Kezdőoldal » Politika » Magyar politika » Magyarországon miért nem volt...

Magyarországon miért nem volt olyan hazafi mint Atatürk a törököknél?

Figyelt kérdés
Árulók voltak akik hagyták az országot felaldozni.... Pont mint manapság...

aug. 14. 07:55
1 2
 11/17 progizo ***** válasza:

#9.: Csak azért írom, mert az Antantnak nem volt annyira fontos Magyarország szétszedése, miközben Szovjet-Oroszország és a törökök ellen is harcolt, a katonáit is mivel motiválta volna egy ismeretlen ország ellen újabb háborúval, meg hogy annak hasznát a rongyos szomszédaink arassák le?

Antant ide vagy oda, mi voltunk a honvédők, és akkor még nem volt az ország olyan lemaradásban velük szemben katonai téren, mint később.

Hadianyagunk is lett volna, amit az is bizonyít, hogy nem sokkal később, 1920-21 táján több vagon lőszert és egyéb felszerelést küldtünk a vörösök ellen küzdő lengyeleknek.

aug. 14. 11:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/17 anonim ***** válasza:

#10-11


Valójában tök jó szolgálatot tettek a komcsik a tanácsköztársasággal, mert rájuk lehet sütni hazaárulást, meg ők lehetnek a feketeseggű bűnbakok, és nem kell a tehetségtelen, alkalmatlan úri, főúri kormányokat hibáztatni, akik belevitték egy vesztes háborúba az országot.

Horthynak nagy kultusza van, de mit is tett, hogy a felvidéket is megtarthassuk és a tiszántúl se vesszen el? Kormányosdit játszott Szegeden, aztán bátran belovagolt a románok mögött Budapestre.

aug. 14. 13:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/17 progizo ***** válasza:

#12.: "belevitték egy vesztes háborúba az országot"


Az osztrákokra gondolsz, ugye? Csak mert ők domináltak a Monarchián belül.

Aztán meg ki gondolta, hogy a Szerbia elleni háborúból világháború lesz? Te hogyan tetted volna helyre azt a terrorfészek országot? Szaladtál volna az akkor még nem is létező ENSZ-hez meg nemzetközi bírósághoz?


"Horthynak nagy kultusza van, de mit is tett, hogy a felvidéket is megtarthassuk és a tiszántúl se vesszen el? Kormányosdit játszott Szegeden, aztán bátran belovagolt a románok mögött Budapestre."


Sopron és környéke megtartása legalább neki köszönhető. Meg az is, hogy bár aláírta, de nem fogadta el a rablódiktátumot és 1938-ban a Felvidék déli sávját, majd 1939-41 között újabb jelentős területeket szerzett vissza békés úton.

És még mielőtt elkezdenéd mantrázni, hogy azokat újra elvesztettük, elmondanám, hogy ezt köszönd a vörös tömeggyilkos Sztálin döntésének, meg a legjobb tanítványa Rákosiéknak, akik kisujjukat sem mozdították nekünk kedvező döntésért 1947 körül. De később, 1964-ben Kádárnak sem kellett Beregszász és környéke, mikor Hruscsov felkínálta.

Ennyit a baloldali politikusaink "nagyszerű" országmentő és gyarapító tevékenységéről.

aug. 15. 09:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/17 anonim ***** válasza:

Kedves 13-as

Van valami levéltári forrásod arra, hogy felajánlották Beregszász környékét? (nyugat Ukrajnát?) Több időpont megjelöléssel egyre gyakrabban találkozom vele (Háború után Rákosinak, Kádárnak, a rendszerváltáskor Grósznak), de forrást nem találtam hozzá.

A visszautasítás okaként a leggyakoribb, hogy a SzU sok pénzt kért volna, vagy egyszerűen a magyar vezetőknek nem kellett.

Érdekelnének a történet forrásai.

aug. 15. 11:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/17 progizo ***** válasza:

#14.: Kun Miklós történész kutatta fel ezt az eseményt, amelyről többek között itt olvashatsz:

[link]

"A hatvanas évek közepén Magyarországhoz kerülhetett volna Beregszász és környéke, de az akkori magyar politikai vezetés nem fogadta el Hruscsov szovjet pártfőtitkár ez irányú felajánlását – hangzott el a Ludovika Szabadegyetem legutóbbi előadásán. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott rendezvényen Kun Miklós történész (...) mondta el gondolatait."

(...)

"1964 nyarán Hruscsov felajánlotta Kádár Jánosnak a magyarok lakta kárpátaljai beregszászi járás területét, de a hosszú, hajnalig tartó beszélgetésük végén Kádár visszautasította az ajánlatot. Ez azért is volt meglepő, mert a beszélgetésen jelenlévő szovjet vezető veje, Alekszej Adzsubej visszaemlékezése szerint Hruscsov szabályosan tálcán kínálta fel az akkoriban szinte színmagyar területet Kádárnak. Kun Miklós elmondta, hogy a történet hátterében – bármennyire furcsa is az első hallásra- a szovjet-kínai határviták álltak. Ennek kapcsán hivatkozott ugyanis arra Hruscsov, hogy máshol is léteznek vitás határkérdések, mint például Magyarország és Románia között, Erdély hovatartozása okán. Ekkor vetette fel Hruscsov, hogy a Szovjetunió területén, a Kárpátalján is él mintegy 120 ezer magyar, akinek a problémáját meg lehetne oldani azzal, hogy átadják a területet a magyaroknak. Hruscsov szerint ez a lépés jelentős politikai hasznot jelentett volna számukra. A jegyzőkönyvek szerint Hruscsov még szerződésbe is foglalta volna a területátadást."

aug. 15. 14:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/17 anonim ***** válasza:

Ez az összefoglaló egy dolgot nem mond: Mit kért volna cserébe Hruszcsov.

Köszönöm, legalább a korszakot sikerült belőni. Az eddigiekhez képest már ez is nagyszerű.

aug. 15. 17:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/17 progizo ***** válasza:

#16.: "Mit kért volna cserébe Hruszcsov"


Csupán további lojalitást a magyarság részéről.

Ajándékért különben sem kérnek cserébe semmit.

aug. 16. 14:09
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!