Miért sajnálják az olyanoktól a pénzbeli szociális juttatásokat, akik valóban rászorultak azokra?

Rengeteg gyűlölködő, 'segílyt' emlegető ember hagy itt kommentet, csak az a baj, hogy nem látják át a helyzetet országos szinten. Lehet, hogy egy olyan fejlett városból írni könnyű, amelyben még mindig lehet sikeresen állást találni, de Magyarország több területe nagyon elmaradott. A kis falvak, kisvárosok lakosainak alig van lehetősége munkát találni, pedig közülük rengetegen szeretnének elhelyezkedni valahol. Van, aki nem tud ingázni, vagy elköltözni, nem tudja magát átképezni. Évek óta a közmunkára kényszerülnek.

Egy önkormányzatnál dolgozom (nem a szociális ügyeket viszem, hanem iktatok és hivatalos leveleket fogalmazok). Ismerem a helyzetet. Jövőre lecsökkentik 22.800 Ft-ra az eddig 28.500 Ft-os segélyt, a közmunkaprogram még pocsékabb lesz, mint valaha (éhbérért fognak napi 4, legfeljebb 6 órát dolgozni a közfoglalkoztatottak). Azokban a családokban, ahol mindkét szülő munkanélküli, csak az egyikük jogosult a segélyre.

Mit kezdjenek ezek az emberek magukkal? Hol találjanak állást, amikor még a stabil háttérrel rendelkező vállalkozások is elküldik az alkalmazottakat?

Orbán Viktor 1 millió új munkahelyet ígért 4 éven belül. Hol van ebből valami is? Hova tűntek a vidékfejlesztési szándékai?

Miből tartsa fent a családját az az egyedülálló anya, aki egy vagy több gyermeket nevel, de nem talál állást és ráfanyalodik a "segílykére"?

Ez a probléma rengeteg magyar származású családnál is fennáll, akik nem a "segélykalapolásra" akarnak berendezkedni.