A Kádár-rendszerben mitől függött, hogy valakit Úrnak/Hölgynek vagy Elvtársnak szólítottak?

Mindenki elvtárs, elvtársnő volt, ezek időlegesen kiszorították az úr, asszony, kisasszony megszólításokat.

Nem elvtársazott senki senkit, legalábbis a vége felé amire én személyesen emlékszem. A hétköznapi életben biztosan nem, csak "hivatalosban".

Senkit sem szólítottak uramnak vagy hölgyemnek. Mindenki elvtárs volt, vagy elvtársnő.

3: legfeljebb a Párton belül, ez is elmondja honnan jöttél

Se a nagyszüleimet, se szüleimet nem hallottam soha az életben "elvtársnak" hívni senkit, pedig a 80-as évekre még halványan emlékszem. Ha szokás lett volna, akkor amúgy sem kopik ki egyik pillanatról a másikra a rendszerváltással, mai napig lennének öreg nénik, akik használják, ahogy pl. sok idősebb tanácsnak hívja az önkormányzatot. Mivel nincsenek ilyenek csak arra tudok következtetni, hogy kizárólag a hivatalos nyelvben használták, és ott is politikai kényszerből.

Még a rendőrt is rendőr elvtársnak szólították, a tanárt meg tanár elvtársnak.

Írásban csak hivatalos ügyintézéskor szóban pedig csak hivatalos ügyben eljáró hivatalos személyeknél használták az elvtárs/nő megszólítást. A hétköznapi életben csak a jobbágy szemléletű komcsik elvtársoztak, ezekből lett a mai fidesz szavazó.

Hivatalosan mindenki elvtárs volt, és elvtársazni kellett volna egymást. A gyakorlatban ez tényleg csak a hivatalos érintkezések, nagyon formális kapcsolatok egy részére. Ezen kívül ez az időben is változott, a 60-as évek elején még gyakoribb volt, mint a 80-as években.