Ki találta ki a magyar választási rendszert????

"Ki találta ki a magyar választási rendszert????"

Kicsit nem ártana utána nézned a magyar rendszerváltás idejének 1989-1990-ben!

Amikor kiderült, hogy az állampárt bukni fog mert a gazdasági és politikai élet már tarthatatlan, akkor az állampárt megpróbálta békésen kimenteni magát és kiegyezett az akkor ellenzékben levő ismertebb politikusokkal, pártokkal.

Ahhoz, hogy vértelenül mehessen végbe a hatalomváltás kellett egy új parlament. Az új parlament megválasztásának pedig kellettek szabályok amik demokratikus választásokat hoznak és aminek eredményét az emberek elfogadják. Ehhez nem csak új választás kellett hanem új alkotmány, ezért még az állampárti parlament megalkotta mindkettőt az akkori ellenzék képviselőivel kiegyezve.

Akkor megnézték az addig vágyott demokráciákat, hol milyenek a választási szabályok. Az amerikai rendszer kiesett, mert az szövetségi rendszer és minden tagállamban kicsit eltérnek a választási szabályok. Az európai demokráciákban alapvetően 3-féle rendszer volt.

1. csak egyéni képviselőkkel, mint a brit avgy francia rendszer.

2. csak listás szavazással, mint a német rendszer

3 vegyes választási rendszer, mint sok másik országban.

Úgy gondolták, hogy a csak listás választás nem ad lehetőséget a helyi, kisebb pártoknak, hiszen országosan kell jelentős szavazóra szert tenniük. Az kiszorítani már eleve az alakuló parlament lehetőségei közül a még nem is létező pártokat. A csak egyéni képviselőkből álló parlamenti választáson viszont akár olyan pártok is mandátum nélkül maradhatnának amik országosan 30-40% szavazóval rendelkeznek, csak az egyéni körzetben sehol nem tudnak győzni.

Ezért ötvözték a kettőt és hogy legyen egyéni felelőssége a megválasztott képviselőknek, így lett 176 egyéni körzet/mandátum és még mellé kompenzációként 210 pártlistákkal megszerezhető mandátum és két fordulós választás.

A magyar parlament létszáma így 386 fő lett.

Már az 1994-es választás óta ment a panasz, hoyg túl sok ennyi egyéni körzet egy ilyen méretű, lakosságú országban, túl sok a parlamenti képviselő és túl sok a politikára költött pénz, túl hosszúak a kampányok stb. stb. Minden választási kampányban téma volt a parlamenti létszám csökkentése, azonban nem volt meg a megfelelő többség egy megoldási javaslat mögött sem.

2010-ben lett olyan 2/3-os parlamenti többség ami nem egy különalkuval jött létre két nagyon eltérő párt között, mint ami 1994-ben volt az mszp és szdsz koalíciója, így sikerült alkotmányt is módosítani és új választási törvényt is írni.

A választás lényegi rendszere maradt, ugyanúgy az egyéni képviselők és a listás mandátumok döntik el a parlamenti többséget, csak már 1 fordulós a választás és 386 helyett csak 199 képviselő ül a parlamentben. Azonban még jelentős változás, hogy a nemzetiségeknek, kisebbségeknek is van lehetőségük saját jelöltet beszavazni a parlamenti padsorba a pártlisták helyett.

"További kérdésem, hogy ki volt az, aki összeállította az emelt történelem érettségi kiemelt témáit és ezt belerakta???????"

Aki úgy gondolta, hogy egy érettségiző 18 éves felnőtt embernek nem okoz nehézséget egy ilyen közelmúltbeli információ megtalálása és megértése és mivel a jelenkori életünk velejárója, az illető már szavazni is fog a következő parlamenti választáson - lehet, hogy már szavazhat most az önkormányzati választáson is és "csak" az egész életét határozza meg, hogy ki kerül az ország vezetésébe, így ez egy hasznos és jó kérdés.

"18 éve élek úgy, hogy SOHA de SOHA nem merült fel bennem, hogy egyáltalán a saját településemen ez részletesebben érdekel, nem hogy az összes többin."

Egy csomó más kérdés sem merült fel benned korábban, nem akartál egyetemre sem jelentkezni vagy munkát vállalni, aztán adót fizetni, számlákat fizetni, vagy éppen magadnak bármit a saját jövedelmedből megvenni és ezek is eljönnek egyszer egy felnőtt életében, amiket meg kell oldanod. Vagy úgy gondoltad megmaradhatsz anyuci lakásában és majd apádék mindent intéznek helyetted, mint óvodás korodban?

"Kérdezem én, maguk a képviselők, ÉRTIK EZT???? Elolvasok 3 mondatot, de a következőnél már nem emlékszem az elsőre. "

Igen, a képviselők értik és rajtuk kívül még sok millióan is. Nem olyan bonyolult, hogy hisztizni kelljen miatta!

A magyar választási rendszer nem bonyolultabb, mint más választási rendszerek. ha konkrét kérdésed van azt konkrétan tedd fel, lesz aki segít! Az érettségire a hisztivel nem lehet felkészülni.

#10 "A helyben győztes párt ugyanis a "plusz" szavazatokat megkapja listára is, míg az összes többi párt kitörölheti a valagát a helyben rá szavazókkal."

Ez pont nem így van.

A töredékszavazat épp azt jelenti, hogy amik az egyéni mandátum szerzésekor NEM hasznosultak, azokat is figyelembe veszik a listás mandátumok elosztásakor. Leginkább pont azok szavazatit akik nem nyertek.

Ha a Zöld jelölt 30000 szavazatot kap, a Kék jelölt 28000, a Sárga meg 12000 szavazatot, akkor győztes a Zöld jelölt, övé az a mandátum, mehet a parlamentbe. De a Kék meg Sárga viszi töredékszavazatként a maga pártjához a rá adott 28000 és 12000 szavazatát. Ahoyg a győztes Zöld meg azt ami nem kellett a győzelméhez, hiszen 28001 szavazattal is győzött volna. VAgyis ő a 30000-28001= 1999 szavazatát viszi a saját pártjának töredékszavazataihoz. Mivel kicsi különbséggel nyert ez nem sokat fog számítani.

Ha a másik körzetben a Sárga jelölt szerez 25000 szavazatot és nyer, a Zöld csak 10000-t, a Kék meg 18000-t, akkor meg a Zöld és Kék szavazati mennek a pártjuk töredékszavazatainak számához teljesen, a Sárgának meg a 25000-18001=6999 szavazat megy a saját pártjának töredékszavazataihoz. Mert ennyi nem kell neki a győzelemhez és ilyen nagy előnnyel nyert. Ez a győzteskompenzáció, hogy nem csak a vesztesekre leadott szavazatok mennek a töredékszavazatok közé, hanem a győztes egyéni képviselőre leadott és a győzelméhez már nem szükséges szavazatok is.

Ez pont nem az erős pártoknak kedvez, hanem azoknak akiknek a jelöltje jelentős előnnyel tudott a körzetben nyerni és nem csak éppen hogy pár szavazattal. De összességében a töredékszavazatok csak néhány mandátum sorsáról döntenek a 93 listás mandátumból.

MINDIG azok visznek át több töredékszavazatot akik nem nyernek, a győztes csak akkor visz értelmezhető számban ha jelentősen nagy az előnye a második helyezetthez képest.