Akik optimisták ma Magyarországon, azok mirefel azok?

"hü-ha hü-ha

Akikide írtak, azok inkább, igénytelenek.

Megelégszenek annyival ha tele a hasuk.

Nevetségesek vagytok, és rabszolgáknak valók, reális távlati célok nélkül."

Mégis mennyivel jobb a panaszkodás? Azzal mit lehet elérni? Milyen alternatívát kínálsz?

Kedves kérdező!

Mindig is voltak szolgalelkek a világon, valahogy ők ide, Magyarországra kerültek. :D

Illetve mindig vannak olyanok, mint mi, akik nem érik be azzal, ha van mit enni és van valami a fejünk felett éjszakára. Az ilyenek örülnek, hogy van valamijük. Én ennek nem tudok örülni, szerintem az lenne a normális rendszer, ha mindenkinek meglenne az alapvető létjogosultsága, senki nem halna éhen vagy nem fagyna halálra az utcán, csak mert rossz helyre született és nincs munkája. Elég kegyetlen hely ez. Borzasztó belegondolni, hogy az embernek azért kell fél napokat güriznie, hogy legyen mit ennie, ráadásul a mai fizetésekből még az sem jön ki mindig. Szerintem ez nem elég. Fiatal vagyok, független, az egyetlen megoldást abban látom, ha az egyetem után kimegyek külföldre. Én itt már nem tudok optimista lenni. Jó visszagondolni, milyen volt 10 évesen olasz vagy a horvát tengerparton, akkor még megtehettük. Most apám 2 munkahelyével sem jönne ki. Én nem akarok így élni egész életemben, hogy örülhetek, ha van másnap mit ennem.

Elolvastad te egyáltalán a válaszokat?

"fontosabbnak érzem, hogy elismerjenek a szakmámban... fejlődésnek érzem, ha tanulok valami újat, vagy amiket tudok, azokból felsőbb szintre lépek"

Hol van ebben a "csak legyen tele a hasam" mentalitás?

Ne csak azt lásd meg, amit akarsz.

Ha már filozofálunk, én emiatt vagyok örök optimista:

"Az embert el lehet pusztítani, de legyőzni nem lehet sohasem"