Az Antall-kormány idején huszonegynehány százalék kamatot adtak a betétekre, mégse emlegettek csődközeli helyzetet. Miért nem?

"Az Antall kormány idején még Európa második leggazdagabb állama voltunk..."

Hajjajj, lepipáltuk a franciákat, az angolokat, de még a svédeket és Svájcot is! Honnan veszed ezt az orbitális zagyvaságot?

A szélsőjobbosok képesek brutális magasságokba emelni néha Magyarország jellemzőit.

De az igaz, hogy a poszt-szovjet országok közül az egyik legjobb kilátásokkal rendelkeztünk. Az, hogy Szlovákia, Lengyelország, és a balti államok így lehagytak minket az az elmúlt 21 év töketlenkedése miatt volt.

Szerintem az ideális az lett volna, ha egy normális, igazi kapitalista jobboldali párt lett volna a rendszerváltás után legalább 3 cikluson keresztül, aztán utána már mehetettek volna a szocialista nézetek, mert már felépítettek volna egy jó alapot.

De ez, hogy az MSZP mindent megtett, hogy folytassa a látszatjólét fenntartását és segélyezést, amit a jogelődje abbahagyott, majd most a Fidesz már egy ilyen fos helyzetben lépi meg a dolgait. Ez a totális szerencsétlenség.

Szóval ja, fordítva sikeresebb lett volna. Hogy rendszerváltás után meglépni, amit most a Fidesz csinál, aztán utána jöhetett volna az MSZP. Ez van.

"De az igaz, hogy a poszt-szovjet országok közül az egyik legjobb kilátásokkal rendelkeztünk."

Nem csak közülük. Európa második leggazdagabb országa voltunk. Ha nem hiszed, nézz utána. Bár szerintem élt már akkoriban, itt élt hazánkban és szétnézett néha más országokban is annak ezt nem kell magyarázni.

A forint akkor még nem volt konvertibilis (96 januártól az), tehát a megtakarításokat, tőkét nem lehetett kivinni az országból. Meg emiatt nem létezett a mai értelemben vett forintárfolyam, ami össze tudott volna omlani.

Mivel előtte nem voltunk a "fejlett világ" része, ezért a mostaninál kisebb jelentősége volt az árfolyamnak - volt azért persze, pl. az emelkedő üzemanyagárakon keresztül pörgette az inflációt, de fizetésképtelenség nem fenyegetett. Forintot ugye végszükség esetén tudunk nyomtatni...

Ettől függetlenül a helyzet akkor sem volt jó, később még kevésbé: "Én akkor a bank elnöke voltam, és láttam, hogy a külső egyensúlytalanságnak van egy mértéke, amit meg tudunk belülről magyarázni, következik a ciklusváltásból: hiszen ha elkezdünk növekedni, akkor először az import nő, utána az export. Először a beruházás nő, utána jön a GDP. Meg tudom magyarázni, de ha a külpiac finanszírozza ezt, akkor ők nem magyarázatot akarnak, hanem szebb számokat. Ezért egy kiigazításnak jönnie kellett. Sajnálatos módon ez nem ’94 májusában jött, amikor győztek a szocialisták, hanem a kormány és az akkori pénzügyminiszter, Békesi László csetlései-botlásai során elment egy bő fél év, és egyre rosszabb helyzetbe került az ország. És ’95 elejére már tényleg súlyos problémák léptek fel. Ennek pedig már nem volt sok köze az antalli örökséghez. Akkor már 8-9 hónapja az új kormány bukdácsolt; válságos időkben kilenc hónap nagyon hosszú idő." (Bod Péter Ákos jegybankelnök)

Mert a csődhelyzetet nem az infláció mértéke határozza meg, hanem a gazdaság állapota, a gazdasági folyamatok trendje, és főleg a politikai szereplők vélt és valós elképzelései a gazdaság működését, a többi országhoz való viszonyt illetően.

Ezek külön külön, és együttesen is drasztikus eltérést mutatnak a 18-20 évvel ezelőtti és mai kép között.