Nem gondoljátok, hogy undorító ez a Széll Kálmán tér és II. János Pál pápa tér elnevezés?

Lágymányosi hídból pedig Rákóczi hidat akarnak csinálni.

Moszkva térre az átnevezés helyett inkább egy jelentős felújítás férne rá, de azt még váratják pár évig.

Jómagam is gusztustalannak tartom. Több benne a kérkedés - és nem kis részben azok bosszantása, akik nem rájuk szavaztak -, hogy a 2/3-os parlamenti többség birtokában bármit meg tudnak tenni, mint az ésszerűség.

A Köztársaság tér átnevezése - amely név Rákosinak és Kádárnak megfelelt - és a Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér névadása látszat szükségszerűség, látszat aktualitás (Mint nem hívő is azt mondom, legyen közterület elnevezve az azóta Boldoggá avatott néhai pápáról, de ne a Köztársaság teret vegyék el. Tökéletesen alkalmas lett volna erre a Pasaréti tér - az út és tér közül az út megmaradt volna -, ahol éppen egy római katolikus templom áll, és viszonylat frekventált helyen van, továbbá utánanéztem: Valóban, sok országban van elnevezve repülőtér nemzeti ikonokról, de azok inkább államférfiak voltak (Konrad Adenauer, F-J Staraus, J.F. Kennedy, Ch. De Gaulle, David Ben-Gurion) illetve egy tiszteletre méltó asszony Nene Tereza /természetesen Tirana/, de a legtöbb repülőtérnek egyáltalán nincs neve /Zürich Nemzetközi Repülőtér, Dublin Airport/ vagy a településre utalnak /Otopeni, Domogyedovo, Vnukovo, Seremetyevo/.

A Szabadság tér és a Moszkva tér átnevezése a kérkedésen és a hatalomfitogtatáson belül a "dafke" kategória /Azt olvastam, hogy ezekre válaszlépésként az oroszok egy sor településen megváltoztatták az eddig Budapest nevét viselő közterületek vagy intézmények nevét. A Szabadság tér egészen biztos nem "ruszki" nyomásra kapta a nevét, egy birtokomban lévő 1932-es térképen is már úgy szerepel./

A Roosevelt tér áttolása pedig nélkülöz minden logikát.

(Ugyanis az onnan induló hid hivatalos neve "Széchenyi lánchíd", csak inkább a szerkezetére utaló elnevezés terjedt el, és ott fut a Széchenyi rakpart is).

A Moszkva térről pedig annyit, hogy az nemcsak a Szovjetunió fővárosa volt 1918-tól 1991-ig, hanem 1147 és 1703 között Oroszország (különböző rendű és rangú államalakulatoké, csak az egyszerűség kedvéért írtam így!) székhelye is, és nemcsak Sztalin Hruscsov és Brezsnyev Moszkvája, hanem elsősorban a mindenkor ott élő orosz népé, Puskin, Lermontov, Csehov, Rjepin, Csajkovszkij, Lev Tolsztoj, Szolzsenyicin, Paszternák, Szaharov és Viszockij Moszkvája.