Szerintetek is ezt jelenti a demokrácia?

Azt nem tudom, hogy Tom Lantos mire gondolt, így csak a saját véleményemet írhatom le.

A szélsőjobboldali szervezetek gyakorlatilag mind tekintélyelvűek. Monarchisták, nemzetiszocialisták, fasiszták, egyebek. De a lényeg mindnél egy darab vezető, akinek a tekintélye minden felett áll. Márpedig ez nem demokrácia. Függetlenül attól, hogy királyról, császárról, sahról, cárról, avagy Führerről, Ducéról, vagy akármiről beszélünk. Az ilyen rendszerekben, ha van is pártszervezet egyáltalán, csak egy párt létezik. Ez pedig nem demokrácia.

A szélsőbaloldal nagyjából ugyanilyen, csak más elvek szerint, illetve ők nem helyeznek akkora hangsúlyt a tekitélyelvűségre, de nagy vonalakban azt követik. Lásd Lenin, Sztálin, Rákosi, Mao Ce-tung, Kim Ir-szen és a többiek! De ha még ezt figyelmen kívül hagyjuk, akkor is egypártrendszerről, egy szűk elit diktatúrájáról, vagy, ha nagyon idealisztikusan nézzük, egy osztály, a proletariátus diktatúrájáról beszélünk, ami megint csak nem demokrácia.

Annyiban igaza van Tom Lantosnak, hogy, a mai politikai palettán legalábbis, csak a konzervativizmus és a liberalizmus felel meg a demokratikus berendezkedésnek. Bár én a mérsékelt szociáldemokratizmust is még ide sorolnám. Elvégre az angol Munkás Párt se zavar sok vizet e-téren. A többi mind, kisebb vagy nagyobb mértékben, rendszerellenes.

Az más lapra tartozik, hogy ettől most a szélsőséges irányzatok rosszak és elítélendők-e, de az tény, hogy nem demokratikusak.

Tom Lantos persze lehet, hogy valami egészen másra gondolt, de én így tudom értelmezni.

Eléggé összekutyultad a dolgot. A demokráciában nem idomítanak senkit. Pont az a lényege, hogy mindenki végiggondolja, mit akar, és az lesz, amit a legtöbben akarnak (tehát ami a legtöbbeknek jó).

Idomítani egyeduralkodók szoktak, mivel az ő hatalmuk nem feltétlenül áll olyan biztos alapokon, mint a demokratikus uralom.

"A demokráciában nem idomítanak senkit. Pont az a lényege, hogy mindenki végiggondolja, mit akar, és az lesz, amit a legtöbben akarnak (tehát ami a legtöbbeknek jó)."

Igen, itt a probléma, hogy a demokráciában (és megjegyzem minden egyébben is) ez a "mindenki végiggondolja" nem nagyon működik abból az alapvető sajnálatosságból táplálkozva, hogy az emberek döntéseinek az alapját a média által belesulykolt szélsőliberális világnézet adja, tehát ezt a sulykolást nagyon könnyen idomításnak is lehet nevezni.

A demokraták nem bírják felfogni, hogy idomítják őket, mert náluk az erőszakos kényszerítés jelenti csak az uralkodást és a rosszat és az, amikor egyesek ki akarják mosni az elméjüket mindenféle szórakoztató műsorral, annak örülnek és mosolyognak, mert végülis nem történik velük erőszak, tehát az csak jó lehet.

És az egész életükön át tartó kifordított nevelésből származó gondolataikat úgy fogják fel, hogy azok a saját gondolataik, senki nem befolyásolta és kényszerítette őket soha, hogy ezt gondolják. Ez a meggyőződésük és ez benne a legveszélyesebb, hogy szerintük ők sz arják a spanyolviaszt, de közben egyáltalán nem gondolnak rá, hogy csak azért jön ki belőlük, mert valaki megetette velük.

Ne higgy senkinek! Nézz szét magad. Mit láttál a választások alatt?

A pártok mindenféléket ígérgettek a szavazópolgároknak, közben megpróbálták befeketíteni az ellenfeleiket.

Most, a választások után, pedig keresztbe-hosszába leszarják az ígéreteiket.

Az emberek ígéretekkel magad mellé állítása, majd cserbenhagyása megtévesztése nevezhető idomításnak?

Elvégre ahhoz a párthoz idomulnak, amelyik szebbeket ígér nekik. Így lesz például MSZP-sből Fideszes és fordítva.

Ezt csak a buta emberrel lehet megcsinálni.

Hányan döntöttek az alapján, hogy valóban el is olvasták a kormányprogramokat?

Hányan vették számításba a párt utolsó ciklusa alatti munkáját?

Hányan nézték meg a jelöltek vitáját?

Ja, igen. Nem volt vita, Orbán elbujdokolt, nehogy elszúrja a biztos kétharmadot.

A szélsőjobbal és a szélsőballal az a probléma, hogy mindkettő csak kényszerűségből alkalmazkodik a demokratikus keretekhez. Ha valamely véletlen folytán hatalomra jutnak egy demokratikus rendszerben, demokratikus választások útján, máris megkezdik annak a rendszernek a felszámolását, saját kizárólagos hatalmuk bebetonozásával, ellenfeleik ellehetetlenítésével, majd totális diktatúra kialakításával. A történelemben mindig így történt, és így is fog történni. A demokraták nem azért tekintenek fekete bárányként a szélsőséges pártokra, mert annyira tetszene nekik az egyforma pártok "váltógazdasága", hanem azért, mert ezen pártok nem képesek önmagukon kívül elismerni senkit, és destruktívan hatnak a plurális politizálásra.

Ami pedig a szélsőjobboldali veszélyt illeti: az élet sajnos igazolta, hogy helyesen látta előre a folyamatokat.

"Arról beszél félig-meddig nyíltan, hogy mindegy, hogy libsi demokraták, vagy álkonzervatívok, a lényeg, hogy idomíthatóak legyenek, és egyébként sincs köztük semmi különbség (főleg, ha zsidó vagy -bérenc mind, gondolhatja a buta náci egyszerű agyával). Ja, és számára ezt jelenti a demokrácia. Minden más szélsőjobb, esetleg szélsőbal. "

Ezt csak te akarod belemagyarázni. Idomíthatóság alatt nyilván azt érti, hogy semmiképp se kerüljenek hatalomra szélsőségesek. Abból sok jó még nem sült ki. A szélsőséges pártok elvetik a demokráciát.

Remélem így már világos.

"nem tudom mi jatszodik le a fejedben,de T.L az egyik legnagyobb magyar aki korunkban elt.Nagyon sokat segitett magyarorszagnak,nelkule meg bentebb lenenk a beka seggebe."

Valóban annyira nagy magyar volt, hogy szerinte Erdélyben minden rendben volt a magyarsággal, Ceaușescu idején és nem voltak politikai foglyok a kádári időkben.

Na és persze élete nagy részét az USA-ban liberális barátai körében élte le de ez mellékes. Na és persze ő volt az egyik akinek köszönhető az iraki háború. Remek ember.

"És azt is mondta, hogy "szélsőjobboldali veszély van", de ez már csak a szokásos. Azt hiszem 2002-es volt a felvétel."

Az ő szemszögéből nézve igaza lett. Lásd 2008-10

Persze azért igazi veszély akkor lenne, ha ezek a szélsőségek nagyobb teret nyernének maguknak. (Pl: szélsőbal/jobb párt kerülne kormányra bárhol)