Ki a mi hőbörödött Clevingerünk?

Clevinger azért tudott olyan sokat, mert Clevinger tört szívű,

sápadt arcú zseni volt. Hórihorgas, esetlen, lázas, fénylő szemű

szellem volt. A harvardi főiskolán csaknem minden tudományos

ösztöndíjat elnyert, és csupán azért nem nyert el minden más

tudományos ösztöndíjat is, mert minden idejét felhívások

aláírásával, felhívások továbbításával és felhívások kihívásával

töltötte, vitaklubokhoz csatlakozott, vitaklubokból szállt ki,

ifjúsági kongresszusokra járt, amelyek más ifjúsági

kongresszusokat robbantottak szét, és diákbizottságot szervezett

az elbocsátott kari személyzet védelmére. Mindenki egyetértett

abban, hogy Clevinger bizonyára óriási tudományos pályát fut

majd be. Röviden, Clevinger azok közé tartozott, akik rettentő

okosak, csak egy csepp eszük sincs. És ezt mindenki rögtön tudta

róla, kivéve azokat, akik csak kisvártatva jöttek rá.

Röviden, Clevinger hőbörödött volt. Gyakran olyannak tűnt

Yossarian szemében, mint azok a pofák, akik a modern

képcsarnokok falán lógnak, és mindkét szemük az arcuk egyik

oldalán van. Ez persze csak illúzió volt, amelyet Clevinger ama

hajlandósága sugalmazott, hogy szemét a kérdésnek csak egyik

oldalára szögezze, és egyáltalán ne lássa a másikat. Politikailag

humanitárius volt, aki tényleg tudta a különbséget a jobb és a bal

között, és kényelmetlenül a kettő között szorongott. Jobboldali

ellenségei előtt folyton kommunista barátait védte, kommunista

ellenségei előtt meg a jobboldali barátait, ezért mindkét társaság

feneketlenül meggyűlölte, és soha senkitől meg nem védte, mert az

volt a véleményük, hogy Clevinger hőbörödött.