Magyarországon miért a magyar a magyarnak a farkasa?

Nem igaz, a magyarok épp hogy túl sokat néznek magukba.

De én ezt úgy ismerem, hogy ember embernek farkasa.Igaz?

Irígy mindenütt van. Nincs az nációhoz kötve. És honnan tudod, mi baja volt? Lehet, hogy epegörcsöt kapott. Lehet, ilyet loptak el tőle. Vagy egy másik hapsi Opeljével húzott el előtte hajdan élete szerelme a csába. Ha már akkor nem kérdeztél rá(HUMOR IS VAN) akkor most már mindegy. Legközelebb tégy valami vicces, de érthető megjegyzést, hogy mondhassa, mi van.

Nem lehet, hogy nem gondolta, hogy ismerős ül az ismeretlen autóban, s azért nézett el? Nem lát ám mindenki olyan jól.

Ne legyél érzékeny, de ha úgy látod, irígyek, tedd szóvá. Talán érthető. Pl. gondjai vannak, s eszébe jut erről, ilyesmi.

Pont ez a lényeg...

És ezért áll így ez az ország. Normális helyeken, ahol normális, értelmes emberek élnek, pl. a skandináv országokban, ott egyszerűen segítenek egymásnak, összefognak, és együtt dolgoznak. Van munkamorál is, és tisztában van vannak vele, hogy ha el akarnak érni valamit, azt együtt sokkal könnyebb, mint egymásnak folyton keresztbe téve.

Meg is lehet nézni, hol tartanak.

Meg azt is, hogy mi hol tartunk.

Legjobb példa talán Észtország. A SZU összeomlásakor ugye kb. ugyanolyan helyzetből indultak, mint mi. Ehhez képest most már szinte teljesen felzárkóztak a fejlett északhoz.

Mi meg... szépen "lezárkóztunk"... a szerbekhez, mondjuk. Mert ha nem tévedek, rajtuk kívül már tőlünk délebbre is jobban áll mindneki, mint mi. Vagy talán már ők is. Akkor egyszerűen csak lesüllyedtünk a bányabéka feneke alá, mert sosem az volt a kérdés, hogy mit tehetünk egymásért, hanem sokkal inkább az, hogy ki magyar és ki nem, meg hogy mit tehetünk egymás ellen.

Én nem tapasztalom ezt, Szerintem ezt a magyarleszólást csak a (legtöbb)média nyomatja, s az ember már azt hiszi, ráismer. Pedig az emberi gyarlóság általános.Esetleg valami pesti sajátosság lehet, de inkább csak pesti nyavalygás, nem hiszem, hogy a lángja is akkora, mint a füstje.

Én sokkal több jóindulatot, őszinte örömöt, segítőkészséget tapasztalok. Pedig nagyvárosban élek. Magyar.

Sajnos, már olyan mondatvég zárás egynémely helyeken, hogy persze :( magyar.Nem kéne át venni, inkább irtani. Vagy cserélni inkább: Persze, hiszen magyar:))-ra!!

Épp elég tulajdonságunkra lehetünk büszkék.

Túl sokat néz magába? Maximum a gondjain rágódik, vagyis "depizik", divatos kifejezéssel élve. Ami viszont egyáltalán nem egyenlő az önvizsgálattal. Nézd csak meg a habzó szájú nagymagyarokat. ESZÜKBE SE JUT, egy pillanatra se, hogy magyar ember bármikor, bármit is rosszul csinálhatna. De a cigány, a ruszki, meg mindenki, aki nem magyar, az mind akasztanivaló gazember, és MIATTUK, érted?, CSAKIS miattuk vagyunk most ott, ahol, mert ha a derék MAGYAR EMBER érvényesülhetne, akkor már ez lenne a Kánaán, és ránk nézne fel a világ, de nem... a sok gonosz IDEGENSZÍVŰ mindent megtesz, hogy keresztbetegyen nekünk, pedig mi olyan jófiúk vagyunk mind egy szálig...

És emberek sokasága gondolkodik TÉNYLEG így ebben az országban. Máséban a szálkát is, sajátban a gerendát se.

És tény, persze, hogy más nációk között is vannak ilyenek, csak épp nem ilyen arányban-eloszlásban.

A magyarral az a baj, hogy törekszik, a románnal meg, hogy jó neki, ami van.

Akkor most mi legyen?

A német fölvág, az amerikai eccerű, az ukrán kegyetlen bűnöző - ezek olyan butaságok, nem?

de ha másra mondjuk, jó, a káröröm. Ám magunkat minek szidni? Úgyis utál már körbe minket mindenki, hát legalább a saját fajtánkat ne szidjuk!