Mi alapján lesz a pártoknak több mandátuma?

A választáson hány mandátumot szereztek.

2 szavazatod van. Az egyik a helyi, területi egyéni képviselő választására, a másik országos pártlistára. 199 parlamenti mandátum van, ebből 106 egyéni, lakóhelyhez kötött, 93 listás mandátum.

Az egyéni körzeti mandátumot az a képviselő szerzi meg akire ott abban a választási körzetben a legtöbben szavaztak. A listás szavazatokat több határozza meg. Mindenki szavaz (aki akar) egy párt listájára, amin a párt a lényeg. Előre leadtak egy pártlistát és az azon szereplő jelöltek közül sorrendben annyian jutnak be ahány helyet nyertek.

A pártokra leadott szavazatokat veszik elsősorban figyelembe, ezt kiegészíti az egyéni jelölteknél nem számító szavazatok száma - kompenzációs számok és egy szakmai számítás szerint osztják el a mandátumokat. De kb. úgy, hogy aki 15%-t szerez az a listás 93 mandátumból is kb. ennyit kap meg, de nem pontosan. Minimum 5%-t kell szereznie egy pártnak országosan a listás szavazáson, csak akkor szerez mandátumot, így a mandátumok aránya eltér az eredeti szavazat %-tól. Ha nem érte el a párt az 5%-t (ha többen együtt közös listán indultak akkor 10 vagy 15% kell), akkor csak az egyéni mandátumot nyerő képviselője jut a parlamentbe. Ha nem nyert egyéniben sehol, de szerzett 5%-t, akkor meg annak arányában lesz 3-4-5 képviselőjük, ahogy kijön a számításkor.

Fent van a választási oldalon, de a wikipédián is megnézheted, az egyszerűbben átlátható kezdőként.

[link]

[link]

Itt jobb oldalt az ábrán láthatod, hogy pl. a fidesz-kdnp együtt indult.

"Mandátumok 135 / 199 (68%)" "Listás szavazat 3 060 706" "arány 54,13%" "Egyéni kerület 87 / 106"

Ez azt jelenti, hogy egyéniben nyert 87 képviselőjük a saját körzetében - ez 87 mandátum. Összesen szereztek 135 mandátumot, vagyis listán kaptak még 48 mandátumot azzal, hogy szereztek 54%-nyi szavazatot pártlistára. Mivel sok egyéni győztesük van, így kevesebb kompenzációs szavazat került az ő listájukhoz, kevesebb mandátumot szereztek listán, mint a szavazat arányuk (a 93-ból 50 lett volna az 54%). Minimum 10%-t kellett ehhez listán szerezniük.

A Mi Hazánknál ez van:

"Mandátumok 6 / 199 (3%)" "Listás szavazat 332 487" "arány 5,88%" "Egyéni kerület 0 / 106"

Vagyis ez a párt minimum 5%-t kellett szerezzen listán, mert egyedül indultak, ez sikerült - így bejutottak úgy is hogy nem volt egyéni körzetben győztes képviselőjük. 6 mandátumot kaptak meg a 93 listás mandátumból, az kb. annyi mint a %-kuk.

Ezen felül még lehet mandátumot szerezni nemzetiségi jelöltként. Országosan a nemzetiségek szavazhatnak pártok helyett nemzetiségi jelöltre is, de nekik is csak 1 egyéni meg 1 másik szavazatuk lehet összesen. A nemzetiségi jelölthöz más szavazatszám kell országosan. Most 1 ilyen képviselő van, a német nemzetiségűek képviselője. A pártok között így nem 93 hanem csak 92 mandátum lett kiosztva. Volt amikor egyik nemzetiségtől sem volt elegendő szavazat, akkor nem volt ilyen képviselő a parlamentben.

Leegyszerűsítve:

Egyéni mandátum + listás mandátum + töredék szavazatok (győztes és vesztes kompenzáció).

Sarkított, nem létező példa

Egyéniben mondjuk 25% szavaz DK, 29% a Tisza, 5% a Jobbik 5%, 3,5% a Momentum, 3% a MKKP képviselőjelöltjére, ha a fideszes képviselő 29,0001%-ot szerez, már megnyerte a körzet mandátumát a Fidesz.

Régen kétfordulós választás volt, eleve kiestek az 5% alatti jelöltek, és a többiek is visszaléphettek akár több körzetben is egymás javára, hogy az esélyesebb jusson be.

Régen csak a veszteseknek volt kompenzáció, hogy a győztes ne nyerhesse túl magát.

Mindezt a Fidesz megváltoztatta, hogy többet nyerjen, és többek között ezzel is ellehetetlenítette a legitim választást.

Az Orbán-kormány felemelte az országos lista állításához szükséges egyéni képviselőjelöltek számát, hogy az ellenzékieknek egymás ellen kelljen indulniuk, hogy nem csak hogy több egyéni mandátumot nyerjen a Fidesz, de még a nagyobb győztes kompenzáció miatt több töredékszavazathoz is jussanak.

A vesztes kompenzáció az azt jelenti, hogy a megszerzett szavazatokat beszámítják az országos listás szavazatok közé, míg a győztes kompenzáció azt jelenti, hogy a második helyezett szavazatainak száma és az első helyezett szavazatainak számának különbözetét megkapja a győztes ugyanígy.

Tehát így már valóban fontos az is, hogy ne csak épphogy nyerjen egy párt egy EVK-ban, hanem minél nagyobb fölénnyel tegye azt. A Fidesznek ezért is érte meg olyan helyzetet teremtenie, hogy az ellenzék kénytelen legyen minél több helyen egymás ellen indítani jelöltet ott is, ahol amúgy stratégiailag egyáltalán nem érné meg, és kénytelen rontani a másik - akár viszonylag politikai tekintetben tőle nem is olyan távol álló másik ellenzéki esélyét.

Régen a kétfordulós választás idejében is volt az országos listaállításhoz szükséges EV jelöltállítási küszöb, de ez tudtommal csak az első fordulóra vonatkozott.

Egy ilyen választási rendszerben sokkal kisebb esélye volt annak, hogy valakinek kétharmada legyen.

Itt bejönnek még a képbe a határon túli magyarok esete: a többségében fideszes szavazó felvidéki, erdélyi stb. szavazóknak lehetőségük van levélben szavazni, de az is egy lehetőség, hogy bejelentett lakcímük van egy magyarországi településen, hogy ne csak listán, hanem egyéni voksra is szavazhasson, míg a nagyobb mértékben ellenzéki kitelepültek csak nagykövetségeken adhatják le szavazataikat.

Ezen túl még van egy kisebbségi jelölt is, aki eddig akár roma, akár német kisebbségi volt, mindig fideszesekkel szavazó volt.

ma 00:56-kor válaszoló vagyok

Azt elfelejtettem mondani, hogy a Fidesz előszeretettel játszadozik a választókerületek átrajzolásával is.

A területváltozást a törvény írja elő, ha a lakosság száma változik, ez rendben is van, de a helyzet az, hogy ezt a módosítást mindig úgy csinálják, hogy a Fidesz járjon jól.

A népesség politikai hovatartozás helyrajzilag nem egyenletes: van ahol az egyik, van ahol a másik a népszerűbbek.

A Fidesz ott élt vissza a helyzettel, hogy csinált egy alapos felmérést (Kubatov-lista), amit rendszeresen frissít. Ez alapján úgy rajzolta meg a választási kerületeket, hogy ahol ők az erősebbek minél több választókerület legyen, ahol pedig az ellenzék, ott minél kevesebb. Az ingadozókat pedig az erős fideszes népszerűségűekhez igyekezett kapcsolni.

További trükkök is vannak: pl. kamujelöltek indulásának lehetővé tétele.

Szívesen. De most látom, hogy nem is pontosan a kérdésre válaszoltam. A kérdés az volt, hogy mi alapján lesz a pártoknak több mandátuma, de én arra válaszoltam, hogy mi alapján lett a Fidesznek több mandátuma az igazságosnál, ill. mi befolyásolta azt.

A többi párt esélye ezzel szemben csökkent. Hogy mi alapján lehet nekik mégis több...