Az oroszok iránti behódoló tiszteletet azért még a Fideszben is illik egy kicsit leplezni? (Főleg 1956 kapcsán)

Mert kirúgták?

Egy Orbánt?

Mit nem lehet ezen érteni? A hősök bolondok. A bolond hősök önfeláldozása azonban nem felesleges, céltalan cselekedet. Mindenki tudja, hogy nem lehet minden háborút megnyerni, mégha egy-egy csatát sikerül is. De azok a népek, akik az értelmetlen hősiességet abszolut elutasítják, akik azonnal hanyatt vetik magukat fartájukat emelgetve, későbbi konfliktusok során minden tisztelet nélkül le lesznek söpörve az asztalról, (Dánia német megszállása pl.), míg mások megtámadásától akár tartózkodnak is korábbi áldozatvállalásukra tekintve. (Szovjet-finn téli háború pl.)

Hazugság vagy tévedés, hogy a hősiesen elvesztett konfliktusnak semmilyen eredménye nincs. De, hogy ez megtörténjen, a kispolgári normalitás, az individualista életösztön határain túl kell lépni. Egyetlen életben maradt józan ember nem ér fel a bolond hős bokájáig. Mi gyáva patkányok örüljünk hogy sz*ros életünk megmaradt, de szavunkat ne emeljük a hősökre!

Tényleg nem értitek amit írtam?

Ahhoz, hogy föláldozd az életed egy megnyerhetetlen szituációban, ahhoz el kell vetned a józan ész korlátait. Mert a józan ész azt mondatja, hogy el innen, haza a csajomhoz, hogy tőlem legyen gyereke, ne a szomszéd sumák fiától, el innen, hogy ne egy levegőben repülő fémdarab szakítsa le a fél vállamat, hogy aztán még órákig szörcsögjön a vér a torkomban amíg kiszenvedek, miközben a rohangáló orkok a hasamra lépve sietnel leölni a bajtársaimat.

De mégis maradsz, és hős leszel. Persze, hogy bolondnak kell lenni ehhez. Nem erről van szó. Somkuti ezt a témát nem intézheti el ezzel a szóval még akkor sem, ha valahol igaz, hogy ahhoz, hogy így hős legyél, ki kell lépned a normalitásból. Mert mi is csak pofázunk itt, aztán az adott helyzetben megnézném, ki vállalja a hősiességet.

Ahogy fentebb is írtam, nem ez a lényeg. Ha bolond is aki a túlerővel szemben a hősi halált választja, minden tiszteletet megérdemel. Mi akik gyáván normálisak maradtunk, a bokájáig nem érünk hősi halottainknak.

Ezért hibásan egyszerűsítő szóhasználatnak és teljesen felesleges posztnak gondolom Somkuti megjegyzését. Kirúgása azért történt, mert egy olyan akut politikai kemencébe dugta a kezét, ahonnan nem lehet sérülések nélkül kijönni.

Butaságot beszélt, én azt írtam le, amit én helyesnek gondolok.

"A kutató Facebook-oldalán ugyanis a nemzeti gyásznapról a következő szöveggel emlékezett meg: aki a túlerőt nem ismeri fel, az nem hős, hanem bolond. Majd hozzátette, hogy tisztelet a hősöknek. Mindebből csak az nem derül ki, hogy kit is tart ő hősnek pontosan."

Ezt olvastam a HVG oldalán. Az és nem teszi le a fegyvert az nem volt benne. De mivel bele lehet gondolni, ezért is hibás volt a posztot így kitenni. Jobban mögé gondolva nyilván az ukrán-orosz konfliktusban próbálta az analógiát megtalálni, kicsit megtámogatni a hivatalos álláspontot, de ez ilyen reggeli egysorossal nem mindenkinek sikerül jól.

Én is csak több sorban tudtam úgy-ahogy elmagyarázni, hogy miképp is értelmes erről gondolkodni.

Somkuti személye és sorsa engem már megbocsássatok nem érdekel. Naivitás azt hinni, hogy valakit végleg el lehet törölni, nem fogok meglepődni amikor jön a comeback