Miért északi és nyugati protestánsok országok a fejlett demokráciák?

neméppen.

Sem Luter, sem Kálvin nem vetette meg az eretnekek megégetését (csak nekik más volt az eretnek), a maguk kicsi valóságában ezek semmivel nem voltak kisebb mértékben dogmatikusak, mint a Katolikus egyház. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy anglia, mint az ipar bölcsője, ugyan szakított rómával, azonban maga az anglikán egyház gyakorlatilag semmiben nem különbözik a római katolikustól, csak éppen nem ismeri el a pápa fenhatóságát.

a dolog inkább ott van elásva, hogy a bigott katolikus spanyol birodalom rossz gazdaságpolitikája lehetőséget adott az ideológiai és/vagy politikai ellenlábasaik felemelkedésére.

Svédországban a 17. században hoztak egy olyan rendeletet, hogy nem házasodhat az, aki nem tett vizsgát írás-olvasás-számolásból. Mintegy harminc év alatt leküzdötték az analfabétizmust az összes északi országban (Finnországot kivéve, hiszen ott nehéz volt megszervezni az iskolákat). A protestáns hagyományok tanulásra ösztönzik az embereket: nem véletlenül volt évszázadokon át a két legjobb iskola a debreceni és a sárospataki református kollégium Magyarországon...

A protestáns iskolarendszer, illetve a protestáns vallások bibliaközpontú, de nem bigott hozzáállása hozzájárult ahhoz, hogy széles látókörű, sokoldalúan művelt embereket neveljen ki, akiket nem lehet térdre kényszeríteni kiátkozásokkal vagy betiltásokkal (mint tették azt pl. a katolikusok Galileivel és társaival) - legalábbis protestáns vidékeken.

Ennek a hozzáállásnak volt köszönhető, hogy a protestáns emberek szélesebb körű műveltséget szereztek, véleményt formáltak olyan ügyekben, amikben a katolikusok szerint tilos volt (pl. az egyház életében is részt vettek presbiterként, egyházbíróként, stb.). A demokrácia a protestáns gyülekezeteken belül általános volt, hiszen ha valami nem ütközött bibliai szabályokba, akkor elfogadták, nem volt pápa, aki "ex cathedra" kijelentsen valamit, és az onnantól szent és igaz dolog legyen, aminek valóságosságát meg sem lehet kérdőjelezni.

Tehát a demokrácia a protestáns gyülekezetek életében alapvető fontosságú volt, a protestáns hitben nevelkedett emberek pedig természetesként fogadták ezt. Ezért nincs mit csodálkozni azon, hogy a protestáns országok élen járnak a demokrácia alkalmazásában.

Pl. Franciaország mióta protestáns? És Japán?

Valami ultra-brutál-leegyszerűsített Weber-kivonatot olvashattál, onnan származhat a feltételezésed, de sajnos mint minden túlzó leegyszerűsítés, ez sem egészen így van.