Miért volt szükség a magánnyugdíjpénztárak államosítására?

Remélem neked is hasonló szintű végzettséged van, mit Bogár úrnak. Ha egyetemi docens vagy, írj privátban, mert szivesen beülnék egy előadásodra.

Másrészről pedig a nulla végösszegű játék nem csak hogy nem nulla végösszegű (az lenne éppen az optimális fenttarthatóság), hanem éppen negatív előjelű, vagyis önpusztító folyamat.

Az egész föld egy véges rendszer, mindenből adott mennyiségű anyag van jelen. Természetes, hogy semmi sem növekedhet benne örökké. Mindössze átrendeződnek a tulajdonviszonyok, jelenleg az egyre szegényebb többség oldaláról, a gazdag elitek oldalára.

Például, hogyha kivágunk egy fát az őserdőben, gyártunk belőle valamit, és eladjuk, akkor "profit" képződik.

Ez azonban nem valós "nyereség", vagyis pénzügyi értelemben az, de az erdőből egy fa hiányozni fog.

Ezt persze lehet fokozni, mert a fa egy viszonylag könnyen újratermelődő dolog, de egy ha a fogyasztás az újratermelés mértékét meghaladja, akkor a fa is elfogy.

Hasonlóan elfogy a világon minden, amit gyorsabb ütemben élünk fel, mint ahogyan az keletkezik.

Mik ezek a dolgok?

Elsősorban a fosszilis energiahordozók, amelyek kétmilliárd év alatt keletkeztek, és alig kétszáz év alatt nagyrészben elfogytak.

Ezek az anyagok "finanszirozták" részben pénzügyileg, és energetikailag azt a robbanásszerű fejlődést, amit az elmúlt kétszáz évben láttunk.

Az olaj hamarosan elfogy, ami egy rossz hír, de ennél csak az lenne rosszabb, ha nem fogyna el, mivel az olaj eltüzelése eddig is visszafordíthatatlannak látszó ökologiai változásokat okozott.

Ezekután jönnek a kifogyó egyéb ásványi anyagok, ritkaföldfémek, végül a víz, és a levegő.

Egy exponenciálisan, örökké növekvő gazdaságot csak egy exponenciálisan örökké növekvő energiaforrás lenne képes eltartani, de ez nem áll rendelkezésre.

Világos, hogy soha sem lesz minden afrikai négernek plazma tv-je, és autója, ahogyan nem lesz minden kínainak, vagy európainak sem.

Sőt ahogyan elfogynak a nyersanyagok (a bővülő gazdaság egyébként bővülésének ütemében mind egyre többet fogyaszt a nyilván véges készletekből), mind egyre kevesebbek lesznek ennek a negatív végösszegű játéknak a nyertesei, és végül mindenki a vesztese lesz.

Hamarosan, belátható időn belül nem lesz annyi szabad energia, és nyersanyag, hogy ezt az önfelélő rendszert fent lehessen tartani.

Jelenleg is csak azért áll fenn ez a rendszer, mert az energiahordozók, a nyersanyagok, és az olcsó munkaerő ezt megengedi.

Amikor az energiahordozók, nyersanyagok elfogynak (illetve nem fogynak el, hanem az áruk az egekbe felszökik) és a tajvani, kínai gyerekek sem akarnak már

egy marék rizsért tizenhat órát dolgozni a nyugat jólétéért, akkor mi fog történni vajon?