Mitől jobb a segély alapú rendszer, mint a munkaalapú?

"Azaz a szociális rendszer nincsen túltervezve, mint Nyugat-Európában, ahol azért magasak az adók,hogy ezt fent tudják tartani."

Nem attól szociális egy rendszer, hogy mennyire van túltervezve. Az alapjövedelem például a legkisebb, legegyszerűbb szervezésű szociális elgondolás. A túltervezettség pont abból fakad, hogy próbálják megkülönböztetni azokat az embereket, akiknek szüksége van támogatásra és akiknek nincs.

Ez egyrészt, másrészt pedig elég nagy klisé a magas adókkal jönni a szociális támogatások terén, hisz azok ezerféle módon visszaszivárognak a költségvetésbe és fajtájától függően sokkal kisebb a nettó költségük, mint gondolnánk. De ez egy hosszú történet, nem érdemes belemenni.

"Rengeteg a visszaélés vele, mivel sok a lustább ember, meg migráns is van."

Ellátórendszertől sé összegtől függ. Példának mondtad a németeknél a Bürgergeld-t, csakhogy tudod, hogy az mennyit fizet? ~500 eurót és még ~500 eurót lakhatásra (ha megítélik). Mennyi a német minimálbér? 2000 euró. Magyar viszonylatban mintha azt mondanád, hogy havi 90 ezer Ft elegendő lenne arra, hogy az ember ne dolgozzon és ne akarjon többre törni. Csakhogy a németeknél ha nem fogadod el a felajánlott munkát, akkor csökkentenek a támogatásodon, ha pedig folyamatosan nem fogadod el, akkor rájössz, hogy mit jelent az, hogy "határozatlan" ideig tart csak.

És most hogy néhány tényt helyretettünk, térjünk vissza a kérdéshez. Alapvetően minden szociális hálónak az lenne a feladata, hogy akit lehet, visszaállítsa munkába, szóval ilyen szempontból kicsit értelmetlen szembeállítani a munkaalapú felfogással. A főbb különbség az, hogy a liberálisabb ("munkaalapú") felfogás szerint elegendő a minimális segítség is, míg a szociálisabb felfogás a biztosabbnak vélt megoldásokra fogadkozik. Az utóbbi sokkal nehezebb, mert folyamatosan keresned kell azt az optimális szinted, ami elegendő ahhoz, hogy munkára ösztönözze az embereket, de nem is több annál, mint amiért ne érné meg váltani. De őszintén szólva szerintem pont ez a kormány dolga, hogy keressi az optimumot, a leghatékonyabb módszereket, mintsem a minimumra törekedjen és valami hamis meritokrácia szellemében hagyja szétnyílni a társadalmi ollót.

Itt Magyarországon azért magasak az adók (valószínűleg a legmagasabbak az EU-ban), mert a jachtozó, luxusrepkedő, luxusautózó politikusaink ellopják, elosztogatják KÜLFÖLDI kampányokra.

442478 bruttónak a munkáltatói költsége 500000 (szuperbruttó), amiből a munkavállaló kap 294248 ft nettót, ez már 41,1504% jövedelem adó.

Majd ebből ha vásárolni akar valamit, akkor 27%-os világrekorder áfát kell fizetni, +4,5% kiskereskedelmi különadónak nevezett áfa emelést, és a termék árába (cégek áthárítják mind) többszörösen beépülő tranzakciós (cégláncon keresztül jut a boltba a termék, mindenki fizet mindenkinek) illeték, útdíj (alapanyagot szállítják, feldolgozottat megint, ezt akár többször, majd a boltba is el kell szállítani), "chipsadó", büntető célzott adók, forint instabilitási költségek, devizaváltási illeték, stb.

Üzemanyagoknál pedig 60% körüli az adótartalom (jövedéki adó, és a jövedéki adóval emelt árra az áfa, tehát az adó is adózik).

Tehát ha a kapott 294 ezer forintot a munkavállaló elvásárolja, akkor alsó hangon ebből 31,5% (áfa+ kiskereskedelmi különadó), azaz 92 ezer forint megint az államnak megy. így a munkáltató által fizetett 500 ezerből már csak 202 ezer marad a tényleges termék árára, a legideálisabb esetben, ami elég ritka, ez 60% össz adót jelent... alsó hangon.