Mit szólnátok hozzá, ha ez lenne a himnusz?

akkor ezek szerint a te ismeretségi körödben ebben egyetértés van, az enyémben meg inkább abban, hogy nem szeretik.

És nem kell ahhoz se öngyűlölőnek lenni, se "idegenszívűnek", se semmi egyéb defektesnek, hogy valakinek egyszerűen ne tetsszen, és ne tartsa alkalmasnak a szerepére Kölcsey művét, főleg nem az Erkel féle dallammal, ami gyönyörű operamű önmagában, csak még sokkal siránkozósabbá teszi az amúgy is erre hajló szöveget.

Biztos van, aki ezzel tudja megélni a magyarságát, de nekem a siránkozás és sebnyalogatás jön le csak belőle (a Erkel féle dallammal mindenképp), ami meg az én magyarságtudatommal összeegyeztethetetlen.

A Szózat, ha olvasom, és nem az Egressy féle zenével hallgatom, mindig megérint. Vörösmarty verse ki tudja nekem fejezni azt, ami számomra a magyarság igazi értéke. Kölcsey nem.

Ez egyéni vélemény, ez van, tapasztalat, hogy sokan vannak még így ezzel, szintén tapasztalat, hogy sokan meg pont ellenkezőleg, szóval mint mondtam, ez pont egy olyan téma, amiben elég nagy vita van.

Sajnos mindmáig nem védi az Alkotmány nemzeti imádságunkat, pedig rátört a sorokra maga Rákosi is az 5o-es évek elején mondván: az mégsem lehet, hogy a dolgozó nép Himnusza, vagy bármely ünnepség az Isten nevével kezdődjön. Alattomos terve céljából magához kérette Kodály Zoltánt azzal a felszólítással, hogy írjon másikat, a szocializmushoz illőt. Kodály rövid válasz adott az élet és halál diktátorának. Ezt mondta: ahhoz sem hozzátenni sem abból elvenni nem lehet. Kodály a fejével játszott ebben a percben, de akkor Ő már Kodály Zoltán volt, a magyar zenekultúra és művelődés világszerte megkérdőjelezhetetlen tekintélye.

Rákosi nem nyugodott. Illyés Gyulát is magához intette, aki akkor a költészet, a haladó magyar gondolkodás legnagyobb vezéreként volt számon tartva itthon is, külhonban is, különösen Franciaországban. Írjon egy új Himnusz szöveget, mondta Rákosi, majd keresünk hozzá zeneszerzőt. A felszólításra Illyés ennyit válaszolt csupán: meg van az már írva. Mondanunk sem kell: Ő is a fejével játszott.