Ma többen utálják a határon túli magyarokat, mint 2010 előtt?

A kormány úgy kommunikálja ugye, hogy 2010-ben megtörtént a nagy újraegyesítése a nemzetnek és végre közjogi értelemben is polgártársak lettek a határon túliak, ezzel ez a kérdés megoldódott. Viszont, ha megnézzük egyáltalán nem, mai napig nagyon vitatott és szerintem inkább negatív irányba változik a határon túliak megítélése, ma már valószínűleg a fideszes szavazók között is kisebbségben vannak azok, akik egyetértenek a választójoggal.

Az persze érdekes kérdés, hogy a Fidesznek valójában miért fontos ez a kérdés, mert erre könnyen rávághatják az ellenzékiek, hogy a szavazatok miatt, de ha reálisan nézzük a határon túli levélszavazatok egy-két mandátum sorsáról döntenek és lehet sokkal többet veszít a kormány a vámon, mint amennyit nyer a réven, ha figyelembe vesszük, hogy a saját szavazói közül is egyre kevesebbnek tetszik ez és pártol el tőle.

Szerintem van egy olyasmi is a háttérben, hogy a kormány tulajdonképpen ilyen humán erőforrásként tekint a határon túliakra, nem csak feltétlenül abból a szempontból, hogy áttelepüljenek munkaerőként, hanem hogy a magyar cégek és tőke jobban tudjon terjeszkedni a Kárpát-medencében és ebben valamiféle közvetítői szerepet vállaljanak. Nem véletlen, hogy az MCC már megköveteli a kolozsvári tagjaitól a román nyelv minél magasabb szintű ismeretét. Csak az a baj, hogy a magyarországi közvélemény nem ezt látja, hanem érdemtelenül segélyezetteket lát a határon túliakban és egyre mélyül a szakadék a két fél közt.