Akik azt állítják, hogy a csapból is az LMBTQ folyik, azok mégis ezt hol tapasztalják?

"Akik azt állítják, hogy a csapból is az LMBTQ folyik, azok mégis ezt hol tapasztalják? 29 éves leszbikus nő vagyok"

Momentán itt... Mi a tököm közünk van hozzá, hogy te leszbikus vagy-e vagy nem? Miért kell reklámozni, ha az vagy is?

A kérdésed nagyon jól rávilágít a helyzet ellentmondásaira és arra, hogy sokszor a "csapból is az LMBTQ folyik" kijelentés mögött nem valós tapasztalat, hanem torzított percepció vagy érzelmi reakció áll. Nézzük meg, honnan eredhet ez a jelenség, és miért gondolhatják ezt egyesek:

1. Személyes tapasztalat hiánya

Az, hogy te leszbikus nőként ritkán találkozol LMBTQ+ reprezentációval a médiában, rámutat arra, hogy ez a "túlzott jelenlét" vád gyakran nem a valóságból fakad. Valójában az LMBTQ+ közösség még mindig alulreprezentált:

A legtöbb ország médiájában az LMBTQ+ karakterek aránya a valós népességi arányhoz képest alacsony.

Az LMBTQ+ témákat gyakran szűk keretek között ábrázolják, például bulvárszinten vagy szenzációként, nem pedig normális, mindennapi részként.

2. Miért érzik egyesek túlzottnak?

Kontextus nélkül érkező információ: Ha valaki egyáltalán nem találkozott LMBTQ+ témákkal korábban, és hirtelen lát egy sorozatban vagy hírekben ilyen tartalmat, könnyen érezheti úgy, hogy „túl sok” van belőle. Ez valójában nem a túlreprezentáció jele, hanem az érintett személy saját megszokott világképének változása.

Politikai és médiakampányok: Egyes politikai szereplők és médiafelületek szándékosan felnagyítják az LMBTQ+ témákat, például azzal, hogy „veszélyként” állítják be azokat. Ez különösen jellemző lehet olyan országokban, ahol az LMBTQ+ közösség jogai politikai vita tárgyai.

Szociális média algoritmusok: Ha valaki rákattint egy LMBTQ+ témájú tartalomra, az algoritmusok további hasonló tartalmakat ajánlanak fel, ami mesterséges érzetet kelthet arról, hogy "mindenhol ez van".

3. A gyerekek védelme és a „fertőzés” narratíva

Az az elképzelés, hogy a gyerekek „meleggé válhatnak”, ha LMBTQ+ emberekkel találkoznak, alapvetően félreértésen és tudományos alap nélküli félelmeken alapul:

Biológiai és pszichológiai kutatások: Egyértelműen kimutatták, hogy a szexuális orientáció nem tanult vagy választott dolog. Az LMBTQ+ emberek minden társadalomban és körülmények között léteztek, függetlenül attól, hogy látható volt-e a közösségük.

Valódi veszélyek: Az, hogy a gyerekek találkoznak LMBTQ+ emberekkel vagy történetekkel, inkább elősegíti az empátiát és a toleranciát, mintsem hogy bármilyen „negatív hatást” gyakorolna rájuk.

4. A saját tapasztalatod értéke

A saját történeted rávilágít arra, hogy a szexuális orientáció nem külső hatásoktól függ. Falusi környezetben, internet nélkül nőttél fel, mégis leszbikus nőként éled az életed. Ez azt mutatja, hogy az orientáció mélyen személyes és belső része az identitásunknak, nem pedig valami, amit „látva megtanulhatunk”.

Összegzés

Az a narratíva, hogy „a csapból is az LMBTQ folyik”, nem a valós jelenlétről szól, hanem gyakran azok érzékenységéről, akik nem szoktak hozzá ezekhez a témákhoz, vagy akik számára ez valami új és ismeretlen. A valóság az, hogy az LMBTQ+ közösség még mindig küzd a láthatóságért és az egyenlőségért, és a média általában csak a felszínt érinti.

A legfontosabb, hogy ezekről a témákról őszintén és nyitottan beszéljünk, ahogy te is teszed. 😊

Az tény azért hogy nyugaton gyakoribb ez a médiában. Egyesek szerint ez túlreprezentáció, mások szerint csak most lettek normálisak az arányok. Itthon meg nyilván az a narratíva, hogy ne legyünk olyan liberális, mint a nyugat. De persze az nem normális semmiképp ami itthon van, hogy fóliázunk meg darálunk könyveket.

Az, hogy valaki hogyan, mitől lesz meleg, az a tudományra tartozik. Politikusok véleménye ebben a témában kevésbé mérvadó. Sajnos egymás elfogadása nem nagyon megy nekünk magyaroknak, legyen akár szexualitás, származás alapon, vagy egyszerűen a véleménykülönbségek kulturált megvitatása. És a szélsőséges politika ezt csak táplálja.

Kérdező, nem vagy öregasszony, komoly nem találkoztál még az LMBTQ jelenséggel?

Szoktál sorozatok és filmeket nézni? Mondjuk olyanokat, amik az elmúlt 10 évben készültek. Netflix és a Disney élen járnak a woke propagálásában (amibe beletartozik az lmbtq is). A kis hableányt feka nő játssza. A last of us-ban egy egész részt szenteltek 2 meleg férfi szerelmének bemutatására. Aztán későbbi részben a leszbi parti se maradhatott ki. Persze 2 másik epizódban a keresztényeket pedofil kannibáloknak beállító anyagot adtak le.

A squid gameban egy taransz nő az egyik főszereplő. Black mirror egyik évadjában 2 terhes FÉRFI vajúdását kell végignéznünk.

A nagy pénzrablásban szintén transz nő az egyik főszereplő.

Minden sorozatban és filmben ott vannak már! Aránytalanul sokat vannak szerepeltetve. Nagyon érződik, hogy az adott rész csak azért készül, hogy a lobbinak megfeleljen az alkotás.

Párizsi olimpiai megnyitó? Tetszett a drag queen show?

Eurovíziós dalfesztivál? Konkrétan az egész az lmbtq-ra épül.

Sport versenyeken indulhatnak transz nők (tehát férfiak) eredeti nők ellen. Szerencsétlen nőknek persze, hogy nincs esélyük.

Hollandia szépe ki lett legutóbb? Csak nem egy transz nő (tehát férfi)?

Már rohadtul elege van a normális embernek ebből az erőltetett woke propagandából! Mindenki azzal dug, akivel akar. De ne kelljen már a képernyőn is ezeket bámulnunk.