Mit szóltok Gyurcsány-pajtás beszédéhez a TV-ben?

22:26-os hozzászólásomhoz még annyit, hogy ezt az 1 napos utat főiskola melletti 8 órás melóból szedtem össze, úgy, hogy közben vizsgák is voltak, és csak ülőkocsis helyre volt pénzem, és egyedül mentem. Szóval nem gazdagság, a szüleim egy fillért nem adtak rá, és nem is támogatták, hogy kimenjek, ők mindig arra hivatkoznak, hogy kevés a pénz, irigyeltem sokáig a társaimat, akik külföldön nyaraltak, nekünk csak a Balaton volt, anyu fizetése valóban nem sok, de apám 2-3x annyit keres, szóval lett volna miből, de apám magának tartogatja. Elegem lett, hogy csak a beszédeket hallgatom, ha nem is maradt sok pénzem, de nem érdekelt, mentem, és tapasztaltam, nyelvet gyakoroltam, most is dolgozok, nem a szakmámban, de legalább van munkám, sokan nem hajlandók elvállalni egy nem szakmájukbeli munkát, én, míg nincs szakmámbeli, elvállalom, mert nem engedhetem meg azt a luxust magamnak, hogy ne vállaljam el. Van ismerősöm, aki bizonyos fizetés alatt nem hajlandó elmenni dolgozni (pályakezdő, és annyit szeretne keresni, mint más 5 év tapasztalattal), részvétem neki, ő is csak nyafogni fog, míg rá nem jön, hogy a dolgok nem így működnek. És mindenki nyafogni fog, míg rá nem kényszeríti az élet, hogy álljon a sarkára, és ne másoktól várja a cselekvést. Nem állambácsi utasít vissza sok álláskeresőt, hanem a cégek, sokszor olyan indokkal, ami alaptalan, vagy jogellenes. A cégek mentalitásán is kéne változtatni, de a munkavállalókén.

Aki ebben a hülye helyzetben is meg akar élni, az meg is fog, mert tesz érte. Aki nem látja be, hogy cselekedni neki kell, a saját életét nem éli helyette más, az nyomoroghat tovább. Nagyanyám elesett a nyugdíjtól, nagyrészt a munkáltatói kicsesztek vele, de egy kis része neki is volt benne, mert nem ment be a hivatalba, amikor ezt kellett volna intézni, és akkor lenne nyugdíja, de nem állt a sarkára, és most nincs, 70 éves, nem ért hozzá, de volt, aki segített neki, ő nem élt a lehetőséggel. De neki ott van a nagybátyám, aki gazdagnak mondható, és segíti, ahogy tudja, közel is lakik, megteheti, így nincs nagy baj. De ha nem lenne, ő is csak 2 dolog közül választhatna, megy, és teszi, amit kell, vagy nyafog.

No, valakinek nem tetszik, hogy nem azzal kéne foglalkozni, ami nem visz előre, hanem elhatárolódni ezektől, és tenni a dolgunkat? Gratulálok az illetőnek, üljön csak tovább a fenekén, de ne panaszkodjon, ha így nem jut egyről a kettőre.

Sokakat segítenek, legalább a szülők, legalább azzal, hogy szeretik őket, engem nem segítenek, mert nem akarnak segíteni, a nulláról kell összehoznom mindent, kezdve a békés élettel veszekedések nélkül. Akinek boldog gyerekkor jutott, már szerencsésebbnek mondhatja magát. Én csak magamra számíthatok, és a barátaimra is csak lelkiekben. Mégse panaszkodok olyan dolgokban, amiben van lehetőségem cselekedni.

"A magyarok csak panaszkodni tudnak, nem tesznek semmit, nem hajlandóak egy kicsit sem összébbhúzni a derékszíjat..." (Több helyről összeollózott vélemények a magyarokról.)

Van két gyerekem, dolgozunk a férjemmel mindketten, mégis ott tartunk, hogy kilóg a s..ünk a nadrágból. Nem tudunk egyről a kettőre jutni, mert ahhoz, hogy pl. ne kapjak 43000 Ft-os gáz-különbözet csekket, ahhoz ki kéne cserélnem a 40 éves nyílászáróimat új, jól záródóra, de nincs rá pénzem. Ha nem akarok talajterhelési díjat fizetni, akkor csináltassam meg a csatornát, potom 3-400 ezerért. Nem panaszkodni akarok, (bár tehetném) csak arra szeretném felhívni a figyelmet, ami a mai magyar életben nem tűnik fel az embereknek, akik azzal jönnek, hogy mit sírunk, miért nem teszünk valamit. De mit? Dolgozzunk? Megvan. Ne lopjunk, éljünk tisztességesen? Megvan. A családi pótlék a hónap elején pont arra elég, hogy fizetésig legyen otthon étel a gyerekeknek. Meg akarják adóztatni, még annyi sem lesz. A gyerekeim akkor esznek gyümölcsöt, amikor gyümölcsnap van az oviban, iskolában. Azok persze felsőbbségesen kioktatnak, akiknek max annyi a problémájuk, hogy idén nem Hawaiira mennek nyaralni, hanem csak(...) a Balatonra (de 2x2 hétre, teljes ellátással). Mi tavaly voltunk Balatonon. Ismerősők levittek minket reggel, este jöttünk haza. Amikor jött a májszbite-néni, a gyerekeknek megmagyaráztuk, hogy ilyen melegben nem jó enni forró kukoricát. Amikor a fagyis jött, nem akartuk, hogy megfájduljon a torkuk. A kürtőskalácsosnál már gondban voltunk, de megoldottuk. Kíváncsi lennék, hogy azok, akik bőszen szidják a nyavajgó magyarokat, azok vajon hányszor mondják azt a boltban a tágra nyílt szemű gyereküknek, hogy nem vesszük meg a 49 Ft-os pudingot, mert bár tudom, hogy imádja, de most nem hoztunk annyi pénzt. És hányszor kérdezi meg a 6 éves gyereke tőle a tömött pénztárnál, hogy ugye ma se veszünk csokit, mert nincs rá pénzünk? Húzzuk összébb kicsit a derékszíjat? Hová már? Még étkezési utalványt sem kapunk (vagy megadóztatják), végül is minek az a havi egy pizza a gyerekeknek, jó a kenyér is. Ja, vagy az ÁFA-t is emelik, akkor már a kenyérből is csak ritkábban fogunk vásárolni? (Amúgy is: minek enni? Úgyis az anorexia a divat.) Gyurcsány pajtás NAPI 160 ezret ad a családtagjainak? Mi négyen nem élünk ennyiből egy hónapig. Szegény sorból jött. De sajnálom. "Ki mer állni az emberek elé, itt szenved, stb." Ezért én valahogy nem tudom becsülni. Ez nem dicsőség, hanem pofátlanság. Ha inkább adnának, mint elvesznek, akkor fellendülne a gazdaság, mert megnyugodnának az emberek, és a gazdasági életbe is vissza kerülne a pénz. De nem, jó magyar szokás szerint kifacsarják az emberek utolsó csepp vérét is, aztán meg ránkfogják, hogy ezért is mi vagyunk a hibásak, mert nem teszünk a cél érdekében.

Bocs a hossz miatt, kidühöngtem magam, de remélem a lényeget le lehetett szűrni belőle.

na, akkor, hogy megnéztem, pontosabban meghallgattam, tudok én is véleményt mondani.

szerintem korrekt, csak az a baj, hogy az emberek többsége képtelen lesz feldolgozni, mert jóval több agytekervényt igényel, mint a "kocskoskomcsizsidóbankárkormánytakarodj" kiabálás...

gyurcsány egy pszichopata hazudozó, a legaljasabb fajtából és ennek jegyében a szokványos formában, szokványos cinizmussal tömte tudatos hazugsággal a szerencsétlen népet, aki még mindig tűr..

(hogy miért csinálhatja ezt évek óta, arra magad adod meg a választ a kommentedben: mert vannak, akik szarból épitenek MAGUKNAK várat, mindegy kin és hogyan taposnak keresztül - tipikusan pszichopata jellemző. Csak egy a probléma: ezt teheti - ha hagyják - a saját köreiben, de egy nemzet élén NEM EZ A FELADAT! - s egyetértek, nagy marha a magyar, mert még tegnap is pofázhatott a tévében, ahelyett hogy himbálózna a bitófán.