Az 1848-as és az 1956-os forradalmat miért az értelmiségiek és az egyetemisták robbantották ki?

Mert a tudatlan, tanulatlan , műveletlen emberek nem tudnak forradalmat kirobbantani.

Nem bántani akarom az embereket, de monjuk 1848-ban, az a szerencsétlen jobbágyfiú, aki talán a saját nevét letudta írni, mégis hogy robbantott volna ki forradalmat?

A világról nem tudott semmit, nem volt lehetősége semmire, csak dolgozott egész nap.

Azok forradalmazhattak, akik részt vettek az akkori poltikai életben, valamint rálátásuk volt a világra. Tájékozottabbak voltak, és lehetőségük is volt forradalmat csinálni, mert megint csak, aki a faluját sem hagyta el életében, hogy forradalmazzon?

Ellenben az egyetemisták, értelmiségiek ott voltak Pest-Budán.

ma 11:08

1848 tavaszán vidékről folyamatosan érkeztek a hírek arról hogy a parasztok nyugtalanok (azaz bármikor megtámadhatják az urakat). Ezekre a hírekre hivatkozva lehetett átnyomni a reformtörvényeket az országgyűlésen. A pesti népnek, amely felkelt, csak töredéke volt költő vagy újságíró. Az elégedetlen pestiek nagy része céhlegény vagy egyéb városi proli volt.

Az egész országban akkor még csak pár ezren olvastak újságot, és még facebook sem volt. Hiba az 1848-as eseményekre a 21. századi körülményeket ráhúzni.

A jobbágyság sokszor, sok helyen lázongott az uraik ellen, de ez nem azonos egy forradalom kirobbantásával.

Ugyanis, hiába látja a jobbágy, hogy nem jól mennek a dolgok, neki nagyon rossz, az úrnak meg jó, de csak lázongani tud, forradalmat csinálni nem.

Ahhoz egy értelmiségi réteg kell, mert ők látják azt is, hogyan kellene csinálni a dolgokat, min kell változtatni, hogyan kell átalakítani a régi rendszert.

A jobbágy csak azt látja, hogy neki nagyon szar.

ma 14:26

Az értelmiség nem irányított semmit, nem "látta", hogyan "kell" csinálni.

Adott volt egy vidéki mozgalom (a parasztok gyűlölete az urakkal szemben), adott volt egy városi mozgalom (a kívülrekedtek mozgalma a céhek ellen stb.), adott volt egy politikai mozgalom (az országgyűlésben a reformista és konzervatív csoportok közötti harc).

A forradalom annyiból állt, hogy az országgyűlésben a reformisták keresztül tudták vinni az akaratukat arra hivatkozva, hogy különben a parasztok felforgatják az országot. Tehát engedni kell nekik. Verhették volna a nyálukat az értelmiségiek mindenféle eredmény nélkül, ha az országgyűlésben nem lett volna ellenzéki csoport és nem lett volna az országban paraszti elégedetlenség, amire hivatkozásból a parlamenti ellenzék erőt merített. Petőfiék jó időben jó helyen fellépve egy lépéssel előrébb döccentették az eseményeket, de ezeket a feltételeket nem ők teremtették meg, nem ők tervezték el az irányt, és nem is tudták befolyásolni. Pl. Petőfi is vereséget szenvedett, amikor maga is politikus akart lenni, ez is mutatja, hogy a valós politikai súlya csekély volt.

Azt képzelni, hogy 1848-ban fontos szerepet játszott az értelmiség, kb. akkora tévedés, mint azt gondolni, hogy a rendszerváltást mondjuk Petri György és Csurka István csinálta volna.

Már nem azért de tévedsz. Soha nem az egyszerű, tudatlan paraszti tömeg csinál forradalmat. Mondj már egy példát rá ha tudsz.

Mégis hogy csinálnák? Nekik nincs ötletük arra, hogyan kellene az új rendszert felépíteni!

Csak az értelmiségi rétegnek lehet erre rálátása!

Az írni-olvasni alig tudó tömegek áruld már el, hogy építenek új rendszert?Na? Ők fognak kormányt alakítani?

Mert ha nem tévedek, Batthyány lett az első miniszterelnök, és nem Józsi bá' Bivalybasznádról.

Mintha a Márciusi Ifjak költőkből, írókból, egyéb értelmiségiekből álltak volna, és nem kaszás-kapás jobbágy gyerekekből.

Mintha Pest-Budán a városi polgárok és a egyetemisták mozgolódtak volna.

"Soha nem az egyszerű, tudatlan paraszti tömeg csinál forradalmat."

Írtam egy szóval, hogy a parasztok csinálták a forradalmat? Nem tudsz olvasni? Idemásolom, mit írtam az előbb:

"A forradalom annyiból állt, hogy az országgyűlésben a reformisták keresztül tudták vinni az akaratukat arra hivatkozva, hogy különben a parasztok felforgatják az országot."

"Csak az értelmiségi rétegnek lehet erre rálátása!"

Értelmiségi réteg 1848-ban néhány száz fő volt, ha a pár ezres papságot nem vesszük ide. Teljesen marginális réteg volt. Politikailag a nemesség reformer szárnya vezette a forradalmat, aminek az erejét a parasztoktól való félelem adta.

"Mert ha nem tévedek, Batthyány lett az első miniszterelnök"

Batthyány gróf volt, aki a nagybirtokain kapitalista termelésbe kezdett, ezért a reformpártiakhoz állt közel. "Foglalkozására" nézve nagyvállalkozó és katonatiszt. Nem értelmiségi. Az értelmiségiek a firkászok voltak akkoriban, meg esetleg az ügyvédek. Két nem túl megbecsült, a politikában nem túl nagy befolyással bíró réteg.

"Mintha a Márciusi Ifjak költőkből, írókból, egyéb értelmiségiekből álltak volna"

Ha márciusi ifjak alatt a március 15-én Pesten zavargókat érted, az egy heterogén tömeg volt, amiben néhány költő és író elég hangosan részt vett, de ez minden. A forradalmat nem a márciusi ifjak indították és nem is irányították, bár részt vettek benne, amíg ki nem szorították őket túlzottnak vélt radikalizmusuk miatt.

"Mintha Pest-Budán a városi polgárok és a egyetemisták mozgolódtak volna."

Egy-két egyetemista és sok polgár. A polgárok közt elvétve voltak értelmiségiek.

ma 18:13

Mit tanítottak történelemből?

A pesti eseményekre sor került, Petőfi szavalt, a márciusi ifjak publikálgattak. Csak éppen nem ők kezdték a forradalmat, a forradalom nem rájuk támaszkodott, és nem is ők irányították a forradalmat.

Amikor Petőfi képviselő akart lenni, a kampánykörútján majdnem meglincselték. Ez benne van a tankönyvekben is. Nem tetszett odafigyelni az iskolában?

Ha már elfelejtetted a tananyagot, akkor olvashatsz az eseményekről. A legjobb könyv a témáról Szabó Ervin könyve, amit csak 1945-ben lehetett kiadni, se előtte, se később, mert sem Horthyéknak, sem a kommunistáknak nem tetszett. Hiába, nem mítoszok vannak benne, hanem egy elég reális körkép a korabeli társadalomról.