Szerintetek a cigányok nem akarnak dolgozni vagy csak nem kapnak munkát?

A válasz összetett.

Nagyjából annyira nehéz ezt konkrétan eldönteni, mint egy ház előtt ülő emberről azt, hogy nem engedték be, vagy ő nem is akar bemenni.

Szerintem nem szabad kategorizálni.Attól,hogy valaki cigány származású,kell hogy dolgozzon.Nem lehet csak "úgy lenni" .

Amelyik akar dolgozni az előbb utóbb tud magának munkát szerezni,ha mástnem idénymunkát.Egyébként vidéken ha rendesen dolgozik valaki,és megismerik,akkor utána már ajánlják őt másnak is.Persze ehhez rendesen kell teljesíteni.Aki nem akar dolgozni,az előbb utóbb bűnözővé válik.Egyszerűen a helyzete beleviszi.

Én tudok erre pozitív példát is írni. Nemrég költöztem másik városba, másik házba. Ebben a házban cserépkályhás fűtés is van. De mivel anyámmal ketten élünk benne, férfi az nincs a környezetünkben. Elkezdtem a szomszédoknál, ismerősöknél érdeklődni, hogy ki van olyan errefelé, akire pl. a favágást rábízhatnám. Természetesen nem ingyen, minden egyes elvégzett munkát kifizettem volna. A drága magyarok közül egy sem vállalta, még pénzért sem. Aztán sok idő után, egy ismerős javasolt egy embert, aki történetesen cigány. Felhívtam a számát, elmondtam, hogy mit szeretnék. Másnap ott volt, mindent gyönyörűen megcsinált, és azóta is mindenféle fizikai munkában lehet rá számítani. Miközben pl. a szomszédasszonyom folyton azon nyavalyog, hogy hát kivel is tudna ezt-azt megcsináltatni. Ajánlottam neki a "munkásomat", mire azt a választ kaptam, hogy nem érti, hogy hogy mertem egyáltalán beengedni a kapun az ilyeneket. Én meg azt nem értem, hogy milyen alapon szólja le, amikor nem is ismeri.

Szóval nem egyszerű a kérdés.

Van, amelyik nem is akar, és van, amelyik akarna, de nincs rá lehetősége.

"A felmérés szerint nem teljesen esélytelenek a romák az álláskeresésben, ugyanakkor 20-30 százalékkal kisebb eséllyel pályáznak állásért, mint a nem romák."

[link]

Egyértelmű: Nem is nagyon akar,és nem is nagyon kap.

Persze aki nem akar,az nem is nagyon talál.Ördögi kör.

Én így csoportosítanám őket:

a) Eszük ágában sincs dolgozni, csak a társadalmon élősködnek: lopnak, csalnak, segélyekért kuncsorognak. (A cigányok túlnyomó többségére sajnos ez a jellemző.)

b) Tényleg dolgoznának, csak nem kapnak munkát, mert javarészt szakképzetlenek, vagy eleve nem bíznak bennük a cigányokkal kapcsolatos sok rossz tapasztalat után. Így marad a segélyekért kuncsorgás, ami sokszor tényleg több, mintha munkával keresnék a pénzt. (Való igaz, hogy a magyarok közül is rengetegen hiába kilincselnek számtalan helyen munkáért, a fizetések pedig valóban röhejesen alacsonyak ebben az országban.)

c) Dolgoznak tisztességesen, lelkiismeretesen, a munkában jól megállják a helyüket. (Az ilyen cigányokat sajnos nagyítóval kell keresni.)

d) Munkába állnak - valami nyomás hatására elmennek önszántukból, vagy közmunka program keretében beteszik őket valahová -, de komoly problémák vannak a hozzáállásukkal. Primitíven viselkednek, hazudoznak, nem tudnak/nem akarnak alkalmazkodni másokhoz, becsapnak másokat, beilleszkedni képtelenek, és a munkájuk minősége igencsak kifogásolható, mivel félvállról veszik az egészet, immel-ámmal csinálják, vagy egyenesen megpróbálnak kibújni alóla, ha van rá sutyiban lehetőségük. Hogy konkrét példát is említsek ilyen esetre, megosztanék itt mindenkivel egy igaz történetet:

Én ismertem (sajnos) cigány takarítónőt, aki kórházban "dolgozott" . A nővéreknek, főnővéreknek, asszisztenseknek folyton visszapofázott, rikácsolt azért, csak mert normálisan, szépen megkérték valamire, vagy mert finoman rászóltak valamiért, teljesen jogosan.

Többször volt olyan eset is, hogy hébe-hóba, úgy-ahogy felmosott, de a betegszállító vagy mentős, fekvőkocsival vagy kerekesszékkel beteget hozva kénytelen volt rámenni a friss felmosásra - elsősorban azért, mert a beteget gyorsan el kellett a megfelelő helyre juttatni, másrészt azért, mert másfelé nem is lehetett elmenni, nem volt más út.

Emiatt aztán olyan hujjogatást csapott megint, hogy a segge vége majdnem lejött, mert mi az, hogy rá mernek menni, mi az hogy tönkreteszik az ő munkáját stb. stb.

42 évesen már nagyanyó, unokája kb. 5 év körüli pulya. A tróger fia amúgy azoknak a semmirekellő lumpereknek az egyike, akiknek kitették a szűrét Kanadából.

Mikor takarítónőként munkába állt, persze mindenki megelőlegezte neki a bizalmat, amivel persze irdatlanul aljas és pofátlan módon visszaélt ez a nőstény buckalakó. Emellett egy alpári tuskó némber, egy ősbunkó trampli volt. Pár hónap múlva már az is feszültséget keltett a kórház dolgozóiban és a betegekben, ha pusztán a pofáját meglátták ennek a krampusznak.

Természetesen őt sem a bőrszíne és az etnikuma miatt rúgták ki kisvártatva úgy, hogy a lába nem érte a földet.

Kicsit később kiderült, hogy valahonnan Miskolc környékéről szalajtották ezt a putriszökevényt, meg hogy valami közmunka program keretében kapott munkát kórházban.

Ha már közmunka program, szerintem sokkal jobb és célszerűbb lenne/lett volna ezt a nem idén barnult orkot inkább a mezőgazdaságban alkalmazni, mint madárijesztőt.

Mert egészégügyi közegben, kórházban olyan volt, mint egy kellemetlen fing egy múzeumban.