Mit gondoltok a feltétel nélküli alapjövedelemről?Javítaná az emberek mentális állapotát vagy ellustítaná őket?

Nem felejtettem el, "kedves utolsó". :) Az állításod csak részben igaz.

Ha a gazdasági egyensúly megmarad, akkor fenntartható. Tehát ha megadják, hogy honnan kéne átcsoportosítani, és az a forrás nem termelést fejleszt, stb., ill. ha megtakarítást okoz, vagy netán erősíti valamilyen tekintetben a gazdaságot, akkor máris más a helyzet, és gazdasági visszaesés, infláció nélkül bevezethető az alapjövedelem.

A feltétel nélküli "alapjövedelem" egyébként egyáltalán nem ördögtől való: Magyarországon is van, csak éppen természetbeni juttatásként adják. Úgy hívják pl. hogy bölcsőde, óvoda, iskola...

Vagy azt mondod, hogy ezeket is be kéne szűntetni?!

Szerintem tekintsünk el attól, hogy cigány, vagy nem cigány, mert mellékes. Gondolom, hogy amire te ki akarsz lyukadni, az két szülő munkanélküli nyolc gyerekkel.

A Párbeszéd - Zöldek alapjövedelemkoncepciója szerint 2021-ben - a 2021-es költségvetés szerint a következő matek jönne ki:

2 X 100.000 = 200.000 Ft

8 X 50.000 = 400.000 Ft

Vagyis összesen 600.000 Ft. Ez se alsó, se felső hangon nem volt közel az 1millához. És akkor nem vettük figyelembe, hogy más támogatásokat kiváltott volna, tehát csak a különbözet jelent plusz költséget, de annak is van plusz költsége.

Azért 600.000 forintból nem tud tíz fő dőzsölni, és az se mellékes, hogy a jobb életszínvonal és kiszámíthatóság stb. mindenhol a gyermekvállalás vagy csúnyábban fogalmazva gyermekszaporulat csökkenéséhez vezet.

A jobban élő "cigánycsaládoknál" is csökken a gyerekek száma.

Továbbá legenda, a tízgyermekes cigány család, ez nem etnikai kérdés, hanem gazdasági-szociológiai, az ugyanolyan szegénységben élő magyarokra éppúgy ez jellemző, tehát kár cigányozni.

És elég ritka a tíz fős család, a matekod tehát se játékban, se valóságban nem állja meg a helyét semmilyen szempontból.

Míg ha főállásban dolgoztak volna 2021-ben, akkor bruttó 250 ezer forintot vihettek volna haza. Azért van különbség.

És ha nagyon kíváncsi vagy, olvasd el a vitairatot, amiben nem csak az van leírva, hogy egészen pontosan ez mennyibe került volna 2021-ben, hanem az is, hogy milyen forrásokból finanszírozták volna.

Aki egy ilyen tanulmányt lerak az asztalra, hidd el, van azon a szinten, hogy tudja, hogy a fedezet nélküli kiadásnak milyen következménye van.

Tehát javaslom, hogy előbb próbálj meg tájékozódni!

[link] (vigyázz, a pdf formátumban letölthető tanulmány 105 A4-es oldalas!)

Olvasgassa az akinek 6anyja van ilyen 0%os partok agyament otleteit.

Inkabb te keresd meg a finn kutatast es azt olvasgasd hogy megbukott egy joleti orszagban. Egy olyan orszagban ahol teljesen maskepp(jobban) elnek az emberek.

Egyebkent amikor kijott ez az elmebeteg otlete ezeknek a nulla partoknak, akkor nem letezett kb inflacio itthon. Ha akkor 50k es 100k volt a javaslatuk szerinted most mennyi lenne. Legalabb az 1,5szerese. Az meg mar siman majdnem 1milla.

Amugy meg egy 10fos cigany csalad akik a csaladibol elnek meg a segelybol annak a te vizionalt 600knak a fele se jon be most bevetelkwnt. Tehat eselytelen hogy ok dolgozzanak es termeljenek ha ketszer haromszor annyit kapnak ugyanugy munka nelkul.

Ha nem vagy hajlandó figyelembe venni az észérveket, csak kifogásokat keresel erre, pl. hogy 0%-os párt, akkor ez a te szellemi színvonaladról árulkdik, ez egy súlyos érvelési hiba, és arról szól, hogy valójában nincsenek érveid ezekkel szemben, hiszen most arról szól a téma, hogy számokban megvalósítható volt-e, vagy nem. Az is hazugság, hogy kb. nem volt infláció, az viszont tény, hogy a mostanihoz képest jóval kevesebb. Hogy most miért ilyen hatalmas az infláció, arról is lehet vitatkozni, de az egy teljesen másik téma, fókuszálj erre, ha tudsz. :)

De hogy példát mutassak neked, nézzük a finn alapjövedelem kísérletet.

A kísérlet 2000 véletlenszerűen kiválasztott munkanélkülivel végezték, tehát mindenre kiterjedő eredményeket nem lehet ebből levonni, pl. a gazdaságra milyen hatása van, mennyire növekszik a közbiztonság, stb.

Néhány dologra viszont igenis választ ad: jobb lett a mentális és fizikai egészségi állapotuk, ha kis mértékben is, de növekedett a munkavállalási hajlandóságuk.

Tehát megdőlt, hogy "elisszák", vagyis ettől lennének alkoholisták, sőt: kevesebb lett köztük a depressziós, és a mentálisan egészséges ember jobb munkaerő. És pont a családosok körében növekedett köztük leginkább a munkavállalási hajlandóság a hasonló típusú "kontrollcsoporthoz" képest.

Tehát két év alatt ilyen kevés emberrel, és területileg totál szórványosan nagyon sok lényeges kérdés megválaszolására ALKALMATLAN volt a kísérlet, talán nem is ezt vizsgálták, hiteles következtetést ezekben a témákban levonni nem lehetett. Ez tehát egyáltalán nem azt jelenti, hogy megbukott volna a kísérlet, sőt! Amire választ tudott adni, ott pozitív eredmények történtek, számos kérdésre viszont egyszerűen nem tudott választ adni.

Visszatérve egy 0%-os párt szakembereinek is lehetnek jó válaszai, ha nem mersz beleolvasni, akkor tényleg méltatlan vitapartner vagy. A vita ugyanis arról szól, hogy megismerjük egymás érveit, és megcáfoljuk, Nem indulatokkal, nem előítéletekkel hanem releváns tényekkel. Ez neked eddig még nem ment.

[link]

Egyébként feltaláltad a spanyol viaszt, gratulálok! A 105 oldalas tanulmányban is említik a finn alapjövedelem kísérletet, egészen pontosan a 97. oldalon, és a többi hasonló kísérletet is elemzi, szóba hozza.

Surányi György volt jegybankelnök viszont helyetted is elolvasta, és talán nálad jobban is ért a közgazdasághoz, és képzeld, szerinte alapvetően helyes volt. Persze ha te azt mondod, hogy a te szaktudásod több az övénél, akkor biztos úgy is van. :)

Amúgy a skandináv államokban se volt mindig jó az élet, ott se volt mindig kolbászból a kerítés, volt, hogy náluk is nagyon nagy szar volt. A különbség annyi, hogy ott volt egy időben az európai országokat tekintve az egy főre jutó legtöbb sztrájknap, és bizony a munkaadók megtanulták, hogy jobb megbecsülni a munkavállalókat, jobb velük kiegyezni, parnerként tekinteni, megemelték az életszínvonalukat, ami a gazdaságra és a politikára is jól hatott. Később meg itt lettek a legkevesebb sztrájknapok még akkor is, amikor válságos helyzetek voltak, épp a kölcsönös lojalitás miatt.