Igaz, hogy Magyarországon az emberek a politikai beállítottságot vallás-szerűségnek tekintik?

Én mostanában visszahúzódtam a pártoktól. Nagyon várom a komoly, érzékelhető gazdasági növekedés beindulását. Ha megérkezik, akkor támogatom a kormányt, ha nem jön össze, akkor nem.

Csak a foglalkoztatottsági adatok, GDP növekedés, KKV szektor növekedés, külkereskedelmi mérleg javulás, bérek érezhető vásárlóerő-növekedése, infrastruktúriális beruházások érdekelnek.

Nem érdekel a rizsa. Eddig sajnos még nagyon korai fázisban vannak a munkák, nem nagyon érzékelni semmit.

Lassan elegünk lesz a várakozásból, az életünk elmegy.

Szerintem igaz, de ez nem hiszem, hogy Magyarország-specifikus lenne. A nagy nyugati demokráciákra is jellemző, hogy akár generációkon át egy pártra szavaz egy család, puszta identitáskérdésből.

Kár egyébként, mert szerintem sokat segítene, ha sikerülne pont ezt az identitás-témát leválasztani egy-egy konkrét kérdés megítélésétől, és nem éreznék az emberek inkozekvensnek magukat attól, hogy hol az egyik, hol a másik párt véleményével értenek egyet.