A fidesz miért csak az ingatlan- és építőiparpiacba történő súlyos árfelhajtó beavatkozás által képzeli el a családok támogatását?

A devizahitelesek sem voltak annyian akik elbukták az ingatlanaikat, mint amennyien a CSOK-osok lesznek hamarosan.

Az államilag finanszírozott (bér)lakás építési program nem business az Orbán rezsim számára, így természetesen a fiatalokat akarja bele hajszolni a hitelekbe.

Az egész ott nagy tévedés, hogy a gyermektelenség gyökerét az ingatlantulajdon hiányában találja meg a Fidesz. Valóban fontos kérdés a lakhatás a gyermekvállalás küszöbén, de nem ez a fő probléma, az ingatlan tulajdonlása meg egyenesen másodrendű.

Az egyik nagy nehézség a gyermekvállaláshoz szükséges egzisztencia felépítése. A középosztályt a gyermekvállalás szegénységgel fenyegeti, ami önmagában magyarázza, hogy miért vállal kevesebb gyereket a középosztály, és miért többet a legszegényebb réteg, ti. ők annyira szegények, hogy nem vesztenek szinte semmit az életszínvonalukból újabb gyerekek vállalásáva. A középosztály viszont képes felmérni, hogy mennyire nagy anyagi teher a gyermekvállalás, és megjelenik az a gondolat, hogy addig nem mer gyermeket vállalni, amíg nem látja biztosítottnak, hogy a gyermek számára megfelelő életszínvonalat tud biztosítani. Mert túlráznia kell, de akkor szülőként nem funkcionál megfelelően, vagy szülőként próbálkozik, de akkor pénze nem lesz elég, illetve nőknél durva probléma a visszatérés a munkaerőpiacra.

Ez csak az érem egyik fele.

A másik fele az érzelmi közeg. Azok, akik most építenek családi közösségeket, jóval tudatosabbak, mint a korábbi generációk. Onnan, hogy "Legyen valaki" eljutottunk a "Legyen valaki, akit szeretek"-en keresztül a "Legyen valaki, akit szeretek, és akivel teljes vagyok" igényééig. És ezt a párt iszonyú nehéz megtalálni, pláne úgy, hogy a párkeresők valójában fáradtak a párkereséshez - a felsőoktatásban tanulók többségének is dolgozniuk kell, hogy fenntartsák magukat, és nem keveset, így nem marad idő és energia tartós, erős párkapcsolat felépítésére, ami a gyermekvállalás előfeltétele.

Adalék, hogy a "vészhelyzetben" és készültségben tartott közvélemény szintén nem kedvez a gyermekvállaláshoz szükséges nyugodt körülmények kialakításához.

Mi a megoldás?

Mivel az okok arra vezethetőek vissza, hogy nehezen és kevés pénzt keres a széles középosztály, ezért értelemszerűen a megoldás az ő életkörülményeik javítása. Hamar, és hatékonyan. Olyan munkahelyek teremtése lehet cél, amelyek jóval kisebb munkaterhelés mellett jóval nagyobb szabadsággal és több jövedelmet tudnak adni. Márpedig ezek a munkahelyek nem a szalagok mellett vannak, tbb műszakban, hanem inkább légkondícionált irodákban, kényelmes fotelekben. Magyarán a gyermekvállalási kedvet az illiberális "munka-alapú társadalom" fogalma visszafogja.

A helyes irány a tudás-alapú társadalom.

Az állam az oktatási rendszerbe fektetett erőforrásokkal tudja ezt a legjobban ösztönözni. Persze, megvan a veszélye az agyelszívásnak, de jelenleg Magyarországon a relatíve (magyar viszonylatban) jól fizetett állások még mindig olcsóbbak, mint ugyanezek Nyugat-Európában, vagyis ha rendelkezésre áll a megfelelő számú és képzettségű munkaerő, akkor a munka is itthon marad, pusztán, mert olcsóbb, és a digitális világban a tudás-alapú munkahelyeken minimális az outputok szállítási költsége. A munkaerőpiac összes hatékonysága így gyors ütemben tud nőni, hiszen relatíve kevesebb munkával jóval több hozzáadott érték termelődik, ráadásul külföldi pénzből.

TL; DR: Oktatásba a lóvét.