A nyugatra kivándorló magyarok elkezdtek szép lassan visszajönni Magyarországra?

Én 20 év Ausztriában élés után visszajöttem 2015-ben.

Abból amit kint megkerestem,vettem itthon két lakást, gondoltam, jó lesz itthon, hiszen idős szüleimnek akik itt élnek,csak én vagyok.

Most viszont úgy döntöttem, visszamegyek. Árulom az egyik lakásomat, a másikat még megtartom egy ideig, de szerintem nem lesz rá szükség, nem hiszem, hogy újra itt akarnék élni. Legfeljebb csak ha nagy csodák nem történnek ebben az országban.

Szüleimet legalább arra sikerült rábeszélnem, költözzenek Sopronba, hogy közelebb legyünk egymáshoz.

Biztos van aki visszajön ( tessék, én hülye is itt vagyok egy példának) de sokkal többen mennek vagy akarnak kimenni, mint amennyien hazatérnek.

Az anyagi szempontokat félretéve elég sok más tényező is meghatározza az életminőséget, kinek mennyire fontos a családja, barátai, milyen a nyelvtudása és (mivel ebbe a kategóriába írtad a kérdést gondolom ez is számít) politikai nézete.

Szerintem amúgy a kinti élet árnyoldalaival sokan nincsenek tisztában, hogy elég nehéz lesz barátkozni, mert mindig másodrangú lészel a helyiek szemében, előléptetésnél mindig előnyben részesítik őket. Emellett az oktatás sem olyan rózsaszín, egyik rokonom felesége (echte osztrák) tanárnő egy bécsi középiskolában és azt mondta a színvonal folyamatosan romlik, mert a szintet mindig a németül gyengén beszélő diákok szintjéhez kell igazítani. Egészségügyet nem tudom milyen, az lehet tényleg jobb vagy a nyugdíjrendszer bőkezűbb.

32-en élnek kint rokonaim és barátaim, egyik sem akar visszatérni, később sem. Tágabb ismerősi körből legalább 100-an. Volt köztük olyan, aki visszatért, hogy majd a megkeresett pénzből nyit egy jó vállalkozást. Nem jött be, visszament külföldre. Egy másik nyugdíjas korára tért vissza, élt is Magyaroszágon 6 évet, kapta a magyar és a német nyugdíjat is, utána mégis inkább vissza ment Németországba, most ott tölti az idejét.

De az is lehet, hogy csak az én ismerőseim ilyenek és Nickelsdorfnál tolonganak a visszatérni vágyó magyarok, sok kilométeres sorokban. De nem hinném.

Bécsben élek 1992 óta. Eszembe sem jut visszamenni. Itt diplomaztam, itt dolgoztam, jutottam fel a ranglétán oda ahol most vagyok. Feleségem osztrák, gyerekeink tudnak magyarul, rendszeresen járunk haza szüleimet meglátogatni, de ők már teljesen Ausztriat tekintik hazájuknak, még ha érdeklődnek is Magyaro.történelme és egyes őseik felől.

Egyébként a rokonaim, régi barátaim nagy része is már elment valamelyik másik országba élni.

Nem tudom, ki akar visszamenni, akikkel tartom a kapcsolatot ők nem.

Ugyan minek jönnének haza, amikor nálunk most indul csak meg a vendégmunkások bejövetele.

Aki már eddig se tudott megélni itthon, annak még nehezebb lesz.

Lenyomják a béreket.

"Lenyomják a béreket."

A propaganda szerint nem.

Most már az autógyárakba is külföldieket hoznak, indiaiakat és fülöp-szigetieket, ezt a magyarországi Suzuki autógyár vezetője mondta. Azt is elmondta, hogy nem igaz, hogy ezzel lenyomják a béreket, mert a törvény szerinti összeget a vendégmunkásnak is meg kell adni.

Ebből annyi az igazság, hogy a törvény szerinti minimálbért fizetik a vendégmunkásoknak és ezt az indiai és fülöp vendégek a fizetési papírral pózolós képeken büszkén mutogatják.

Egy magyar már nem minimálbérért (ami nettó 177 422 ft, de a bérminimum is nettó 216 790) szeretne elmenni dolgozni, hanem minimum nettó 350-400 ezerért. Mert a minimálbér semmire sem elég egy magyarnak, ha normál körülmények között akar élni.

A vendégmunkásnak jó, mert ő úgyis tömegszálláson él, jól beosztott minimálétrenden hogy tudjon haza is küldeni a pénzből.

Ezzel a magyar munkaerő már ki is szorult, most már a szalagmunkából is. Mit csinál hát? Ha nem tud németül (még), akkor is ki tud menni, német gyárba betanított szalagmunkásnak, 2000 euróért + szállás, ennyiért keresnek külföldi gyárakba embereket. Képzettebbeket már 2500-4000 között.

Az indiai és fülöp munkaerő Magyarországra jön, a magyar munkaerő Németországba megy. Így megy ez.