Egy 80 éves, egész életét ledolgozó idős asszonynak miért kell mellékállást vállalnia nyugdíj mellett hogy el tudja magát tartani magyarországon ma?

38. Itt vannak a régi törvények: [link] öregségi és a rokkantsági teljes vagy résznyugdíj összegét

a) az 1959. évben előterjesztett nyugdíjigényeknél a nyugdíj megállapítását megelőző huszonnégy hónap;

b) az 1960. évben előterjesztett nyugdíjigényeknél a nyugdíj megállapítását megelőző harminchat hónap;

c) az 1961. évben előterjesztett nyugdíjigényeknél a nyugdíj megállapítását megelőző negyvennyolc hónap;

d) az 1962. évben és ezt követően előterjesztett nyugdíjigényeknél a nyugdíj megállapítását megelőző hatvan hónap

alatt elért munkabér havi átlagának alapulvételével kell megállapítani.

[link] A Minisztertanács meghatározhatja az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe vehető havi átlagkereset legnagyobb összegét, a jogosultak egyes csoportjaira pedig a havi átlagkeresetet meghatározott összegben is megállapíthatja.

R. 76. § (1) A t. 44. §-a (1)-(2) bekezdésében említett öt naptári év közül azt a három naptári évet lehet figyelembe venni, amelyben

a) az igénylőnek naptári évenként legalább 180 naptári napra és összesen legalább 730 naptári napra keresete volt, illetőleg

És ezt te hol találtad meg. Mert én nem is találok olyant, hogy 1975 évi nyugdíjtörvény, csak olyant hogy 1975 évi törvény a társadalombiztosításról.

Ennek a 44 paragrafus 1. bekezdés meg így kezdődik: "Az öregségi nyugdíj összegét 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért keresetnek - 1987. december 31. utáni és 1997. január 1-je előtti időtartam alatt a főfoglalkozás keretében elért keresetnek - (az ezen időszak alatt kifizetett év végi részesedésnek, prémiumnak, jutalomnak), jövedelemnek a havi átlaga alapján kell megállapítani."

Pedig tényleg kíváncsi vagyok hogy ez az 5 éves dolog mikor meddig volt érvényben, és hogy mindenkire vonatkozott-e, vagy csak bizonyos esetekre.

#45 Én meg ezt néztem: [link]

Ebből még nem derül ki, hogy mikortól-meddig volt érvényben. Az biztos 1975-ben még nem, hiszen akkor dolgoztam az ÉPFU-nál, és utána még egy jó pár évig. És akkor kellett állandóan a pincében kutatnunk a régi bérkartonok után.

De az eredeti témára visszatérve, ebből a sok törvénymódosításból is látszik, hogy egy ma 80 éves nőn, aki már kb. 25 éve ment el nyugdíjba, nem lehet a mai törvények szerint számon kérni, hogy miért olyan kevés a nyugdíja.

45. Benne van, hogy mikortól lépett hatályba.

Hatálybaléptetés

125. § (1) E törvény 1975. július 1-én lép hatályba, a folyamatban levő ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadók.

Úgyhogy fogadd el, hogy akkor is ez volt a törvény, mikor te a pincébe járkáltál.

#46 O.K. Akkor biztos így volt. Csak azt nem értem, hogy akkor miért kérték meg tőlünk ezeket az adatokat?! És nem valami kivételes eset volt, hanem mindenkiét megkérték, aki nyugdíjba ment. Azét is aki teljesen tiszta sor volt, mert vagy 20 éve folyamatosan nálunk dolgozott, és mind a 20 évre meg kellett adni, nem csak az utolsó ötre. És ez nem is a cégnek a saját heppje volt, hanem nyugdíjintézet, vagy TB, vagy SZTK vagy minek hívták akkoriban, az kérte meg. Azt még érteném, ha valamikor a 80-as évektől kezdve lett volna, mert akkor én jó pár évig GYES-en voltam, utána meg annál a cégnél kezdtem dolgozni, amelyik 88-ban alakult.

Na mindegy. De az volt a legutálatosabb munka. Egy nagy cégnél sokan voltunk akkor bérelszámolók, mindig igyekeztünk egymásra tolni ha nem lehetett eldönteni, hogy kinek az "embere", és húztuk, ameddig csak lehetett. Qurva nehéz volt megtalálni, mert évenként, munkakörönként és kirendeltségenként voltak külön stócokba összecsomagolva a kartonok, és mindig attól féltünk, hogy egyszer majd az egyiket nem találjuk meg. Ha meg nem is tudtuk az illető munkakörét, vagy átment más munkakörbe vagy ritkábban más kirendeltséghez, akkor bárhol lehetett.