Miért volt rossz számunkra a kommunizmus?

Több szempontból rossz a kérdés. Mondhatnánk úgyis, értelmezhetetlen.

1) Soha nem létezett kommunizmus, csak szocializmus! Lehet játszani a szavakkal, hogy nem igaz az előző mondat mert a kommunizmus alsó foka a szocializmus, ezért mégis volt kommunizmus. Sántít ez a logika, de ha mégis igaznak fogadjuk el, akkor mivel lehet magyarázni a 60-as évek hivatalos jelmondatát, hogy „Mára leraktuk a szocializmus alapjait”? A jelmondat világos! A kommunizmus alsó fokának, a szocializmus alapjait rakták le, azaz maga a szocializmus sem létezik még!!! A 80-as években is még csak a szocializmust építette az ország és a távoli cél a fejlett szocializmus volt, ez után építhettük volna a kommunizmust az akkori hivatalos ideológia szerint.

Nem beszélve arról az időszakról, ami közvetlen 1945 után jó pár évig tartott, ami meg se közelítette semmilyen szempontból (még erőltetve sem!) a szocializmust, nemhogy a kommunizmust! Ezt az időszakot a történészek (az ideológiai beállítottságuktól függetlenül) átmeneti időszaknak hívják. Ennek az időszaknak a vége lehet eltérő, de létező időszak! A kor hivatalos állásfoglalása szerint ez akkor ért végett, amikor bejelentették, hogy mezőgazdaságot is átszervezték szocialista nagyüzemekké, azaz a parasztok túlnyomó többsége belépett (beléptették) a tsz-ekbe. Ez volt a szocializmus alapjainak lerakása.

2) „Miért volt rossz számunkra a kommunizmus?” Ez a mondat azt sugalmazza, hogy mindenki számára rossz volt a „kommunizmus”, pontosabban az előző társadalmi formáció. Ez nem igaz! A többség számára összehasonlíthatatlanul jobb volt! Csak figyelni kell az akkor élt emberek történeteit, véleményét, és ismerni a kell kort, minden vonatkozásában! Nincs igaza annak, aki a múltat szapulja értelmetlenül, átgondolatlanul — igaz ma ez a sikk, és egyes pártokban (pártocskákban) csak így lehet előrelépni a szamárlétrán.

Érdekes a múltban az volt a divat, hogy mindent szidni kellett, ami Horthy regnálása idején történt mert az minden rossz volt, még Klebelsberg Kunó kultúrpolitikája is stb.

Létezik egy kisebbik rész, akiket az érzelmük befolyásol mert többnyire a jogtalanul szenvedtek komoly sérelmeket, megalázták/kisemmizték őket. Ezeket az embereket megértem, sajnálom őket, de szerencsére nem ők a többség.

Ha azt mondom, hogy a múltban a többségnek mindent figyelembe véve jobb volt, nem azt jelenti, hogy sérelmek ne érték volna az emberek kisebb-nagyobb részét, és azt sem jelenti, hogy tejjel-mézzel folyó Kánaán volt. De az sem igaz, és ezt sem állítottam, hogy ma az emberek élete minden vonatkozásban rosszabb! Ha valaki az előbbiek alapján ezekre gondolt, akkor az illetőnek nagyon sekélyes a gondolkodása, megrekedt a politikai lózungok területén vagy nagyon tájékozatlan, közelmúltunk történetét nem, vagy csak felületesen ismeri.

Ha ezt nekem írtad „…Te meg értsd jól a kérdést, nem kell mindenbe belekötni.”, akkor a következőket ajánlom figyelmedbe:

1) a kérdésedet tökéletesen értetem;

2) nem kötekedtem, hanem a magyar nyelv és a legelemibb logika valamint a megtörtént események alapján értelmeztem a kérdésedet — amennyire lehetett — és CÁFOLTALAK!;

3) érvelj, bizonyíts, cáfolj — tények, ne általános pártpolitikai lózungok alapján;

4) megsértődnöd sem kell — különösen akkor nem —, ha kérdésed nem világos, nem egyértelmű, nem szabatos! Igaz kérdezni a legnehezebb Einstein szerint is (ezt is mérlegeltem).

Köszönetedre annyit, hogy nagyon szívesen válaszoltam! Most is!

Ma is hallani, gyakran éppen állítólagos antikommunisták szájából, hogy a kommunizmus valójában nem is lenne olyan rossz, ha jól csinálták volna. Ez a legnagyobb tévedés. Ami eleve rossz, azt ugyanis nem lehet elrontani.

Marx munkásságának értéke (természetesen a közgazdasági tevékenységét leszámítva, mely - bár a modern közgazdaságtudomány már túlhaladta - valóban történelmi jelentőségűnek bizonyult) a nullához közelít. Mint politológus és filozófus Marx tizedrangú volt, elmélete már gyakorlati kipróbálása előtt is elavult. A marxizmus filozófiai alapja kissé leegyszerűsítve nagyjából az, hogy a demokrácia abszurdum, mert nincs és nem is lehet, hiszen az emberi szabadság sem létezik. A szabadság a tudomásulvett szükségszerűség. Ez az alap, s ez az alap abszurd és téves.

Tehát ami Marx fő politikai gondolatait illeti, az eleve egy antidemokratikus, nem-emberi társadalmat idealizált, az emberiség jövőbeli utópiájaként. Valójában antiutópia volt az már a kezdetben.

A rossz megvalósítás kritikája abszurd. Lenin a lényegen nem változtatott, Lenin utódai pedig sznte semmit. Tehát a megvalósítás jó volt. A baj magával az eszmével van.

„Ma is hallani, gyakran éppen állítólagos antikommunisták szájából, hogy a kommunizmus valójában nem is lenne olyan rossz, ha jól csinálták volna. Ez a legnagyobb tévedés. Ami eleve rossz, azt ugyanis nem lehet elrontani.”

Kik azok az „állítólagos antikommunisták”? :-) :-) :-) Csak nem azokra a volt ellenzékiekre ― 1989- után alakult pártok százainak magjára ― gondolsz, akik a volt MSZMP kisebb-nagyobb vezetői voltak? Ha igen, akkor azok titulusa nem „állítólagos antikommunista”, hanem állítólagos kommunista, de ez is csak akkor lenne igaz, ha még ― Hofi szavaival ― létezne a „szemét, rohadt, aljas, kizsákmányoló, elnyomó, piszkos kommunista rendszer”. Ma egyszerűen, közérthetően ezeket köpönyegforgatóknak lehet nevezni!

„Marx munkásságának értéke (természetesen a közgazdasági tevékenységét leszámítva, mely ― bár a modern közgazdaságtudomány már túlhaladta ― valóban történelmi jelentőségűnek bizonyult) a nullához közelít.”

A mai modern közgazdaságtudomány sem haladta meg ― a jövőben sem haladja meg, nem tudja meghaladni ― Marx alapvető közgazdasági elméletét, amit A tőke c. művében lefektetett. Csak egyet említek: az árutermelés törvénye. Nem ártana, ha valamiről nyilatkozol, akkor azt előbb azt minimum figyelmesen olvasd el ― megértést már nem várok. :-)

„Mint politológus és filozófus Marx tizedrangú volt, elmélete már gyakorlati kipróbálása előtt is elavult.”

Kihez vagy mihez képest volt tizedrangú? Ez semmi más mint tudatlan, rosszindulatú állítás.

„A marxizmus filozófiai alapja kissé leegyszerűsítve nagyjából az, hogy a demokrácia abszurdum, mert nincs és nem is lehet, hiszen az emberi szabadság sem létezik. A szabadság a tudomásulvett szükségszerűség. Ez az alap, s ez az alap abszurd és téves.”

Ismét csak a tudatlanságodat bizonyítod, azaz csak azt, hogy jártas vagy a jobboldali politikai lózungok területén! Ez a tudáshoz vajmi kevés! Ennyi „ismerettel” kioktatni embereket nagy merészség! :-) :-) :-) :-) :-) :-) :-)

Felhívom, becses figyelmedet, hogy a szabadság nem más mint a szükségszerűség felismerése tételt nem Marx, hanem Engels hirdette, amit Spinozától vett át!!! A szabadság és szükségszerűség nem egymást kizáró filozófiai fogalmak! A dialektikus egységük tudományos voltát sem Marx fejtette ki elsőnek, de nem is Engels, hanem Hegel ― igaz ő nem materialista álláspontról vizsgálta a két fogalmat, hanem idealista gondolkodóként fejtette ki elképzeléseit.

„Tehát ami Marx fő politikai gondolatait illeti, az eleve egy antidemokratikus, nem-emberi társadalmat idealizált, az emberiség jövőbeli utópiájaként. Valójában antiutópia volt az már a kezdetben.”

Ezek a mondataid önmagukban annyira ellentmondóak, hogy nem is tartom érdemesnek felületesen kielemezni, ahogy eddig tettem kijelentéseiddel. Annyit azért mondok, hogy Marx ― ezt több alkalommal maga is leírta, előadásaiban megemlítette ―, a szocializmusról nem nyilatkozott ― hát még a kommunizmusról! ―, ill. csak annyit, hogy ilyen társadalom még nem létezett, ezért semmit nem tud róla mondani. Az utolsó mondatod gyöngyszem! Antiutópia! :-) :-) :-) :-) :-) :-) :-) :-) :-) :-) :-) :-) :-) :-) :-) :-) :-) :-)

„A rossz megvalósítás kritikája abszurd.”

Csodás ez is! :-) :-) :-) :-) :-)

„Lenin a lényegen nem változtatott, Lenin utódai pedig sznte semmit. Tehát a megvalósítás jó volt. A baj magával az eszmével van.”

Lenin a nem létező elméleten nem változtatott! Remek „gondolatok”.

Nincs annyi időm, hogy történelmi, kulturális, filozófiai, közgazdaságtudományi, szociológiai, sőt egyszerűen társadalmi ALAPismereteidet kiegészítsem, felemeljelek a kor általános műveltségi követelményi szintjére. Javaslatom van: tanulj, tanulj és tanulj! ― Lenini gondolat! :-) :-) :-)

Ha tanultál eleget és meg is értetted a tananyagot, akkor utána kritizálhatsz, de akkor is csak tiszteséggel!