Honnan volt pénz a Szocializmusban?

Az államadósságnak csak a kisebbik része keletkezett akkor.

A háború után Európa segélyeket kapott az újjáépítéshez, amelyből Magyarország 422 millió dollárt kapott, ez mai árfolyamon durván 80 milliárd forint, államosítottak amit bírtak, így nagy mennyiségű magánvagyon került állami kézbe, ezen kívül a legnagyobb cégek állami cégek voltak, amik annak termeltek profitot (már amennyit), és igen, kölcsönt is vettek fel.

Az első nem egészen igaz.

A szocik jelentősebb külföldi hitelt csak a 70-es évek után vettek fel. De a rendszerváltáskori államadósság meg sem közelítette a mait. Azóta minden kormány vett fel,nem is kevés hitelt.

A kérdésedre pedig:

Az 52-54-es években az Adóhivatalnál dolgoztam.

Igen magas adókat vetettek ki a ház és a földtulajdonosokra. Minden ház után kellet adót fizetni,ahol lakó volt,ott legalább a dupláját. De volt pl. ebadó,fekália-adó,egy-két évig gyermektelenségi-adó is.

Két alkalommal is kellett jegyezni Béke-kölcsönt. Ennek legalább egyhavi fizetésnek kellett lenni. Aki nem állami helyen dolgozott.pl. kisiparos,paraszt stb. annak pedig egy jelentős összeget kellett fizetnie.

Az állam arra fordította a bevételeket,amit a tervgazdaság érdekében fontosnak ítélt.

A háború utáni romeltakarításban,és újjáépítésben pedig rengetegen önként és ingyen dolgoztak. Ez a tendencia megmaradt a forradalom után is. Aki házat épített,annak társadalmi munkában segítettek a rokonok,barátok,munkatársak.Sokszor még a szakmunkákat is a munkatársak stb. végezték egy jó ebédért cserébe.

Ez mind nem került pénzébe az államnak.

"Az 1950-s évektől kezdődően egyszerre hatalmas méretű beruházások kezdődtek Magyarországon."

Kisebbek, mint pl. nyugaton. Ugyanis Magyarország lassabban fejlődött, mint a kapitalista országok.

"De komolyabb anyagi tartalékok nem voltak."

Nemcsak "tartalékokból" lehet építkezni, lehet termelni is.

"A szolgáltatásokat nagyon olcsón kapták az emberek."

Kivéve, amit nem kaptak. Mert pl. a villamosjegy olcsó volt, telefonja viszont nagyon kevés embernek volt.

"Szóval honnan volt az a töménytelen pénz?"

A magyar gazdaság 1989-ben kb. 30%-kal kisebb volt, mint ma. Szóval nem volt semmiféle töméntelen pénz a cuclizmusban. Be kellene fejezni ezt az öreges, hazug nosztalgiázást a Kádár-korszakkal kapcsolatban. Akármennyiszer hazudozzátok róla, hogy aranykor volt, nem jön vissza, világos?

19:24

"A fő indítólöket nekünk a Szovjetunió volt a KGST-vel.Arról szólt az egész,hogy fel kellett zárkóztatni a lemaradott országokat"

A KGST-n belül Vietnam és Mongólia voltak az elmaradott országok, a SZU és mondjuk Csehszlovákia a fejlettek. Úgyhogy nem volt semmiféle felzárkóztatás, leszámítva azt, hogy Magyarországnak mondjuk vietnami gumit kellett vennie baráti áron, hogy a vietnamiaknak meglegyen a három kanál rizsre való.

A KGST nem adott túl nagy "löketet" Magyarországnak, kész szerencse, hogy Magyarország, ellentétben mondjuk az NDK-val vagy Bulgáriával képes volt nyugati piacra is exportálni. Ugyanis pl. Bulgária és az NDK szabályosan abból éltek, hogy piaci ár alatt kapták a kőalajat a SZU-tól, és azt nyugatra már piaci áron exportálták. A KGST egy politikai célzatú rendszer volt, nem volt hatékony, az egész arról szólt, hogy a SZU próbálta dotálni a nála is gyengébb kliensállamait, hogy ne lázadjanak fel.