Boldogok vagytok otthon Magyarországon???

nem lehet jót írni a lepontozó manónak

mert ha boldog, vagy nem jó

ha nem vagy, nem jó

ha elköltöztél, az sem jó xd

Igen, de a politikai helyzet nagyon megnehezíti. Ha arra gondolok hová jutottunk, hogy mennyivel jobb lehetne, hogy hétköznapi szavazóként nem sokat tehet az ember hogy ez a kormány valaha is eltakarodjon és normális nyugati értékrend, színvonal, gondolkodás, nyugis légkör legyen itt is végre akkor végtelenül elszomorodom. Gondolkozok külföldön is, a barátaink egy része már lelépett, de nekem/nekünk se a nyelvtudásunk, se az anyagi helyzetünk nem olyan,se a végzettségünk nem igazán értékes odakinn sajnos, így mondhatni nem nagyon tudnánk kimenni.

Hétköznapokon próbálunk nem foglalkozni ezzel. Persze mindenhova beszivárog, mindent megfertőz lassanként. Az én munkahelyemet is felvásárolta apránként a fidesz, úgyhogy már én is nekik dolgozom...

Nehezen megfogható kérdés a boldogság.

Mióta kikerültem a mókuskerékből és nem egy lélekölő kapzsi multinak dolgozom napi 12 órában, hanem a saját szekeremet tolom, akkor kelek-fekszek amikor kedvem van, nem kell büdös csövesekkel utaznom reggel a BKV-n, vidékről otthonról dolgozhatok... vagy akár egy lakókocsiból egy pár millió Ft-os telekről míg másoknak a büdös fővárosban kell lakniuk 40 millióért pici lyukakban.. igen, azóta boldog vagyok.

Mindehhez csak annyi kellett nekem h távmunkára váltsak és szabadúszó legyek.

Elismerem hogy ez nem mindenkinek opció, ugyanakkor azt szimpla emberi hülyeségnek tartom h valaki nem egy kisvárosban vállal állást hanem párezer Ft-al többért felköltözik a fővárosba ahol az életminősége drasztikusan romlik.

A politikát rég kizártam az életemből és Budapestről hallani se akarok, az ott élő embereket őszintén nem tartom sokra, tisztelet a kivételnek.. de a nagyváros mindent kiöl az emberből, ami emberré tenné. Nem csoda hogy senki nem találja a boldogságát egy nagyvárosban, ott nincs semmi, csak szürkeség, pusztulás, halál, meg kapzsi multik.

Vidéken zöld van, természet, élővilág.. és igen, sokkal de sokkal nehezebb néhány dolog, pl. az h legyen egy házad több munkát igényel mint beköltözni egy lepusztult panelba, de itt még friss kenyérért is 30 percet autózhatsz, hacsak nem sütöd meg magadnak.. és szép lassan rájössz, h pont ezek az apróságok, a saját munka öröme jelenti a boldogságot, ez az amit az urbanizáció, a nagyváros, az egyén megszűnése elvett tőled.. kinek van öröme a boltban 15 percet sorba állni egy kenyérért, ami irreálisan drága? Bezzeg ha 15 perc befeketett energiával megsütsz egy kenyeret, az minden nap, egy apró pici öröm.

És még sorolhatnám.

Igen, boldog vagyok, nem szívesen nézem ami az országban zajlik, ahogy tönkretesznek maguk körül mindent a politikusok, és szavazóik..

De az a véleményem h mint az evolúció mindig megoldotta, majd ez a buta életképtelen generáció is kihal valahogy, és talán jön egy értelmesebb generáció, aki már nem áll be rabszolgának egy multihoz, nem áll be birkának egy pár mögé csápolni, hanem vannak egyéni döntései, elképzelései... lehet hogy túl optimista vagyok, de a mostani "szolgalelkű" generációknál sztem cska jobb lehet a helyzet majd.

Epiktétosz írt egy könyvet, rabszolga volt: Kézikönyvecske - asszem a boldogságról szól.

Néhány magyar szerzetes Recsken, vagy a Gulágon? abban versenyeztek, hogy ki hány dolognak tudott örülni aznap. Ezzel növelték a túlélési esélyeiket.

De ja, valóban lehetne sok minden jobb. Hát nem jobb.