Ha már Bulgária is lehagyott minket,hogy fogjuk utolérni Ausztriát?

#1,4

Az előny eltűnése, csökkenése nem hanyatlást jelent. Kína, Kelet-Ázsia is lehagyja gazdasági termelésben az USA-t és főleg Európát, de szerintem ez hibás magyarázat, hogy az Egyesült Államok, Európa hanyatlik, leépül. Utóbbiak is fejlődtek, csak lassabban vagy máshogy.

Románia, Bulgária gyorsabb fejlődése, Magyarország utolérése sem azt jelenti, utóbbinak vége, elszegényedett. Már csak azért sem, mert nem fejlettségben, jövedelemben, vagyonban érték utol Magyarországot, hanem reál fogyasztásban.

Egyébként 1990-2023 között Magyarországon 75%-kal nőtt a gazdaság és a reálbérek is nőttek 94%-kal a statisztikák szerint.

A 75% sem az utolsó, középmezőnyben vagyunk a kelet-európai, balkáni országokat megnézve. Összeírtam a kedvetekért:

1990-2023 gazdasági növekedés:

1. Lengyelország +222%

2. Szlovákia +154%

3. Szlovénia +113%

4. Románia +99%

5. Belarusz +95%

6. Észtország +89%

7. Csehország +78%

8. Magyarország +75%

9. Litvánia +66%

10. Bulgária +47%

11. Lettország +40%

12. Görögország +39%

13. Horvátország +38%

14. Oroszország +27%

15. Szerbia +2%

16. Ukrajna -55%

És aki azt hiszi, hogy az Orbán kormány alatt maradtunk le nagyon, az láthatja, hogy ott is inkább a középmezőnyben voltunk:

2011-2023 gazdaság fejlődése:

1. Románia +54%

2. Lengyelország +53%

3. Litvánia +50%

4. Észtország +43%

5. Lettország +41%

6. Magyarország +38%

7. Szlovákia +35%

8. Bulgária +34%

9. Szlovénia +33%

10. Szerbia +30%

11. Horvátország +26%

11. Csehország +24%

13. Oroszország +18%

14. Belarusz +8%

15. Görögország -8%

16. Ukrajna -28%

És volt egy jelentős 64%-os reálbér növekedés is ezen időszak alatt.

Már rég volt "az elmúlt nyolc év", lehet kár felhozni sokak szerint, de akkoriban volt nagyon alulteljesítő a magyar gazdaság fejlődése.

Gazdasági növekedés 2003-2010:

1. Belarusz +85%

2. Szlovákia +50%

3. Oroszország +46%

4. Bulgária +42%

5. Lengyelország +42%

6. Szerbia +37%

7. Románia +36%

8. Litvánia +34%

9. Csehország +30%

10. Ukrajna +28%

11. Lettország +27%

12. Észtország +22%

13. Szlovénia +21%

14. Horvátország +18%

15. Magyarország +13%

16. Görögország +10%

Ebben az időszakban a reálbérek 10%-kal emelkedtek Magyarországon.

Románia mellett szól, hogy a nagy gazdasági növekedést nagy népességvesztés mellett érte el, ami nehezítő körülmény.

1990 óta Románia népessége 18%-kal csökkent, míg Magyarországé "csak" 9%-kal. Sok magyar jött át Romániából, akik ott veszteséget jelentettek, viszont segítették, segítik a magyar gazdaságot a munkájukkal.

infláció 2003-2010 22,8% Évi átlag: 3,25%

infláció 2010-2023 61,3% Évi átlag: 4,7%

2009: nettó átlag kereset 124 116

1 kg kenyér : 156 (795)

1 kg liszt : 74 (1677)

1 kg karaj : 831 (149)

10 tojás : 190 (653)

1 liter tej: 160 (775)

1 tejföl: 81 (1532)

1 kg csemegeszalonna : 756 (164)

1kg Sertészsír : 508 (244)

2023: nettó átlag kereset 379 836

1 kg kenyér : 929 (408)

1 kg liszt : 213 (1783)

1 kg karaj : 2 580 (147)

10 tojás : 793 (478)

1 liter tej: 501 (758)

1 tejföl: 2 190 (173)

1 kg csemegeszalonna : 3 090 (122)

1kg Sertészsír : 1916 (198)

Zárójelekbe mennyit tudsz venni az átlagkeresetből az adott termék árán (forrás ksh)

Igen dübörög, hallani ahogy összedől. Elvétve találsz 1-2 dolgot amiből többet tudsz vásárolni, de a legtöbb termékből jelentősen kevesebbet tudsz vásárolni. Hiába fejez ki az átlag kereset nagyobb számot ha elinflálódott az értéke. Gyúrcsány jó volt? NEM! Csak orbán még nála is trágyább.

Az infláció egy átlag, nem csak az élelmiszerárak vannak benne, hanem egyéb termékek és szolgáltatások is. Valami egyáltalán nem drágult az utóbbi tíz évben vagy akár olcsóbb is lett (pl. BKK bérlet).

Igaz, hogy nagy volt az infláció, hivatalosan talán 80%-kal is nőttek az árak 2011 óta, viszont közben például a minimálbér is 78 ezer forintról 267 ezer forintra nőtt.

Amiben az infláció torzít, hogy a fogyasztói árakat méri, az eszközáremelkedést nem. Pedig például a BUX index 213%-al nőtt, az arany ára 150%-kal nőtt, a nagyvárosi lakásárak pedig 250-300%-kal nőttek. Utóbbi az átlagembert is jobban érdekli és különösen fájó megélhetési költséget, emelkedést jelent azok számára, akik piaci alapon bérlik az otthonukat.