Mikor volt utoljára ekkora csóróság Magyarországon?

21.53. Neked fogalmad sincs,hogy éltek a grófok!

Amit pedig a vidékiekről írsz,az nem igaz.

Egy szobában csak legfeljebb tanyán éltek együtt a családok.

Városokban,de sok faluban is legfeljebb a szülőkkel élt egy házban az egyik gyerek.

Akkoriban az volt a szokás,hogy a legidősebb fiú élt a családjával a szülői házban. Ezért ő is lett az egyedüli,de legalábbis a többinél nagyobb arányban örökös.

Élelem pedig vidéken még a háború alatt is volt. Legfeljebb cukor,rizs hiányzott. Vidéken nem is voltak lebombázott házak,csak nagyon kevés.

Igaz,hogy a technikai fejlődésnek köszönhetően ma már nem teknőben mosnak az asszonyok,nem az utcai kútról hordják a vizet stb. De csak egy szűk réteg az aki jól él,a többi viszont csóró.

A háború előtt egy tanár vagy egy köztisztviselő bérelt egy 4-5 szobás családi házat, legtöbbjüknek volt szakácsnője,de legalább egy cselédje. Emellett nagy társasági életet éltek, és félre is tudtak tenni.

Ma mikor tehetné meg ezt egy pedagógus?

22:23

"Egy szobában csak legfeljebb tanyán éltek együtt a családok."

Egy szobában több család az uradalmakon élt mint cseléd. Bár ez a 2 vh. között már ritka volt, 1900 előtt volt inkább jellemző.

A munkások viszont még a 20-as, 30-as években is zsúfoltan éltek, a minimum volt, hogy egy család élt egy szoba-konyhás lakásban, de az esetek nagy részében albérlők/ágybérlők is laktak náluk.

"Akkoriban az volt a szokás,hogy a legidősebb fiú élt a családjával a szülői házban. Ezért ő is lett az egyedüli,de legalábbis a többinél nagyobb arányban örökös."

Örökös? Örökös ott van, ahol van birtok is. Egy szűk rétegnek volt birtoka.

"De csak egy szűk réteg az aki jól él,a többi viszont csóró."

Attól függ, mit értesz azon, hogy csóró meg jól él. Akkora jövedelemkülönbségek, mint 70 vagy 100 éve, ma nincsenek.

"A háború előtt egy tanár vagy egy köztisztviselő bérelt egy 4-5 szobás családi házat"

Milyen tanár, milyen köztisztviselő?

Egy 500 P-t kereső egyetemi tanár valóban bérelhetett házat. Egy 300 P-t kereső főreálgimnáziumi tanár is bérelhetett 2-3 szobás lakást. Egy 150 P-t kereső, vagyis szakmunkás bért kereső általános iskolai tanár számára az egyszobás lakás volt elérhető.

Köztisztviselő? Nem mindegy, hogy segédfogalmazó 100 P körül vagy osztályvezető 500 P-vel.

"legtöbbjüknek volt szakácsnője,de legalább egy cselédje."

Tanároknak a 2 vh. között nem volt már rég cselédjük. Inkább albérlőjük volt, ha túl nagy volt a lakásuk, és nem tudták fenntartani.

"Ma mikor tehetné meg ezt egy pedagógus?"

Ma nem tehetné meg, és akkor sem tehették meg a "nemzet napszámosai".

A közalkalmazottak nagy része rosszul fizetett tanár és hivatalnok volt, akárcsak ma. Egy szűk, pár ezer fős felső réteg jól keresett a közhivatalokban és iskolákban, a különbségek sokkal nagyobbak voltak, mint ma.

Te a pár ezer elit hivatalnokról és tanárról következtetsz az akkori általános viszonyokra, ami ugyanakkora tévedés, mint az uradalmi cselédekről következtetni az egész parasztságra, csak más irányú tévedés.

Azt kellene megérteni, hogy a 2 vh. között Magyarországon óriási különbségek voltak, a társadalom egyes rétegei afrikai életszínvonalon éltek középkori szokások között (gazdasági cselédek), más részei nyugat-európai életszínvonalon, modern életstílussal (az értelmiségiek, vállalkozók, szakmunkások egy része). Nagyon nehéz beskatulyázni azt a társadalmat, mert sokkal nagyobbak voltak az eltérések, mint amiket ma megszoktunk.

Ma nincsenek 5-szörös bérkülönbségek tanár és tanár, munkás és munkás között, nincsenek természetben fizetett, készpénzzel nem rendelkező parasztok és egész megyéket birtokló nagybirtokosok stb.

Nem azért boldogtalanok ma az emberek, mert anyagilag szegények.

A boldogtalanságuk a lelki szegénység miatt van. Érzik, hogy valami hiányzik, a lényeg nincs meg, de nem tudják felfogni, hogy mi az.

"Nem azért boldogtalanok ma az emberek, mert anyagilag szegények."

Akkor hogy lehet, hogy a legboldogabb országok azok, ahol a legjobbak az életkörülmények? Norvégia, Dánia pl.?

Egyébként Nameny, ti mit javasolsz "boldogítónak"? Turbóvallásosságot, netán nácizmust?

Mindenkinek igaza van és senkinek. Jelenleg egy latin-amerikai típusú társadalom kialakulásának vagyunk a tanúi, ahol a lakosságon egy irtózatos törés fut végig. Aki a törésvonalon van, most durván kapar, hogy felülre kerüljön, ezután ugyanis átjárás csak fentről lefelé lesz.

Ha be is indul a gazdaság, annak kizárólag a felső rész lesz haszonélvezője, a modell teljesen magára hagyta az elesetteket, akik olyan csapdába kerülnek, ahonnan 4 generáció alatt sem fognak tudni kijönni. Hiányzik a munka, az oktatás, munkára való szocializáció, teljes csőd.

A mai válság csapása Trianon brutalitásához hasonlítható. A lakosság harmadának szegénysége a harmadik világ szintjére zuhant.

Kiút csak tanulással és működőtőke beruházással lehetséges, sajnos a politikusokat ismerve nem sok jóra számítok. Viszont ezeket a sorokat iPhone-on írom, akkor én valószínűleg a szerencsésebbik feléhez tartozom. Egyébként lakótelepről jövök, semmim se volt, mindent a saját erőmből értem el, szóval nem lehetetlen a normális megélhetés.

00:30

"Jelenleg egy latin-amerikai típusú társadalom kialakulásának vagyunk a tanúi, ahol a lakosságon egy irtózatos törés fut végig."

Ez egy ellenőrizhetően téves állítás.

[link]

Tudom, hogy 1990 óta divat a "latinamerikanizálódástól" rettegni, és a 90-es évek közepén tényleg elkezdődött egy ilyen folyamat, de átmenetinek bizonyult és nem zajlott le.