Magyarországon mesterségesen maradnak alacsonyak a bérek?

Nem. A pazarlás, korrupció és szervezetlenség miatti alacsony hatékonyság következtében. A bérek jelentős részét az államnak kellene biztosítani, másrészt a vállalkozók nagyobb bérek esetén veszteségesek lennének (így is azok).

Nagyon sok rendszert át kéne szervezni, de az irányítóik pártkatonák és dilettánsok.

A bérek alakulása a tőke és a munkaerő egyensúlyából fakad eredendően. Természetesen a minimálbér emelése hatással van a magasabb bérek alakulására is.

Minimálbért lehet emelni nagymértékben is, de azt az állami szférának és a nyugdíjjaknak is követnie kell.

Ésszerű léptékek esetén lehet segíteni a vállalkozóknak hogy ne rontsa a fizetőképességüket csúsztatott járullékbefizetésekkel stb stb. Hiszen ha a magasabb fogyasztás eredményeként nőnek a szolgáltatási árak vagy a termékek mennyiségi igényei, illetve tágúl, szélesedik a fogyasztás olyan elemekkel amikre addig nem volt pénz és igény, felhúzza a gazdaságot arra a jövedelmi szintre.

Nyilván valamennyi inflációs veszteség is kialakúl, de hatalmas hasznot hoz a multiplikálódó komparatív hatások.

Mielőtt megy az éljen van megoldás:

Nállunk ez nem járható!

Ezt próbáltameg Megymag és már akkor sem ment.

Ugyanis itt a kereskedelem a külföldi multik kezében van, és kb a 60% át a fogyasztásunknak lefedik.

Az átlag magyar aki a fizu 100% át elkölti a megélhetésre gyakorlatilag odaadja a jövedelme 6-10% át a külföldieknek mint profit. Az az csak elinflálnk a jövedelmeinket.

A másik.

Sajnos a multik becsalogatása a fő gazdasági vonala a gazdaságunknak. Az az, egyoldalról csaábítonak kell lenni az olcsó munkaerőnek, másrészt nem támogatjuk a magyar kkv kat akik gerjezsthetnék a béremelkedést, mert mindent elvisznek a multik. És természetesen olyan barom multi a világon nincs, aki kényszerhatás nélkül bért emelne.

Az az:

Mind a munkaerő/ tőke egyensúly, mind a profit újratőkésítés tekintetében sz@rul állunk.

A bérek alakulása azon múlik, hogy a vállalkozás ki tudja-e termelni a magasabb béreket a bevételeiből.

A munkavállaló és a munkáltató között érdekellentét van: a munkáltató a lehető legalacsonyabb bért szeretné adni, a munkavállaló pedig a lehető legmagasabb bért szeretné kapni. Kettőjük alkujából születik meg a munkavállaló tényleges bére.

Az gondolom egyértelmű, hogy egy vállalkozás nem szereti, ha a költségei magasabbak a bevételeinél. A bér az egyik költségtényező, tehát tetszés szerint azt sem emelheti. Ha emelkednek a bérek, akkor vagy több terméket kell ugyanazoknak az embereknek előállítani (növelni kell a hatékonyságot), vagy drágábban kell a terméket adni (emelni kell az árat). Az ár emelkedését a piac nem biztos, hogy elfogadja, magyarán drágábban ugyanazt a terméket nem fogják megvenni. A hatékonyság viszont teljesen a vállalkozásra van bízva, természetesen a vonatkozó törvények betartása mellett.

Magyarországon két komoly probléma van, ami gátolja a bérek növekedését.

1. Tisztelet a kivételnek, nem szeretünk dolgozni. Tudom, ez nagyon csúnyán hangzik, de érdemes megnézni néhány vállalkozást. Ha reggel nyolckor kezdődik a munkaidő, 8:05-re beér a kolléga. Amíg leveszi a kabátot ruhát, viccelődik a kollégájával 8:30

A bérek alakulása azon múlik, hogy a vállalkozás ki tudja-e termelni a magasabb béreket a bevételeiből.

A munkavállaló és a munkáltató között érdekellentét van: a munkáltató a lehető legalacsonyabb bért szeretné adni, a munkavállaló pedig a lehető legmagasabb bért szeretné kapni. Kettőjük alkujából születik meg a munkavállaló tényleges bére.

Az gondolom egyértelmű, hogy egy vállalkozás nem szereti, ha a költségei magasabbak a bevételeinél. A bér az egyik költségtényező, tehát tetszés szerint azt sem emelheti. Ha emelkednek a bérek, akkor vagy több terméket kell ugyanazoknak az embereknek előállítani (növelni kell a hatékonyságot), vagy drágábban kell a terméket adni (emelni kell az árat). Az ár emelkedését a piac nem biztos, hogy elfogadja, magyarán drágábban ugyanazt a terméket nem fogják megvenni. A hatékonyság viszont teljesen a vállalkozásra van bízva, természetesen a vonatkozó törvények betartása mellett.

Magyarországon több komoly probléma van, ami gátolja a bérek növekedését.

1. Tisztelet a kivételnek, nem szeretünk dolgozni. Tudom, ez nagyon csúnyán hangzik, de érdemes megnézni néhány vállalkozást. Ha reggel nyolckor kezdődik a munkaidő, 8:05-re beér a kolléga. Amíg leveszi a kabátot ruhát, viccelődik a kollégájával 8:30. Ekkor előveszi a reggelijét, vagy elmegy a büfébe, 9:00. Hozzákezd a munkához, 10 órakor kávé szünet traccspartival 10:30-ig. 12:00 ebéd. Ha hivatalosan 20 perc az ebédszünet, akkor lehetőleg 30 percben. 1 órakor kávé, cigi, tracsparti, majd legkésőbb 3-kor újra. Közben elolvassa az újságot, elintézi a magántelefonokat a céges előfizetésen. 16:00-kor vigyázzban áll, vagy ül, hogy 16:20-kor pontosan tudjon indulni, és lehetőleg egyetlen percet se maradjon tovább, mert azt neki senki meg nem fizeti. Tudom sokan azt mondják, hogy ők nem így dolgoznak, de sajnos az átlagos bérszínvonalban ezeknek az embereknek a lógása is benne van.

2. Tőkehiány. Magyarországon nagyon kevés az a bizonyos működő tőke, márpedig az fontos lenne a hatékonyság növeléséhez is.

3. Belső fogyasztás hiánya. Ennek fő oka szerintem az alacsony foglalkoztatás. Aki segélyen van, rokkantnyugdíjas, munkanélküli, vagy már az sem, az nem fog fogyasztani. Amit pedig ő nem fogyaszt el, azt másnak nem kell megtermelnie.

Minimálbért lehet ugyan emelni, de -mint írtam-, ha a vállalkozás nem tudja kitermelni annak a fedezetét, mert az árút nem veszik meg tőle drágábban, akkor el fogja bocsátani a munkavállalót ahelyett, hogy többet fizetne neki. Így összességében lehet, hogy nem nőni, hanem csökkenni fognak a bérek.

Mit jelent az, hogy mesterségesen? Arra gondolsz, hogy egy multi fizethetne nálunk is annyit, mint a német munkavállalójának?

Két okból nem: egyrészt ott van a magyar munkamorál, ami távol van a némettől. Másrészt igen, azért jött ide, mert olcsóbbak vagyunk, mint a németek. Ha nem így lenne, akkor lehet, hogy Németországban gyártana (hatékonyság)

"Ha pedig nőnének a bérek az államnak több bevétele lenne és nem biztos hogy kellene hitel..."

Ez olyan, hogy ha nőnek a bérek, veszítünk a versenyképességből. Márpedig mind a kkv-k, mind az itt termeltető multik azért tudnak itt termelni, mert alacsonyak a bérek. Nem tudni, hogy pontosan hol a határ, hogy ne érje meg termelni, munkát adni, hanem más országban adjanak munkát a multik (ők könnyen odébbállnak), és hogy mégjobban megpróbáljanak adót kerülni a kkv-k (ők kevésbé mobilisak). Egyszer már bejött OV-nak a drasztikus (kb 50%-os) minimálbér-emelés. Volt előtte jajveszékelés, hogy mindenki csődbe megy - nem ment (mentek, ez tény, de az előzetes parához képest kevesen). Most valószinűleg érzékenyebben érintené a cégeket egy hasonló arányú emelés...

"Magyarországon mesterségesen maradnak alacsonyak a bérek?"

Nem. Amúgy a kérdés értelmetlenség. A bérek nem "alacsonyak", nem is "magasak", hanem pontosan akkorák, mint amekkorára kijönnek a termelékenység, a fizetőképes kereslet, illetve a munkaerőpiaci helyzet függvényében.

"Ha pedig nőnének a bérek az államnak több bevétele lenne és nem biztos hogy kellene hitel"

Sőt, ha az állam kiadásai csökkennének, rögtön nem kellene hitel. De nem csökkenhetnek, mert demokráciában nem lehet csökkenteni az állami kiadásokat, hiszen akkor a kormány elveszti a köv. választást. Így hát marad az eladósodás, és időnként a csődveszély miatti kényszer-alkalmazkodás. Mivel az átlagember, 100-as IQ-val, SOHA sem fogja felfogni, hogy nem lehet elkölteni a nemlétező pénzt, és SOHA nem fogja megérteni, hogy a hitel azt jelenti, hogy a jövőben többszörösen meg kell fizetni azt, amit a jelenben elfogyaszt, ezért amíg demokrácia lesz, addig úsznak az államok az adósságban. De a diktatúrák is úsznak, mert azokat is emberek irányítják.

Ha emelkedik a munkabér,nő a fogyasztás,ezáltal élénkül a gazdaság.

Megszorításokkal nem lehet gazdaságot élénkíteni...

Baracsi Attila:

A legutolsó válaszadóval értek egyet!