabb, finomabb, és sokkal differenciáltabb annál a néhány idézetnél, amelyet állandóan ismételgettek a leninista-sztálinista ideológia szerint, hogy igazolják a szovjet hatalmi rendszert. Mégis azt mondanám, hogy ezek az idézetek nem feltétlenül torzítások, hogy a marxizmus száraz csontváza, melyet a szovjet ideológia felhasznál, nagymértékben leegyszerűsített, de nem meghamisított útmutató az új társadalom felépítéséhez."

Mint Hahner írja, Kolakowski részletesen kifejtette, hogy Sztálin úgy valósította meg a társadalmi egyenlőséget, hogy mindenkit a legalsó rétegbe züllesztett. A diktatórikus rendszerét bármely cár megirigyelte volna: csak állami szervezeteken lehetett folytatni társadalmi életet, az állam rendelkezett a termelési eszközökkel, és csak az állam hasznára tehetett az egyén bármit is.

Marx szerint a munkamegosztás, és a magántulajdon a legfőbb probléma. Azaz államosítás, TSZ, terménybeszolgáltatás.

Marx azt írja, hogy a felszabadított emberiségnek nem lesz szüksége a mostani polgári társadalom "konfliktusokat megoldó" szervezeteire, hiszen ez csak a kapitalizmus által irányított társadalomban szükséges a rend fenntartásához. Azaz ha létrejön a köztulajdon, nem lesz szükség rendőrségre, bíróságra, stb, vagyis anarchia fog következni.

Marx az is megfogalmazta, bár ködösen, hogy az egészhez egy, a proletárok látens tudatosságát kibontakoztató új elitre van szükség, ha úgy tetszik, pártra.

Kitér arra is, hogy az új pártnak szembe kell helyezkednie a munkássággal, ha az letérne az "igazi proletárizmus útjáról". Azaz hogy a hatalom megszerzése után a párt nyugodtan figyelmen kívül hagyhatja az értetlen tömeg akaratát.

Így viszont a marxista párt akaratával való szembeszállás azonnal a kapitalista rend fenntartására irányuló törekvésként értelmezhető, s az egység felé nem vezet más út, mint a civil társadalom minden függetlenségének megszüntetése.

Ismét idéz a könyv írója Kovalowski-tól: "Hát nem azt monda Engels, hogy az igazi szabadság annak függvénye, hogy mennyire képesek az emberek alávetni természeti környezetüket és tudatosan szabályozni a társadalmi folyamatokat? E meghatározás szerint pedig minél fejlettebb technológiailag egy társadalom, annál szabadabb, a társadalmi élet pedig minél jobban alá van vetve egy egységes, irányítói erőnek, annál szabadabb. Engels sem említette, hogy a társadalom efféle irányítása magában foglalná a szabad választásokat vagy más efféle burzsoá fortélyokat; és ezért semmi okunk sincs azt állítani, hogy az egyetlen despotikus központból ily módon szabályzott társadalom nem lenne tökéletesen szabad ebben az értelemben."

Nem Sztálin összegezte a kommunizmus elméletét "a magántulajdon felszámolásának" kifejezésével, nem ő állt elő azzal, hogy az államnak centralizált ellenőrzést kell gyakorolnia a termelési eszközök felett - ezek mind a Kommunista Kiáltványban olvashatók.

A tökéletesen egységes társadalom víziója csak központi, erőszakos irányítással valósítható meg - írja Kovalowski.

Arról is ír egy fejezetet, hogy a Hruscsovi elhatárolódás a sztálini dolgoktól, és "a bűnök leleplezése" csak színjáték volt, hogy kiengedjék a robbanásig feszült szelepet, és megőrizhessék hatalmukat.

Az előttem szólóhoz: A 14/17 azt jelenti, te vagy a 14. hozzászóló az eddigi 17-ből. Mihelyst írtál egy új hozzászólást, a 14/17 14/18-cá változott. Ha szeretnéd, hogy könnyebben megtaláljanak, csak a sorszámodat írd.

Voltak olyan urak, akik jól bántak a cselédeikkel, mások meg rosszul, mint ahogy egyik ember együtt alszik a kutyájával, a másik meg rugdossa. Volt, hogy a cseléd szinte családtagnak számított, és volt, hogy rabszolgaként kezelték. Nehéz lenne átlagot számolni.

A mai munkaadók között is vannak különbségek abban, hogy emberként vagy csak munkaerőként bánnak az alkalmazottaikkal.

Kedves arisztokrata!

A kommunisták "faji" alapon ki akarták iktatni az arisztokráciát, papságot, kulákokat, üzletelőket, tehát mindenkit, aki nem volt melós. Vagy élből legéppuskázták, vagy csak lehetetlenné tették a túlélésüket, szaporodásukat. Úgy gondolták, hogy majd lesz a proletár, aki más. Hát nem így lett. Sokmillió ember halála és kínja, kirablása után egész pontosan kifejlődött a proletárok közül az összes nem termelő embercsoport. A kísérlet nem nekik fájt, de lehetett vele villogni, hogy most a munkásparaszté a jövő. Hát a saját fajtája nyúzta ezután, ahogy ma is (mszp, szdsz).

Nehéz a múltról, arisztokráciáról beszélni. Van barátom, aki 5 évesen látta az apukáját egy megsemmisítőtáborban, de csak 50 évesen tudhatta ezt meg. Ezt a barátomat díszprolivá akarták faragni, lett vagy 6 diplomája és a műszaki életben mindenes. No meg sokminden másban, ami ma már értéktelen a plebs számára. Övé az esély, hogy átadja belsejét a gyermekeinek, vagy elhullik a tartalom és csak az ősök emlegetése marad. Tehát valóban: az érdemesült ki bármire, aki maga is megvívta a küzdelmeit, bizonyítva felsőbb képességeit. Nem baj, ha időszakonként selejtezi a történelem az uracsokat, de erősíti az arra érdemeseket.

Nem a műlton kell ríni, hanem a holnapodat, a gyermekeid holnapját kell megalapoznod.

Másoknak:

az arisztokrácia nem véletlenül alakult ki. Azok, akik nem beszartak, hanem beálltak a király mellé harcolni, készek voltak megsebesülni és meghalni, akik egész vagyonukat az országot fenyegető veszélyek ellen fordították, valahogy kaptak később a jóból is, nemcsak a rosszból. Amíg a te öreged a kecskét izélte, a pálinkásüveget vagy az asszony nyakát fogta, mások a hazájukért tettek, esetleg tanultak, gyárakat alapítottak, mezőgazdasági technológiát honosítottak meg. A jobbágytól senki nem várt el magas szintet, cserébe annyit kapott, amennyiért megküzdött. Persze ki lehetett emelkedni, de egyszerűbb volt inni, kocsmázni, szidni másokat. Akiben volt tartalom és erő a küzdelemhez, simán lehetett BÁRKI. Ahogy ma is. Kommunizmust sírtok, mert elvenni akartok és nem hozzátenni. Kocsmaszinten éltek, de a Föld forgásába is beleszólnátok.

Érdekes vehemenciával foglalkoznak a népek az újgazdagok, üzletemberek, Izrael, Amerika, a tőzsde, a kommunisták érdekeivel és sérelmeivel, és milyen lesajnálóan saját országuk, HAZÁJUK érdekeivel. Beleszarnak a tányérba. Szarjatok bele, de ne velünk etessétek!

"Amíg a te öreged a kecskét izélte, a pálinkásüveget vagy az asszony nyakát fogta, mások a hazájukért tettek, esetleg tanultak, gyárakat alapítottak, mezőgazdasági technológiát honosítottak meg."

A nevedben szégyenlem magam. Voltak ilyen emberek, de voltak szorgalmas parasztok/jobbágyok is akik próbáltak előbbre jutni, de nem lehetett nagyot előre lépni. A paraszt, paraszt maradt, akárhogy küzdött, csak kicsit tehetősebb. Az meg nem igaz, hogy csak a nemesek védték a hazát. A nemesek mellett, mentek a jobbágyok, parasztok is. A többséget ők alkották a hadseregben is. Lást 1848, I. világháború, amikor a nemesség menekült külhonba. A parasztnak nem jutott más, csak a bevonulás, ha nem akarta, hogy agyonlőjék.