Vona miért akar annyira az iszlám világgal barátkozni?
Vona Gábor: Iszlám (2.rész)
Múlt heti írásomra nagyon sok reakciót kaptam. Cikkemben, amely az „Iszlám” címet viselte, arról a vélekedésemről írtam, hogy a világban folyó társadalmi-eszmei folyamatok, harcok legmeghatározóbb szintje tradicionális kontra antitradicionális konfliktusként nevezhető meg. A reneszánsz óta tartó antitradicionális erővonal mindent megtett azért, hogy Európa és a világ életképes struktútáit felforgassa, és ezáltal utat biztosítson egy gazdasági-katonai-információs szuperhatalmat birtokló „világkormány” megteremtésére. A művelet sikeres úthengerét sajnos semmi és senki nem tudta megállítani, még olyan erők is alulmaradtak, szétestek vagy marginális helyzetbe kényszerültek, mint a katolikus egyház, a Német Császárság, az Osztrák-Magyar Monarchia, az Orosz Cárság, Japán és Kína. Mára a tradicionalitás utolsó bástyája a muszlim világ maradt, és ezért fejezem ki, hogy az iszlám harca az Egyesült Államok-Izrael tengellyel (valamint a világ erre az oldalra kényszerített maradékával) túlmutat saját jelentőségén, és tradicionális erővonalak utolsó nagy csatájává vált.
Az alapvetően egyetértő és gratuláló vélekedések között azonban rendre előkerült két félreértés, amelyet nagyon fontosnak tartok tisztázni, hiszen tudjuk nagyon jól, hogy a féligazságok (vagy a félhazugságok) rosszabbak, mint a konkrét hazugságok, hiszen nehezebb felismerni és elhatárolni őket. Nem szeretném, ha a múlt heti gondolataimat akár jó szándékkal, akár rossz szándékkal félremagyarázzák, félreértenék, és ezáltal olyan pályát fussanak be, amelyre én nem szántam őket.
Az első félreértés szerint az iszlám megítélésében jóval óvatosabbnak kell lenni európaiként, hiszen nem kell messzire mennünk, elegendő csak Bécsre vetnünk vigyázó tekintetünket, hogy belássuk, milyen társadalmi bombát jelent a bevándorlás. Sokan a mohamedán bevándorlók beilleszkedési nehézségeiből, képtelenségéből fakadó konfliktusokat a mi cigányproblémánkhoz szokták hasonlítani, hogy az a számunkra is elképzelhető legyen. A hasonlat ugyan több sebből vérzik, de alapvetően helyes, hiszen arra utal, hogy vannak történelmileg kialakult kultúrák, amelyek kialakították a maguk területén szabályaikat, normáikat, törvényeiket, és amennyiben ennek adoptálására egy, az adott helyen élő vagy oda bevándorló tömeg képtelen, akkor az fokozódó feszültségeket és társadalmi robbanást okozhat.
Itt szeretnék minden aggódót megnyugtatni. Az iszlám világméretű harca iránt érzett szimpátiám nem jelenti autómatikusan azt, hogy egyúttal támogassam Európa iszlamizálódását. Sőt. A folyamatot kifejezetten végzetesnek és károsnak tartom, amelyet, ha annak fordítottját muszlim barátaink elképzelik, akkor maguknak is be kell látniuk. Európa egyik legsúlyosabb problémájának tartom a bevándorlás kérdését, amely olyan gyorsan forgathatja fel egy évszázados történelmi folyamat vívmányait, amely végképp letörölheti az öreg kontinenst a világpolitika térképéről. Ez ellen küzdeni kell, a folyamatot meg kell állítani, és a jelenlegi problémáit kezelni kell, de ez egyúttal nem jelentheti azt, hogy a világpolitika – számunkra csak látszólag lényegtelen – konfliktusában, amelyet a muszlim világ vív a globális erőkkel, ne lássuk, hogy hol a helyünk. A kettőt egyáltalán nem látom ellentmondásosnak, sőt, a magam felfogása szerint össze is függnek. Minden kultúra őrizze a saját tradícióját, tisztelje a másikét, vívjon a globális erőkkel, akár egymással is összefogva – de a saját földjén, amelyre a történelem jogot formált neki.
A másik félreértés gyorsabban megválaszolható, mert azzal volt kapcsolatos, hogy egy keresztény országban egy keresztény ember, hogyan foglalhat állást az iszlám mellett a zsidó-keresztény (vagyis Izrael-Egyesült Államok) tengellyel szemben. A kérdés ilyetén felvetése teljes vakságról tanúskodik. Izraelnek semmi köze a zsidó valláshoz, mint ahogy az Egyesült Államoknak sem a kereszténységhez. Céljuk a fentebb már említett „világkormány” felállítása, amelynek útjából az utolsó érdemi akadályt kívánják eltakarítani. Ebből a szempontból nézve a tradicionális muszlim társadalom – amely Máriát tiszteli, Jézust prófétaként tartja számon – sokkal közelebb áll a kereszténységhez, mint a hatalmát igazságtalan, haszonszerző háborúkkal fenntartó Egyesült Államok vagy Izrael. (Itt jegyzem meg, hogy az amerikai társadalom egyébként egy kedves, jószándékú közösség, amelynek naivitását kormányai gátlástalanul kihasználják.) Számomra tehát római katolikus magyarként egyáltalán nem kérdés ebből a szempontból sem, hogy hol a helyem. Az én lelkiismeretem tiszta.
Vona Gábor
Sz1u. Hanem kiragadott 1 mondat alapján ítélkeznél akkor te is felfogtad volna mit mondott. Arra próbált rávilágítani ezen felszólalásában Vona Gábor, hogy a választásokra Iráni megfigyelőket hív akik felügyelni fogják a magyar választások tisztaságát. Mert azok hitelesebb megfigyelők lennének, mint az Uniós és Izrael állam által küldőt választási megfigyelők a magyar nemzet számára.
3. Műveletlensége nem ismer határokat. Irán nem arab, hanem perzsa. Ráadásul vallási szempontból is akkora különbség van az iráni iszlám és az arab iszlám között, mint Keresztény valláson belül az ortodoxnak a reformátushoz illetve a katolikushoz viszonyítva.
"Magyarország hadban áll? "
Igen. Az értelem hiányával.
"Tudtommal ide akarja hívni az arabokat Vona és nem fordítva!"
Fel tudod fogni, hogy mi a különbség a megfigyelő és a piac között? Lásd előző pont, és gondolkozz (ha megy).
23:51 és 23:58
"Mert azok hitelesebb megfigyelők lennének, mint az Uniós és Izrael állam által küldőt választási megfigyelők a magyar nemzet számára."
Igen, ez a válasz az értelem hiányára! Húúú, bazzz...
23:58
"Lásd előző pont, és gondolkozz (ha megy)."
Sajnos nem megy. Nem feltétlen az én hibám...
23:51
"Hanem kiragadott 1 mondat alapján ítélkeznél akkor te is felfogtad volna mit mondott."
Ez engem kisértetiesen az őszödi beszédre emlékeztet. Ott is csak egy (kiragadott) mondat alapján ítélkeztek... ("hazudtunk reggel éjjel meg este"). Jahhh, hogy a kettős mérce..., vagy Vonával kapcsolatban épp nem számít?
Még1x:
Vona hülye, csak még épp nem forog!
23:58
"Fel tudod fogni, hogy mi a különbség a megfigyelő és a piac között?"
Lehet, hogy nem tudom? Magyarázd el légyszi, hogy Irán milyen potenciális piac Magyarország számára?! Esetleg a "dubajozás"?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!