Egyetértetek azzal, hogy nem az ország helyzete a rossz, csak a magyarok túl igényesek?

Az ország helyzete.. hm.

Ebben a pillanatban interneten keresztül írom a sorokat. Tehát előfizető vagyok, persze van számítógépem, a nélkül nem megy. Szürcsölöm a kávét, ami középáras, és résnyire kinyitom az ablakot, mert a távhő úgy tolja a meleget, hogy képtelenség elviselni. Lassan megyek reggelizni, ami arról szól, hogy kinyitom a hűtőt, kiveszem a kaját (igaz "csak" vaj, párizsi és tesco-s kenyér) és betolom, majd visszaülök a gép elé mert nekem olyan rossz, hogy muszáj magamból kiírnom valahol. De hoppá.. elfelejtettem hogy lassan készülnöm kell úgyhogy közben megengedem a vizet a kádba. A ruháim szerencsére megszáradtak. Este mostunk.

Én így nem bírok tovább élni, annyira rossz! :(

Nincs saját lakásom, drága autóm, nem járok nyaralni minden éven a világ másik felére, de nem nyögöm a svájcifrankos hitelt sem. Igenis amikor lehetett mindenki számolatlanul vette fel a hitelt nulla fizetésekre, a bankok meg kiadták. Most meg mindenki néz, mint a vettmalac, hogy nem bírja kiköhögni. Talán nem kellett volna alig pár százalékos önrésszel lakást venni. Hány, de hány ilyen ismerősöm van!

Drágult minden és nehezebb az élet, de vígan élek jó életszínvonalon. Leadózok a munkámból, ahogy a párom is és takarékoskodunk, kifizetjük az albérletet. Talán nem önálló élet meg nem ez mindenki álma, de van mit enni, van autónk, van ruha, belefér a szórakozás is bőven.