Szerintetek mi magyarok a kiegyezéssel rontottuk el?

"Szerintem a dualizmusban csesztük el ennyire. Ha akkor kitartunk az ellenállással, ma más lenne."

Sok értelme lett volna, a cári seregek előbb-utóbb bedatálták volna az ellenállást.

Azonkívül a dualizmus jó részében egyáltalán nem volt annyira rossz dolgunk. (persze jobb lett volna az önállóság)

Még itt ezen az oldalon is olvastam csomószor, hogy milyen jó lenne, ha nem szakadunk el Ausztriától. :)

A kiegyezés jó és reális döntés volt, de csak elodázni tudta fél évszázaddal az ország előbb-utóbb mindenképpen bekövetkező széthullását. A magyarság egyszerűen gyenge és létszámban kicsi lett volna ahhoz, hogy egy ennyire soknemzetiségű országot egymaga szilárdan fenntartson. A Monarchia nagyhatalmi státusza lényegében megőrizte a történelmi Magyarország egységét is. Na persze, ideig-óráig.

A kiegyezés alternatívája Kossuth Dunai Konföderáció elképzelése lett volna, de az meg egy teljességgel életidegen utópia volt, amelyet mindenki élesen elutasított.

ma 17:35

Ne ferdíts. Egy kérdés volt ahol valaki azt feszengette milyen jó lenne ha Ausztria tartománya lennénk.

Mi magyarok ott hibáztunk nagyot, hogy támogattuk Kossuth Lajos ostoba baloldali nézeteit. Mai napig kevesen látják, hogy az ő politikája mit okozott.

Magyarországot egyesíteni kellett volna az 1830-40 évekre. Összefogni a körülöttünk élő nemzetiségekkel. Sokkal erősebb hatalom lettünk volna mint az Osztrák császárság. Ezután békésen következhetett volna a feudalizmus felszámolása.

Ehelyett, leverik a szabadságharcot, nem működik együtt a magyarság és a nemzetiség. Kossuth újabb forradalomra uszítja a magyarokat. TÉVEDSZ! A GYÁVA KOSSUTH KÜLFÖLDRŐL KÖNNYEN BESZÉLT ÉS USZÍTOTTA A MAGYAROKAT!

Lássuk be, az a forradalom 49 nyarán már halálra volt ítélve. Görgey azért tette le a fegyvert, mert tudta sok ember halna meg ha folytatják.

A nemzetiségekkel összefogva győzhettünk volna.

Lehet erős lesz, de itt szúrta el a magyarság. Ennek a következménye lett: 1920 TRIANON!!! Mondhatom bátran, hogy a Kossuth-i politika vezetett el idáig.

Kifejtem: Hazánk nem fogadta el a nemzetiségeket, akik joggal háborogtak, 1868 születik egy törvény, de ekkor már 1éve monarchia van, igen, fejlődött az országunk, de az osztrákok nélkül is ment volna. Ők vittek be a háborúba. FELTESZEM A NAGY KÉRDÉST!!! HA 1848-BAN LETT VOLNA A VILÁGHÁBORÚ, KI MELLÉ ÁLLTUNK VOLNA?? Nyilván az Antant oldalára.

vagyis a legnagyobb hiba, hogy nem támogattuk a nemzetiségi kérdést, 1840-es években!

Ha nyerünk a vh-ban, akkor nem lett volna TRIANON, és mivel lett volna tisztességes együttműködés a magyarok és a nemzetiségek között, akkor ma is nagy Magyarország lenne.

A felelős a Kossuth-i politika.

Köszönet.

16:17

"Azzal is, a rendszerváltáskor meg azzal, hogy nem tudtunk NEMet mondani a világbanknak."

Képtelenség lett volna, ugyanis a "rendszerváltás" néven ismert reformsorozat lényegében nem volt más, mint egy csomó világbanki diktátum végrehajtása. Nehogy azt hidd, hogy ellenzékiek vagy reformkommunisták vagy más politikusok voltak a fő játékosok. A fő játékosok Gorbacsov, Reagan, a Világbank és a magyarországi pénzügyi vezető apparátus voltak, akik a Világbankkal tárgyaltak.

"Szerintetek mi magyarok a kiegyezéssel rontottuk el?"

Nem "mi magyarok", hanem 19. századi magyar politikusok.

És ez egy olyan szituáció volt, amikor nem lehetett igazán jó döntést hozni. Ami végül történt, az nagyobb erőktől függött, nem attól, volt-e kiegyezés vagy sem. Én semlegesen ítélem meg a kiegyezést, szerintem kb. mindegy, hogy volt vagy nem volt. Lehet feltételezni azt, hogy ha Magyarország is "elnyomott" terület lett volna, mint Csehország, akkor a magyarok számára előnyösebben alakult volna az I. vh. utáni béke. De ez csak spekuláció, és nem erősek az érvek mellette.

01:40

"Lehet feltételezni azt, hogy ha Magyarország is "elnyomott" terület lett volna, mint Csehország, akkor a magyarok számára előnyösebben alakult volna az I. vh. utáni béke. De ez csak spekuláció, és nem erősek az érvek mellette."

Igen, Bibó István például ezt az értelmezést fejti ki "Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem" című tanulmányában. van benne logika, bár én az esetleges cseh kiegyezéssel kapcsolatos reményeit idealisztikusnak tartom. A cseheknek egy nemzetiségi problémájuk volt, a németek, az meg mindenképpen a németellenes táborba kellett, hogy vigye őket előbb-utóbb.

"A dinasztiának azt hazudta a kiegyezés, hogy megmaradt a birodalma, mert nemzetközi és katonai teljhatalmát komoly korlátozástól mentesen megtartotta. Valójában azonban ahhoz, hogy egy monarchiát államnak lehessen nevezni, a külügyön és hadügyön kívül, amelyeknek révén az uralkodó inkább csak „fenntartja” államát, nagyon sok minden más is szükséges, amelyeken keresztül az uralkodó „jót tehet” népeivel. Ezek azonban magyar vonatkozásban a különálló magyar állam kezében voltak, ezzel pedig egy olyan politikai egység alakult meg a monarchia kellős közepén, melyben a dinasztikus lojalitás mindinkább megszűnt közösségképző tényező lenni. Ez azonban visszahatott a monarchia kimondhatatlan nevű másik felére is. Az osztrák-németek számára a kiegyezés azt jelentette, hogy megszűntek az egész monarchiában vezető nép lenni, s nemsokára, 1871-ben szétfoszlott az a reménységük is, hogy ehelyett Ausztria a német birodalomban fogja visszaszerezni egykori vezető helyét. A többi népek, mindenekelőtt a cseh nemzet számára pedig mind kevésbé volt megindokolható, hogy ha egyszer a magyaroknak szabad önálló országot játszani, annak igen sok külsőleges és nem kevés lényeges kellékével, akkor ők miért nem kaphatják meg ugyanezt vagy valami hasonlót. Különös élességgel kiderült ez az ellentmondás a kiegyezés után négy évvel, 1871-ben, mikor a dinasztia az októberi diplomával elkezdett politika logikus továbbfolytatásaképpen a „rangban” következő történelmi nemzetnek, a cseheknek a történelmi közjogával is ki akart egyezni. Ezt Andrássy Gyula, a magyar miniszterelnök akadályozta meg, aki az önálló magyar államiság nevében emelt vétót a cseh közjogi törekvések érvényesülésével szemben.11 Ezt az ellentmondó és a „történelmi” nemzetek közti szolidaritást is arcul csapó közbelépést csak úgy lehet megérteni, ha értjük a dualizmus rafinált és hazug építményének a szerkezetét: amíg az osztrákon kívül csak magyar közjog van, addig elhihető az a fikció, hogy Budapest egyenrangú Béccsel, de ha már van cseh közjog s mögötte a többieké is, akkor egyszerre kiderül, hogy Budapest helyzete sokkal inkább hasonlít Prágáéhoz, s annál legfeljebb árnyalatnyilag jobb. A cseh kiegyezés meghiúsulása pedig a dinasztia számára annyit jelentett, hogy a dinasztia a német érzelmű osztrák-németek bizalmának elvesztése után szembekerült birodalmának szláv többségével is. De nem kevésbé végzetes volt ez a magyar nemzet számára is, mely ettől kezdve úgy volt érdektársi viszonyban a halálra ítélt monarchiával, hogy ebben a viszonyban a monarchia összes népei között egyedül maradt benne, méghozzá presztízskérdést csinált abból, hogy egyedül maradjon."

A válasz írója 52%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: tegnap 21:07

troll...