A nyugatiak a károsabbak Magyarország számára vagy a keletiek, az Eu vagy a KGST?

Szia 72% os!

Tudom a liberalizálás mindenek fellet.

Nem számít hogy nincs ránkszabva egy egy gazdaságpolitika, és csak kárt okozna a mi feltételeinkkel, de csak erőltessük.

Folytassuk a vitát itt?

Hogy ne keljen privátozni?

Itt az elsőrésze!

"Az az, amíg a gazdaságunk nem a realitások talaján állva alakítja ki a munkaerő felszívására alkalmas struktúrát, addig hiába az okoskodás. Lehet oktatásban, kutatásban, stb stb gondolkodni, de az 15-20 év. Ha tetszik ha nem K-É-kelet problémáira csak a mezőgazdaság jelenthet megoldást, az viszont nagy box meccset jelent az Eu val, hiszen érdekeket sért. "

Ha jól értem, akkor te a segédmunkát, a napszámot látod járható útnak? Mert a mezőgazdaság ilyen szintű tudással kb. erről szól.

Nem.

Sőt biztos hogy nem a mezőgazdaság és a sm a jövő megoldása. De jólenne ha ha nem felejtenénk el, hogy hol élünk és milyen problémák feszítene, mik a lehetőségeink. Bár mit tehetsz te ebben az országba ha az adottságainknak nem megfelelő akkor az csak bukás!

Egy ország annyira erős mint a leggyengébb láncszem. Ha liberalitálni akarsz, és nagyobb öngondoskodást bevezetni akkor legelsőnek a leggyengébb láncszemeket kell megerősíteni. Ehez az egyetlen eszköz a mezőgazdaság. Természetesen nem a mai formában. Az hogy mennyi a megtermelt % GDP be a mezőgazdaságnak, az a srutúrán is múlik. Illetve hogy miként emeljük ki a nyers számot a GDP ből. Ha a megtermelt termékértéket vesszük, akkor nem lehet sok, főleg a monokultúrák esetén. Ha viszont nem monokúltúrákban gondolkodunk hanem nagyobb muinkaerőt igénylő kultúrnövényekben, akkor a munkajövedelmek és a kissebb szocrendszer kényszere hirtelen felpörgeti a GNI % át a mezőgazdaságnak. Szóval nem egy GDP % ot kell nézni, hanem a hatását!

[link]

128 oldal III / 5 ábra

Teljesen jól mutatja hogy a magyar mezőgazdaság szerkezete nemmegfelelő.

Ugynis minnél több magas tőkehozzáadással elérhető jellemzően monokúltúrális termelésre kapunk kvótát, és minél kevesebb munkajövedelmeket gerjesztő kultúrnüvény termesztésre, annál kevesebb lesz a GDP, ami ha a gazdasági komparanciákat nézzük sokkal kedvezőtlenebb.

"És kik lesznek azok a kik a párbeszédet kialakítják, és a társadalom melyik szegmense fog megszólalni.

Milyen érvek és érdekeket vesznek figyelembe,"

Nézzük csak: van egy nagyarányú eltartott csapat, illetve egy kisebb, tehetősebb csoport. Az egyik méretében, a másik a pénzében bízhat. Mind a kettőnek van érve a vitában, és van súlya is.

Van.

Csak míg Csányi nak nagyobb súlya van , vagy Szélesnek, mint a Borsodi cigányoknak összesen, addig borítékolható a végkifejlet.

"Bevezetni és átverni a társadalmon hogy legyen fizetős az eü, vagy ha már van törvény hogy kp ban fizetned kell, az illetéket emelni? Ugye ugye. Ha már van vizit díj, és a tőkére van bízva hogy mennyi, a monopól nagytőkére, akkor szerinted mennyi idő kell ahoz hogy a 300-ból 5000 legyen? Mert szerintem 1-2 év, max."

Valóban, igazad van, átlépni a Rubicont nagy jelentőségű. De bizony át kell néha lépni, és nem csak a partról beszélgetni, hogy "jajj, ne áradás van, ezen a parton meg fogunk fulladni". Ehhez kell bizony értelmes magyarázat, és nem populista puffogtatás, hogy az embereknek elmagyarázzák, hogy (egy másik példával éljek) egy üszkösödő lábujjat levágunk, az kicsit fáj, de utána jobb lesz, míg ha hagyjuk tovább terjedni, akkor a végén belehalunk.

És hogy jön a monopol nagytőke a vizitdíj bevezetéséhez, ha azt a kormány határozza meg, és a parlament hagyja jóvá? A monopol tőkéseid már most is megtehetik, úgy hívják, magánrendelés - és vígan megélnek, mert van rájuk kereslet.

Maradjunk annyiba, hogy elfogadtatni a törvényt sokkal nehezebb mint azután emelni és emelni!

És ah a pédádnál tartunk, kinek a lábujját vágják és kinek lesz jobb? Akkor ezt is meg kell mondani sajnos őszíntén!

A második része:

"22 év és gyakorlatilag csak a gazdagok elvei érvényesűltek. Ez a tapasztalat, de szólj ha tévedek és a reáljövedelmek megsokszorozódtak volna az átlag esetén. "

Nem értek veled egyet. Ugyanis ha valóban csak a gazdagok elvei érvényesültek volna, akkor most nem lenne semmilyen segély, semmilyen ellátás, semmilyen civil támogatás.

Talán én nem fogalmaztam jól.

A nagytőke és a multi érdekek lettek eddig támogatva gazdaságilag.

Míg a törvények kiskapui a gazdagokat támogatta, és sajnos a szegények mindíg vesztesen jöttek ki belőle.

Nem a segélyekre kell gondolni, hanem arra a gazdasági strutúra átalakulásra ami a korruptcióra épűlt, és ahelyett hogy az aluliskolázott rétegek munkalehetőségét is néztékvolna, csak a magytőke a monopóliumok érdekeit szolgálta. Az egy tévedés hogy a segélyekkel jót tettek a szegényeknek!

"A baj ezzel az elmélettel hogy ha 0 Ft adót nem fizetne a társadalom alcsonyabb jövedelmű fele, akkor sem lenne képes , sőt nem is lesz képes a mai tandíjakat "egy félév szaktól függően 500e-1,5mill kifizetni."

Ezért írtam, hogy nem mindegy, mennyire vonjuk be az igénybevevőt a fizetésbe. Vizitdíjnál 300 forint nem vészes, 5000 már húzós, 15e vállalhatatlan. Tandíjnál 100e szerintem még vállalható, 1,5 millió nem. Erre kell megtalálni azt a megoldást (támogatás, eredmény alapú ösztöndíj, diákhitel,stb..), ami lehetővé teszi azt a tehetséges embereknek, hogy tanulhassanak, akármilyen jövedelmi háttérrel rendelkeznek.

Szerinted milyen gazanciák születhetnek arra hogy a rendszer ne dobjaki a kevésbé tehetőseket magából?

"Nem ez biztos,csak éppen a társadalom keretlehetőségeinek meghatározásában éppen oylan súlyal esenk latba."

Valóban, az adózás is csak egy eszköz. De csak erre támaszkodni nem lehet, míg a többit negligálom.

Ezért nem lehet csak az adókkal megoldani a problémákat.

Ha a reálgazdaságunk szerkezetétbe nem nyúl bele az állam, akkor az adó, vagy éppen a redisztribúció átalakítása csak szakítja a társadalom szövetét.

Nncs olyan ostoba tőke, aki a jövedelméből osztana "maga alá is" ha nincs kényszerítve.

"Szűk a piac, és kevés a fogyasztás.

Mire fogja felhasználni a nemlétező előnyét a paraszt?

1,Azért nem létező mert már ma is a felét fizeti annak amit kellene hogy talpon maradjon.

2, Abban a pillanatban lefelezi még azt a keveset is hogy munkához jusson."

Akkor végkép nem értem, hogy te mit javasolsz. Ha nincs tőkéjük, az a baj, ha juttatunk neki, akkor az.

Az a baj, hogy nem tőkefelhalmozássá válik az adó csökkentés, hanem a versenyképesség javítására, az az árcsökkentésre.

"Ezt viszont nem hiszem el. Ez egy baromság!

Ha a mai színvonalon versenyképes és van kielégítetlen megrendelése, akkor bővít. De ha nincs, akkor hiába az adó csökkentés."

Bocs, de ez az igazság. Szüleim vállakozásában pl. nem vesznek fel titkárnőt, aki az adminisztrációt végzi, mert egyszerűen nem tudnák kitermelni ezt a költséget. INkább dolgoznak naponta 2 órával többet. Barátaimnál nem tudnak növekedni, mert nincs pénz. Hitelhez meg csak nagyon magas kamattal jutnának, abból a minimális nyereségből, amit összehoznak, nagyon lassan jön össze az új palackozó gép ára. Ha kevesebb adót, járulékot kellene fizetni, akkor több munkát generálna, növekedne a termelés.

Ez nem reális péda!

Mi van ha a szüleid, vagy sokan mások, inkább folytatják azt a 2 ó + munkát és inkább vesznek egy Passa-tot?

Vagy az a gép, az nem import? De nem is értem. Ha van igény a termékeitekre és nagyon alacsony az árrés, az akkor abból fakad hogy nagy a konkurencia.

Ha meg ez így van, akkor mindenki még kevesebb árrést fog hagyni remélve hogy a másik piacait elveheti és nem új gépet.

"Van egy átfutása a felsogásnak, és mi nyitott gazdaság vagyunk, sok sok importal. Az az, mire a gazdaság generálna hatást, addigra az adócsökkentésből a gazdaságba fektetett tőke nyugaton landol! "

Itt a "felsogásnak"-ot nem értettem.

Nyitott gazdaság vagyunk, nagy importtal, exporttal. Ez ellen nem lehet mit tenni. De miért is? Mert olyan termékeket állítanak elő a határokon kívül, amiket itthon nem. Ha felpörögne a gazdaság, valóban több pénz áramlana ki, de egyben a külföldre irányuló termelés több pénzt is hozna be, illetve a jól befektetett pénz fejlesztené a magyar cégeket, így a többiek nem külföldről, hanem itthonról is tudnának rendelni - így több pénz maradhatna itthon. Amit látni kell, pénz nélkül nincs fejlődés, fejlődés nélkül nincs növekvés, de még a jelenlegi szint fenntartása sem biztos.

"Ha felpörögne a gazdaság"

És ez sajnos a bűvös szó. Ugyn is olyan magas az importarányunk hogy ez lehetetlen. Megtéveszt téged az import -export arányunk papíron létező egyensúlya.

Ugyanis más a kettőnek a sruktúrája. A multik hozzák az export nagyrészét aminek egy jó hányada maga az importot hozza. Viszont a lakossági import növekedett meg az elmúlt időnem nagyon. Sőt olyan szegmensekben nőt ami a direkt fogyasztásunkban hamar lecsapódik, az élelmiszer és a feldolgozó iparban.

Az az, ha nőnek a jövedelmek kb 2 év alatt ki is mennek. Mivel az itt tevékenykedő nyugati nagytőkére is ugyan azok az adószabályok vonatkoznak mint a hazaikra, így semmilyen verseny előnyünk nem lenne belőle. De tudod mit, nézd meg magad!

[link]

146 oldal ,

Jól illusztrálják hogy a hazai KKV k és nagyvállalatok nem képesek versenyelőnyt kialakítani a külföldiekkel szemben.

Az az, ha az adók oldaláról közelítünk ez nem fog változni,és a nemzetgazdaság nem fog magasabb részesedést elérni.

Ha pedig ez nem történik meg, akkor szépen lassan a + jövedelem kiszivárog és elinflálódik a tőke.

189 oldal, III/24

190 III/25

Jól mutatja hogy a kereskedelemben egyre inkább a külföldi hálózatok dominálnak, az az megy ki a pénz.

Ami azért is aggasztó, hiszen a kereskedelem nem termelés produktív, az az csak elszívja a megetrmelt javakat.

123 oldal III/4 ábra

Ami nagyon jól mutatja hogy minden ágazatot ami igazán a fogyasztáunkra épül a nyugat ural.

Itt is érvényes hogy ha egységesen csökkennek az adók, akkor labdába sem rúgunk!

"Haver, ez csak duma.

Hiába a hegyibeszéd a a gyerek éhes. "

Amier itt utalni akartam az az, hogy egy olyan környezetben, ahol sokan nem tartják be a szabályokat, ott az sem fogja, akinek kellene. "Ha a többiek bliccelnek, én miért vegyem meg a jegyet?" Csányi is azt mondhatná, hogy "minek fizessek adót, ha 10-ből 9 millióan sem fizetnek". Én erre akartam utalni a mondataimmal.

Csányi az nem mondja hanem csinálja. Szerinted a valós jövedelmének hány % át valja be?

"Persze. Azon az áron nőhetne a profit ha a munkavállalóknak a bére nem emelkedne az ongondoskodás emelkedő költségeivel és az importba távozó költségekkel, de azt te sem hiszed hogy ez így lesz.

Majd egy multi emelgetni kezd, amikor az új munkatörvk val még indokolni sem kel ha elküld.

Vagy vállalod a melót annyiért mint az eddigi nettód és a többit benyeli, vagy mehetsz, és a következő majd vállalja. Ez nem 100% hogy így lesz, de 90% biztosan. "

(Szeretném én eldönteni, hogy én mit hiszek :D)

Amit látni kell, hogy azzal, hogy nem az állam mondja meg, hogy mire költs, nagyobb felelőssége lesz az embereknek. Mert ha nem akarok költeni az oktatásra, akkor minek költsek annyit, mint aki egyetemen akar tanulni? Inkább nyugdíjra költök, de én nem akarok annyit félretenni nyugdíjra. Szóval nem feltétlenül jár ez annyival több kiadásra a munkaadói oldalon. ÉS ahogy mondtam, nem hiszem, hogy minden pénz a határokon kívül landolna.

Persze hogy nem minden pénz, csak kb úgy a 70% a.

Ez meg azért fájdalmas mert az a 70% hiányozni fog a rendszereinkből, az az a nagy tömegek 70% al rosszabbúl járnak.

"Amikor a minimált megemelték, és követte a magasabb bér, akkor a reálértéke valahogy nem emelkedett mint hatás, ugye? Az az, elinflálódott. Akkor ez nem az az eset lenne?

Rendesen engem igazol a tapasztalat és nem téged.

Pedig a folyamat gazdaságilag ugyan az."

Mindegy hogy az adókból, vagy hitelből fektet be valaki a fogyasztásba, a gazdasági folyamatok szempontjából nincs jelentősége."

Nem ugyanaz, ugyanis itt strukturális átalakításokat is végzel közben, más, sokkal versenyképesebb alapokra helyezed az egész rendszert. Persze, infláció mindig van, és a reálbérek sem az átalakítás miatt nő meg, hanem az abból kialakuló gazdasági növekedés miatt.

Neked igazad van, ha felületesen nézzük. Ha mélyére tekintünk akkor már nem.

A fenti statisztikai adatok alapján, hol kell nekünk a külföldel versenyezni elsősorban?

Nem az autógyártásban, nem a hiceh elektrónikában, hanem amit elhalástak előlünk és kitöltik a hazai piacban.

Az az, a saját országunkban megvalósúlt nyugati tőke konkurenciájával kell versenyezni.

De akkor az edó csökkenése hogy jelenthet versenyelőnyt a számunkra, hiszen rájuk is vonatkozik!.

"De kiknek ruházna be? [...] Be kellene annak a tőkének amit az adókból nyerünk, épűlni a gazdaságba. De annyira magas az importunk hogy ez képtelenség, mertz vannak akik autót vennének, vannak akik Tesco kecsapot, de vagy itt vagy ott de nyugatra menne a tőke, mielőtt hatása lenne a gazdaságra. "

Épp ez volt a baj az egykulcsos adóval, illetve a minimálbér emeléssel - ezt jól látod. De ha a vállalatoknak adunk tőkét, akkor azzal a versenyképességet javítjuk, azaz olyan termékeket tudnak előállítani, amit itthon is megvesznek a külföldi termékek helyett, illetve exportálhatnak (és akkor a GNI-unk is nőne, nem csak a GDP).

Te az elméletet jól látod, viszont a hazai problémáinkat nem.

Ez az oka hogy teljesen tévesek a következtetéseid.

Hogy egyszerüen fogalmazzak.

Nem az a baj hogy a polcainkon nem magyarúl van kiírva a termékek neve, hanem hogy sok sok tradicionálisan magyar termék már csak nevében az, mert átvette a nyugati tőke a gyártásukat a termelést, a feldolgozását, stb stb és az értékesítésének is a nagyrészét.

Ha csökkennek az adók, akkor lehet hogy a külföldön termelt termékkekkel szemben előnyünk lesz, de nem ez a problémánk.

Hiszen kifelé hiába jobbak az esélyeink, ha a fogyasztásunk által generált hasznot itt termelt nyugati árúk veszik ki a zsebünkből.

"Ok haver, de nekem meg az a kérdésem hogy ne csak arra válaszolj ami a számodra kényelmes, míg a többire visszakérdezel.

Válaszolj rendesen."

Azért kérdezek vissza, mert nem világos számomra az, amit mondasz, szeretném jobban megérteni, és nem félreértett mondatokra hagyatkozva válaszolni.

Most tételesen válaszoltam minden pontodra, ha valami megválaszolatlan maradt, kérlek, jelezd.

Gyakorlatilag, én teljesen tisztában vagyok azzal amiket leírsz mert ezek alapvető gazdasági mechanizmusok.

Még csak azt sem mondanám hogy 100% ban neoliberális, hanem inkább Keynesianizmus nak nevezném.

Viszon te az alkalmazhatóságát nem látod át a magyar lehetőségekre vetítve, míg én sokkal gyakorlatiasabban és az elméletek a magyar valóságra vetített lehetőségeiben klátom a problémát.

Csak egy pld.

Miért nem nem várhatunk mi a multiktól béremeléseket?

Egyszerű kérdés és még is a magyar viszonyokat kell értelmezni hogy megérsük!

"A tömegtermelés nagy tőkéket koncentráló termelőszervezetek kialakulását feltételezi. A nagyvállalati termelés behatolása a fogyasztási javak szektorába kiszolgáltatja e termelőegységeket a keresletnek, a fogyasztói jövedelmek alakulásának. A tömegtermelést folytató nagyvállalatok érzékenyebbek a fogyasztói jövedelmek változásaira, mint a klasszikus szabad verseny atomizált szereplői. A bérek esése e vállalatok számára nem csupán költségcsökkenést jelent, hanem – a kereslet, az eladások csökkenése – egyidejűleg a profitot is veszélyezteti. A profit csökkenése abból adódhat, hogy a bérek eséséből származó költségcsökkenést ellensúlyozhatja a bérek alacsonyabb színvonalából adódó keresletcsökkenés ellentétes irányú hatása. A kereslet csökkenése az árak esését, a profitkilátások romlását, a beruházások és a termelés visszaesését okozhatja. A nagyvállalatok azonban a bérek és a foglalkoztatás stabilizálásával képesek elkerülni ezeket a negatív hatásokat. A nagyvállalatok haszonélvezői a fogyasztói kereslet stabilizálásának, mert költségoldalon jelentkező kiadásaikat ellensúlyozhatja a fogyasztói kereslet stabilizálásából származó haszon. Megfordítva: szemben a kisvállalatokkal, a nagyok kénytelenek ráébredni arra, hogy az alacsony bérekből származó haszon elérése – az ebből fakadó keresletcsökkenés miatt – makrogazdasági költségekkel jár. E költségek alól nem bújhatnak ki, nem háríthatják át a többi szereplőre, hiszen piaci részesedésük nagysága ezt nem teszi lehetővé."

Az az, az igazán nagy profitot termelő multik, akik csak bérmunkában foglalkoztatnak minket, egyszerüen nem érdekeltek a magyar fogysztás és a profitjuk arányainak a finomhangolásában. Akik meg érdekeltek, azok mivel versenyeznek a magyar KKv kal is, ezért alacsonyan tartják a haszonkúlcsokat a verseny miatt és ez fontosabb a számukra mint a fogysztás emelkedéséből származó lehetséges + jövedelem.

Ezzel a pédával csak azt akarom megmutatni, hogy a gazdaság ortodox értelmezése, ma már a globális és teljesen vegyes termelési és tulajdonosi szerkezetéből fakadóan, nem lehetséges. Csak egy egy országra személyre szabbva lehet a gazdaságpolitikai elveket meghatározni.

A személyedben egy igazi vitapartnert "ismerhettem meg" amit köszönk, és remélem egyre több hasonlóval találkozom.

Nem akarlak meggyőzni semmiről, de ha annyit elérek hogy a magyar helyzetet jobban szemelőtt tartsd, akkor már nem volt felesleges a válaszom.

""No-no, nem nevezném magamat vadliberálisnak - ha ez jött le az eddigi beszélgetéseinkből, akkor valami nagyon félresiklott.

Ok.

Ha ez neked sértő akkor elnézést kérek.

Viszont a mindenáron liberalizáció és deregulálás, hogy a társadalmi hatások mellékesek, és hogy a verseny elméleti tisztessége a vélhető, hogy az elméleti lehetőségek és gazdasági dogmák a lényegesek nem az adott társadalom és gazdaság eseti lehetőségei, stb stb.

Ez tipikus vadliberális.

Még egyszer, ne hari, de eddig ezt tapasztaltam meg.

""Reed válasza:

Vadliberalizmus =/= a létező szocializmus bírálata

Ezt kifejtenéd bővebben?