Magyarországon mesterségesen maradnak alacsonyak a bérek?

Ennek magyarázata évszázadokra nyúlik vissza. Egyszerűen fogalmazom meg. Az uralkodók az ókor óta megmunkált nemesfémeket, majd a mai értelemben vett pénz médiai /ma Törökország, Irak, Szíris/ i.e. 7. századi megjelenése óta pénzt fektettek be a háborúik költségeinek a fedezésére. A kezdeti időszakban, amíg nem globalizálódott, nem telítődött úgymond a meghódítandó területek száma, addig nem alakult ki a mai értelemben vett bankrendszer, mivel nem védte meg a kölcsönadót sem jogilag, sem katonailag semmi attól, hogy a kölcsönt vissza is kapja /egyik legismertebb példa a Templomos Lovagrend franciaországi majd egész európai megszüntetése, a francia király az adósságát a lovagrend vagyonának elkobzásával oldotta meg, már amennyire ez sikerült/. A kölcsönadók általában kereskedők voltak az ókortól kezdve. A bankházak európai 9-10-11. századi megjelenése már egy stabilabb feudális, és kötött hierarchikus háttérhatalom léte miatt alakultak ki, majd szerveződtek bankrendszerré pl. a Hanza városok szövetsége /a bankjaikról érdekes módon hallgat a történettudomány/, stb. révén. A kereskedő szövetségek irányították az országok életét. Később is. A szabad császári, királyi városok a polgárság, azaz a kereskedők, bankárok jogi önkifejeződései voltak. A polgári forradalmakat már banki háttérhatalom irányította. A háttérhatalmat összeesküvés elméletnek tartják ma hivatalosan. A tények azonban mást mutatnak. Az elmúlt évszázadok háborúit majd az újjáépítéseket ugyanaz a bankrendszer finanszírozta, tehát kétszeresen jól járt jól jár a háborúkkal. Az ún. demokráciák megjelenése a bankrendszerek védelmére jöttek létre, azok jogi és katonai hátterét biztosítják. A hosszú bevezető végére került a válasz most már érthetővé vált része: a bankrendszerek érdeke korábban nemzetállamok létrehozása volt, ma már nem, miután minden nemzetállam tartozik a bankoknak, érdekük továbbá, hogy az egyes országok lakossága fizesse meg azt az adósságot, melyek maguk a bankok generáltak. Az országok tartozása nem az egyének tartozása, de az egyénekkel fizettetik meg. A jegybankok határozzák meg az egyes valuták értékét, melyet a tőzsde, és az egyes országok árufedezete, az infláció, defláció, aranyfedezet, stb. alapján kalkulálják ki elvileg. Elvileg. Gyakorlatilag a tőzsdék szubjektívek, ezért lehet manipulálni a tőzsdét is /lásd Magyarország sokáig a bóvli kategóriába tartozott a hitelminősítők szerint, akik szintén szubjektíven állapítják meg egy állam visszafizető képességét. Ráadásul a hitelminősítő cégek a banki hatalom embereiből áll. Mindezek függnek még attól, hogy egy ország önmaga gyártja-e le a pénzét. Az ókortól az állami önállóság legelső kifejeződése volt pénzt veretni. Nézzen utána, Magyarország maga gyártja-e le a pénzét. A bérek mindezek függvénye, valamint az éves nemzeti össztermék kimenő és bejövő kereskedelmi egyenlegének is. Hosszú a válaszom, de a lényege, erősen szubjektív, azaz mondhatni mesterséges, hogy egy országban milyen szinvonalúak a bérek.