Szélsőségesek! Mit szóltok ehhez a kis történethez?

A békák királya (ókori görög tanmese)

A békák vidáman és gondtalanul éltek a tóban. Nem volt aranyéletük de minden szükséges dolguk megvolt és azt csinálhatták amit akartak, amíg nem ártottak vele másoknak.

Egy nap összeültek a békák, és beszélni kezdtek Zeuszhoz. "Zeusz! Mi jól élünk, de úgy érezzük, hogyha lenne egy királyunk, akkor még jobb lenne az életünk. Kérünk, küldj nekünk egyet!"

Zeusz magában nevetett a békák fura kérésén, de egye fene, leküldött nekik egy nagy korhadt fatuskót, amin hínárból készült haj volt.

A békák rettegtek a tuskótól, először rá se merték vetni tekintetüket, meg se merték közelíteni. Azonban idővel rájöttek, hogy nincs okuk félni tőle és elkezdték ütögetni, ugrálni, táncolni rajta, sárral összekenni. Rájöttek, hogy ez egy élettelen tárgy és begurultak.

"ZEUSZ!" Kiáltották. "Nekünk egy élő, félelmetes, vaskezű uralkodó kell, nem egy vacak gyújtós!"

Zeusz erre megharagudott a telhetetlen békákon és létrehozta a gólyát. Attól a naptól kezdve a gólya lett a békák könyörtelen és vaskezű vezére, a békák félelemben és elnyomásban élnek tőle. Mire elgyengül és meghal, az utóda ugyanolyan kegyetlenséggel tér vissza, hogy folytassa a szokást. Azóta is hiába kérlelik Zeuszt, nem tűnteti el a gólyát.