Sok embertől hallottam már, hogy a szocializmusban, főleg a 80-as években sokkal jobb volt Magyarországon az életszínvonal, mint 2024-ben. Ebben van igazság?

Hát az életszínvonal nem volt jobb csak az élet minőség, nem szidták az emberek egymás anyját meg a politikusokat nagy volt az összetartás most meg a széthúzás.

Szegényebbek voltak de boldogabbak mint most.

kiszámíthatóbb, stabilabb volt, ezért mondják jobbnak.

ma már nagy a bizonytalanság hogy mit hoz a holnap.

Az a sok ember elfelejtette milyen nehéz volt akkor az élet és csak az maradt meg benne, hogy nem volt annyi problémája, mint most. Mert akkor 40 évvel fiatalabb volt.

Képzeld magad elé azt a valóságot amit én átéltem akkor egy budapesti, közepesen jól élő családban! Anyám leküldött a boltba bevásárolni. Volt 1 fajta kenyér, volt zacskós tejből a feles meg a rendes tej literes vagy fél literes műanyag zacskóban, meg ugyanilyen kakaó. Volt egyféle tejföl, vaj, margarin stb. Ha szerencséd volt akkor tudtál venni húst amit akartál, ha nem, akkor el kellett menni a henteshez vagy a piacra. Volt a boltban vagy 3 féle csoki, 5-féle más édesség, cukorka. Volt a Márka üdítőből több ízben, meg választhattál helyette szörpöt. A gyümölcslevek akkor is finomak voltak - jobbak, mint ma - de nem volt ennyi féle. Volt 3-4 féle sör meg egy csomó gyári pia. Minden fontosat meg tudtál venni, nem is volt drága a fizetéshez képest, ellenben csak azt a pár dolgot tudtad megvenni akárhová mentél.

Iskolaköpenyt kellett hordani még középiskolában is, műanyagot, ocsmányat. Ha bútort akartál venni vagy hasonló dolgokat akkor volt 4-5 féle az országban és abból választhattál. Eldönthetted, hogy olyan legyen, mint anyádéké, olyan, mint a szomszédodé vagy mint a barátodéknál és ennyi. Volt 2 tévé csatorna, meg néha bejött a csehszlovák adó és ezt nézhetted, kivéve hétfőt, amikor adásszünet volt. Voltak jó mozifilmek külföldről, lehetett bulizni, táborozni, kirándulni, de a suli sokkal komolyabb volt, mint most, a munka meg kötelező volt.

Könnyebb volt az élet mert nem volt választási lehetőséged és mivel nem tudtál válogatni, nem tudtál mit megvenni, így elég volt a pénzed. Mivel mindenki ugyanazt a pár dolgot vehette meg, nem volt olyan szembetűnő a különbség a vagyonosabbak és szegényebbek között, de azért akkor is meg volt. Akinek csak kínai pólóra telt tornaórára azt éppen úgy csúfolták azok akiknek rendes T szabású pólót tudtak venni.

Nem kellett attól félned, hogy kirúgnak a munkahelyedről, mivel az volt a kötelező, hogy állásod legyen, akkor is ha dolgozni nem is kell ott semmi értelmeset.

Viszont nem volt semmid, nem tudtál haladni előre a tehetséged, munkád szerint. Ha nem tetszettél valaki pártembernek akkor elgáncsoltak, feljelentettek, meghurcoltak. Simán megtehették, hogy csak azért nem veszik fel a gyereket az egyetemre a legjobb eredménnyel sem, mert a "rendszer ellensége" volt a szülője vagy csak nem volt elég jó elvtárs az illetékes döntéshozó szemében.

Nem tudtál utazni, nem tudtál az életedről szabadon dönteni.

Akkor, abban a langyos vízben éltük a magunk életét, boldogan, hiszen nem tudtuk, hogy lehetne másképp is és akik tudták azoknak sem engedték. Mások döntöttek el helyetted mindent és nem volt beleszólásod, mindig, mindenhol ott voltak az elvtársak akik figyeltek, a háttérben szóltak annak aki a döntéseket hozta hogy ki mit beszélt, tett, hogy él, miért is ő vagy épp nem ő az aki majd megkapja az akármit.

Akkor nem éreztük, hogy nem volt jó az életünk, mert csak az az élet volt. Utólag látjuk, mennyire nem is a mi életünk volt.

Akik most diktatúráznak meg hasonlókat emlegetnek azok 2 percig nem bírták volna ki abban a rendszerben.