Hogy is van pontosan ez a Trianoni békeszerződéses dolog?

Nem nevezhetjük békeszerződésnek, hiszen a tárgyalásokon, nemzetközi viszonylatban is páratlan módon, Magyarország képviselői nem vehettek részt. Tehát a neve DIKTÁTUM. Sajnos nem tudunk arról, hogy bármelyik magyar kormány valaha is megjelentette volna, bár minden magyar állampolgárnak alapvető emberi joga, sőt kötelessége, ismerni a lehangoló és kifejezhetetlenül igazságtalan szöveget, amit annak aláírására - 1920. június 4-e - óta soha senki nem ellenőrzött. Főkép azt nem, ami szintén az utódállamok kötelessége lett volna, hogy kisebbségbe szakadt, akkor mintegy hárommilliós magyarság alapvető emberi jogait tiszteletben tartani. Azaz az anyanyelven való tanulást, az anyanyelv használatát lehetővé tenni, beleértve a helységnevek stb. magyarul történő kiírását, tankönyvekben szükséges használatát. A történelem tisztességes tanítását és így tovább. A tennivalók közé tartozna, hogy felszólítsuk - bármilyen nehéz a világ helyzete - mindezek ellenőrzésére a diktátumot aláíró országok kormányait. Ez ugyanis nem pénz kérdése. Mivel a diktátum következménye nem évül el, az ellenőrzés kötelezettsége sem! Ez a legkevesebb, amit elvárhatunk, valamint a világtörténelemben is egyedülálló, és égbekiáltóan igazságtalan, nemzetgyilkosságra ösztönző diktátum felülvizsgálatáról nem is szólva! Bár nem Batu klánok, hanem európai államférfiak írták alá, mégis példátlan volt a megfogalmazás és a zsarolással is erősített aláírása. Miként erről, többek között Francesco Nitti, olasz miniszterelnök több könyvet is írt, Lloyd George angol államférfi, miniszterelnök nyilatkozta 1927-ben, hogy az aláírókat félrevezették, Henry Pozzi francia diplomata, másokkal egyetértésben írta: ,,Magyarországot nem feldarabolták, hanem kivégezték". Elég hosszasan sorolhatnánk még jelentős személyeknek a diktátumot elítélő véleményét. De a múlt, már elmúlt, a jövőre kell koncentrálni, hogy még egy ilyen esemény meg ne történhessen.

15/F - akár hiszitek, akár nem.