Mi a véleményetek erről a hírről?

Nem láttam az eredeti kérdést, de ha nem volt trágárságokkal teletűzdelve, vagy ilyesmi, akkor tényleg érthetetlen, hogy miért törölték.

Egyetértek az 1. válaszolóval: Bezzeg a nyíltan provokatív, egyéb szempontból problémás kérdéseket meg fent hagyják a modik, hadd veszekedjen a jónép... :(((

A kérdésre: Szerintem idegen nyelveket tanulni, tudni hasznos és jó dolog, függetlenül attól, hogy itthon akar maradni az ember, vagy külföldön próbál szerencsét.

Valóban, ha az idegen nyelvből az emelt szintű érettségit bevállalja a diák, és azt legalább 60 %-ra teljesíti, megkapja a nyelvvizsga-bizonyítványt. Ingyen.

Szerintem ettől nem kell megijedni, aki tanul, az simán bevállalhatja. Ha jó az iskola, akkor felkészítik rá; ha gyenge az iskola, akkor más megoldáshoz kell folyamodni: Nem kötelező magántanár, otthon, egyedül is lehet tanulni; ehhez vannak könyvek, CD-k, díjmentes internetes anyagok és tesztek, stb.

Mielőtt még valaki beleköt ebbe, elmondanám: A gyermekem két nyelvből tett előrehozott érettségit középszinten; azután pedig mindkettőből bevállalta az emelt szintet is, pontosan a nyelvvizsga miatt; még ezeket is a normál érettségi időszak előtt, tehát előrehozottan.

Mindkettő sikerült, tehát megvan a két középfokúja; továbbá a felvételihez pluszpontokat is szerzett az emeltekkel!

Pedig olyan gyenge suliba járt, legalábbis az egyik választott nyelvének a "tanárát" tekintve, hogy az már tragédia. Előre letette az éves anyagból a vizsgát két évben is; nulla tanári segítséggel, kizárólag itthon, egyedül készült fel ezekre a vizsgákra és az érettségikre is.

/Na,jó, kicsit segítettem, amikor tudtam, pl. szavak jelentése, szótárazás, stb. :))/

A cikkben azt írják, hogy a terv szerint az iskolában kellene majd megszerezni a nyelvtudást... - Hát ehhez viszont az oktatás színvonalán kellene óriásit emelni, lásd a fenti példát is...

"Tudom jól, hogy az emelt szintű érettségin meg lehet szerezni a nyelvvizsgát. DE

1. Az emelt szintű érettségi mumus a diákoknak.

2. Az emelt szintű érettségihez, legyen szó bármelyik tárgyról, a sima tananyag kevés.

Legalábbis akkor és ott, ahol én érettségiztem, az volt, pedig nem volt gyenge iskola."

Az első pontot úgy ahogy van ki lehet lőni. Annak mumus, aki afféle próba-szerencse alapon áll hozzá. Ahogy Berta Wooster leírta, ha a diák komolyan gondolja az emelt szintű letételét, akkor nem is lesz gondja vele - fel tud rá készülni, magántanárral, gyakorlással, és ez szerintem megoldható gyenge és erős suliknál is. Szerintem legalább is nem olyan nagy ügy, hogy beülsz egy félórára a könyvtárba megoldani pár feladatot, vagy - mivel idegen nyelvről van szó- megnézni egy filmet angolul, vagy felirattal.

A kettes ponthoz ugyanezt tudom írni, aki szorgalmasan készül iskolaidőn kívül, az meg tud csinálni bármit. Eleve nem értem, miért alapvető elvárás egyesek számára, hogy a sima tananyag felkészítse őket mindenre. Engem a gimiben arra tanítottak, állandóan azt hangsúlyozták, hogy egyetemen sem fogják a számba rágni a tananyagot, ott is kénytelen leszek más forrásokból dolgozni. A gimi csak jól felkészít erre.

"Én már azzal sem értek egyet, hogy a kötelező nyelvi érettségi mellé minek a nyelvvizsga. Súlyos tízezreket vesznek ki ezzel a diákok, szülők zsebéből."

Hát azért egy nyelvi érettségit nem hasonlítanék egy nyelvvizsgához. Középszintűt legalább is. Gondolj bele, egy középszintűvel mit tudnál kezdeni külföldön? Ha ugyanis úgy nézzük, a középszintűvel az általános iskolai angoltudásodat kérik számon (hisz gimiben újra kezded a nyelvet, leszámítva a fakultációt). Persze, OK, hogy javítani kéne a nyelvoktatás színvonalán - de ehhez semmiféle vázlatot nem említett senki idáig. A problémát észrevenni könnyebb, mint orvosolni.

13:22

Ez működik már évek óta, magántanulói jogviszonynak hívják. Ld. a hatályos közoktatási törvényt. :-)

Mo.-on tankötelezettség van, nem "iskolába járási kötelezettség".

A magántanulói státusznak vannak pártolói és ellenzői; szerintem mindig egyénileg kell eldönteni, kinek melyik a megfelelőbb forma.

Pl. egy tehetséges, jó képességű gyerek sokkal rövidebb idő alatt tanulja meg az adott tananyagot, mint ha iskolába járna. Az iskolákban a tanmenet szerint haladnak elvileg; gyakorlatilag meg attól el lehet térni, és el is szoktak több okból is, méghozzá negatív irányban, tehát az átlaghoz igazodva, vagy a gyengébbekhez.

Magántanulóként vannak, akik 1 év alatt 2 tanév anyagát is meg tudják tanulni; vagy ha csak egy év anyagát veszik, akkor sokkal több szabadidejük marad játékra, szórakozásra, hobbira, mozgásra, stb.

Az iskolai oktatáshoz visszatérve csak ismételni tudom magamat: a színvonal egyes helyeken pocsék. Emiatt éveken át morgolódtam én is eleget, de tenni ellene nem tudtam. Pl. amikor a tanmenettől való lemaradás nem az átlagdiákok miatt van, hanem a tanárok hibájából, mint a mi esetünkben is volt erre példa, és nem is csak a fent említett nyelvből, hanem más tantárgyból is...

Ezért választottuk az éves osztályozóvizsgákat: 1 - 2 hónap kemény munka után megvolt a vizsga, így azután már nem kellett az adott tantárgy óráira bejárni "napot lopni". A felszabaduló időben lehet más tantárgyakra készülni, házikat írni, stb.

Megoldást is nehéz találni az oktatás színvonalának emelésére: a "nagyokosok" próbálkoznak, papíron minden szép és jó is; de csak nézzünk körül egy kicsit a valóságban, aztán sírjunk...

Ezzel négy probléma van:

1. Azoknak, akik a középiskolából jöttek, többnyire nem gond az egyetem végén a nyelvvizsga. A nyelvvizsga azoknak gond, akik munka mellett tanulnak, és nem tudják még a nyelvet is bepréselni az órarendjükbe. Esetleg már sokéves tapasztalattal kényszeríti be őket az állam az iskolapadba, mert a szakmájukhoz most már felsőfokú képzettséget ír elő. Ha bemeneti feltétellé teszik a nyelvvizsgát, akkor ezek az emberek elvesztik a munkájukat.

2. Ettől még nem nőne a középiskolai nyelvoktatás színvonala, tehát plusz terhelés lesz a tanulóknak, akik két-három nyelvvel kénytelenek egyszerre birkózni. Kevesebb idő jut másra. A nyelvoktatást kisebb osztályokkal, a csoport alsó létszámhatárának eltörlésével és az osztályok három-négy részre osztásával lehetne segíteni, nem pedig olyan feltételek előírásával, amire az iskola nem készít fel.

3. Vannak, akik ugyan nem hallás- vagy beszédfogyatékosok, de nyelvi képességeik rosszabbak az átlagnál. Ha bemeneti feltétellé teszik, akkor ők kimaradnak, mivel nem ismerik el beszédfogyatékosságnak azt, hogy valakinek rossz a nyelvérzéke, és akár 15 évre is szüksége van egy nyelv középfokú ismeretéhez. Ők kiesnek, míg azok, akik nem olyan jók például matematikából, de van nyelvvizsgájuk, azok bekerülnek. Ezt a nyelvi képességet például egy intenzív nyelvtanfolyamon elért fejlődés és a tanulói munka alapján lehetne felismerni.

4. Egyoldalúan a nyelvet emeli ki, mintha semmi más nem lenne fontos. Elvész a saját népi kultúra ismerete, kevesebb idő jut akár a természettudományokra, akár a művészetekre.

Berta Wooster

Igen, tudok a magántanulói lehetőségről, de erre egy ország oktatását nem lehet alapozni.

Azt is alapjában elhibázott lépésnek gondolom, hogy az oktatás színvonalát a gyengébb képességűekhez igazítják. Az iskola feladata szerintem nem az volna, hogy egyforma hülyéket képezzen. Épp ellenkezőleg, hogy megtalálja és kiemelje a tehetségeket és alapot adjon a kezükbe, amivel továbbmehetnek. Most nem ez zajlik.

De általánosan is az a tapasztalatom, hogy sokan azt mondják, még így is feleslegesen sokat tanítanak és követelnek. Úgysem lesz rá szükség, a dolgozat után elfelejti. Ez kit érdekel. Az átlag egy alapvető íráskészségen és a négy alapműveleten kívül tényleg ritkán használ többet. Akkor most általános iskola végén szüntessük meg az oktatást?

Megtanulja, levizsgázik belőle, elfelejti. Kész. Akinek viszont kelleni fog, annak csak az idejét vesztegetik, mert ugyan úgy ott kell ülnie a padban, de később sokkal megterhelőbb módon kell olyan tudást megszerezni, amiket nagyját a korábbi négy-öt évben is megszerezhetett volna. Régebben ezért is szedték három részre a középszintű oktatást (gimnázium, szakközépiskola, szakmunkásképző), hogy mindenki annyit tanuljon, amennyire a képességeiből és motivációjából futja. Most egységes hülyeképzés van.

A követelmények emelése tehát szerintem sokat javítana az oktatás minőségén. Például hamarabb elválna, hogy kinek van képessége és motivációja a továbbtanuláshoz, nem rabolva adóforintokat az egy-két költségtérítéses egyetemi képzésen ellébecolt év miatt, kibuknának a szakközépiskolákból azok, akik képességeik szerint csak szakmunkásképzőbe valók, ezzel emelve az érettségi és technikum értékét.

Sajnos sokan nem értenek velem egyet, de én így gondolom.

gyakorivalasz2

Ezt is megértük: sok részletben megegyezik vagy hasonló az álláspontunk... :))

"erre egy ország oktatását nem lehet alapozni" - De nem ám. Nem is erre alapozzák, csak azért említettem meg, mivel az előző válaszodra ez az adott, működő lehetőség.

"az oktatás színvonalát a gyengébb képességűekhez igazítják" - Alapjában véve nem ahhoz, mert létezik a NAT és a kerettanterv; de ezek elég szabad mozgásteret biztosítanak a pedagógusnak. Nagyon leegyszerűsítve: többet taníthat, kevesebbet nem; legalábbis elvileg. A gyakorlatban viszont sokszor tapasztaltam, hogy néhány tananyagrész kimarad, mert nincs rá idő...

Ehhez kapcsolódik, ami nemrég valamelyik kérdésben felmerült: az órák felépítése. Szvsz nem kellene pl. szóbeli felelésekkel elvenni a tanóra felét, így maradna idő az adott anyag rendes feldolgozására. Más, kevésbé időigényes számonkérési formák is vannak...

"Az iskola feladata (...) hogy megtalálja és kiemelje a tehetségeket és alapot adjon a kezükbe, amivel továbbmehetnek. Most nem ez zajlik."

Na, most kapaszkodj! Valóban sok helyen nem ez zajlik, pedig "hivatalosan" ennek kellene! Ez az ún. "differenciált oktatás", azaz minden tanulóval képességeinek megfelelően, azokat fejlesztve kellene foglalkozni. Az iskolák pedagógiai programjának kötelező eleme a tehetséggondozás, ill. a gyengébbek felzárkóztatása, segítése. Ezt sok helyen letudják szakkörökkel, versenyekre való felkészítéssel; ill. korrepetálással (kb. heti 1 - 2 órában). Igen ritka - de nagyon tiszteletre méltó - az a tanár, aki egy-egy osztályon belül legalább csoportonként differenciál; a teljesen egyéni foglalkozás meg nagyon szép ötlet papíron, csak a gyakorlatban kivitelezhetetlen, még alacsony osztálylétszám esetén is.

"így is feleslegesen sokat tanítanak és követelnek" - Én inkább úgy fogalmaznék, hogy sok felesleges dolgot tanítanak, a lexikális tudás a fő még mindig. Pedig a NAT már régen a készségek, kompetenciák fejlesztésére teszi a hangsúlyt... Csak ugyebár ennek kivitelezéséhez új pedagógiai módszerek ismeretére és alkalmazására lenne szükség; ami elől a konzervatív tanerők elzárkóznak, az "ifjoncok" lelkesedését is sokszor lelohasztva... :((

A másik fele pedig, hogy a régebbi tantervekhez képest tényleg alacsonyabb lett a követelmény, ill. az óraszámok is egyes tantárgyak esetében. Legalábbis amennyire én tudom. Pl. egyes tananyagrészeket régen az x. évfolyamon tanítottak, manapság meg az x+1. v. x+2. évfolyamon.

(Az ellenkezőjére is van példa persze, mert pl. én felső tagozaton tanultam olyan dolgokat pl. fizika, kémia egy-egy része, amiket a szüleim korosztálya csak középiskolában tanult...)

Még annyit, hogy megszűnt a régebben közismert szakfelügyeleti rendszer (persze az sem volt az igazi, ld. "akik tudják a választ, a jobb kezüket emeljék fel, akik nem, azok a balt" c. vicc).

Most igazából senki nem ellenőrzi, mit is művel egy tanár az órán. A diriknek lenne joga, de nem nagyon élnek vele. Így fordulhat elő, mint az általam említett esetekben is (a gyerekem volt iskolájában), hogy egyes tanárok eleve 5 - 10 - 15 perces késéssel kezdik az órát; és / vagy a családjukról, egyebekről mesélnek a tananyag helyett; vagy épp politizálnak, ami szintén tilos elvileg...

Az időpocsékolásról már előzőleg írtam, nem ismétlem meg.

Igen, egységes h...képzés van; pl. ez a 18 éves korig tartó tankötelezettség is ugye azzal jár, hogy bárhogy is bukdácsolt át valaki az általánoson, kötelező felvenni valamelyik középiskolába; ott sem kötelező hajtani, mert úgysem rakhatják ki...

Plusz valahogy a színvonal is esett: évekkel ezelőtt jónak számító iskolák erősen lesüllyedtek.

Az ezután következő gondolataidhoz csak egy mondatot idéznék egy ismerősömtől: "Minden szava igaz volt!" :))

Tehát egyetértek Veled! :)))

És egy nagyon fontos utóirat a félreértések elkerülése végett: Nem állítom, hogy amiket írtam, az mindenhol, minden iskolában így van, vagy hogy minden pedagógus ilyen. Vannak nagyon jó tanárok / tanítók, iskolák is...

De nekem nincsenek túl jó tapasztalataim.

"A nyelvvizsga azoknak gond, akik munka mellett tanulnak, és nem tudják még a nyelvet is bepréselni az órarendjükbe. Esetleg már sokéves tapasztalattal kényszeríti be őket az állam az iskolapadba, mert a szakmájukhoz most már felsőfokú képzettséget ír elő. Ha bemeneti feltétellé teszik a nyelvvizsgát, akkor ezek az emberek elvesztik a munkájukat."

AZért ez így nem helyes. Heti 2-3 óra teljesen be lehet illeszteni egy hétre. Pl hétvégére. HA nem bírja beilleszteni akkor az egyetemet, hogy fogja? Közben persze még ugyanúgy kell a nyelvvizsgát csinálni mert nélküle nem adják ki a diplomát.

"Ettől még nem nőne a középiskolai nyelvoktatás színvonala, tehát plusz terhelés lesz a tanulóknak, akik két-három nyelvvel kénytelenek egyszerre birkózni."

Általában 1 nyelvvel kell birkózni. Csak gimnáziumokban kell. Ott is olyanon ahol többnyelves. És ők pont azért jelentkeztek oda.

" hogy valakinek rossz a nyelvérzéke, és akár 15 évre is szüksége van egy nyelv középfokú ismeretéhez."

És ha egyetem alatt kell letenni akkor jobb lesz. Mikor amúgy is jobban le vannak terhelve mint középiskolában.

"Egyoldalúan a nyelvet emeli ki, mintha semmi más nem lenne fontos. Elvész a saját népi kultúra ismerete, kevesebb idő jut akár a természettudományokra, akár a művészetekre."

Miért veszne el? Azokat ugyanúgy fogják oktatni. Csak a mostaninál nagyobb hangsúlyt fektetnek az idegen nyelv oktatásba. be kell vallani, hogy a mostani oktatás egy szar.

"pl. én felső tagozaton tanultam olyan dolgokat pl. fizika, kémia egy-egy része, amiket a szüleim korosztálya csak középiskolában tanult...)"

Ennek az oka az, hogy ált. isk.-ban ugyanazt tanítják mint középiskolában. Csak kibővítve. Fizikából, angolból, töriből, stb mind ugyanazt tanítják mint áltisk.-ban

A nyelvérzék nem javul meg az egyetemre, de ha az érettségi idején még nem volt nyelvvizsgára kész a nyelvtudásuk, akkor az egyetem végére fel tudják fejleszteni esetleg sok lemondással. Ezek az évek el fognak veszni. Érettségi előtt 9 évig tanultam németet, és kellett még az a hat év az egyetemen, mire sikerült letennem a nyelvvizsgát. 9 év alatt nem tudtam volna olyan színvonalra felhozni, hogy folyékonyan tudjak a nyelvvizsgás témákról beszélni, pedig nyelvmániás vagyok.

Azok, akik egyetem mellett dolgoznak, azoknak így néz ki egy hétköznapjuk: 8-16 munka, 16-21 egyetem, és valamikor tanulni is is kell, különben se munka, se egyetem. Hogy mennyit ér heti két-három nyelvóra, azt láthatjuk az érettségin.