Mi volt a kommunizmus pozitív oldala Magyarországon?

#11 igen, látszik, hogy nem éltél akkor...

Ugyan miért kapott volna mindenki házat? Senki nem kapott. Lehetett igényelni lakást, ha felépült 10 év múlva költöztél és fizetted a részleteket.

Mindenkinek volt munkája, mert ha valaki nem dolgozott, akkor mint kmk-t (közveszélyes munka kerülő) elvitte a rendőr. Az hogy alig kellett dolgozni, hát elég naiv elképzelés, betudom ifjú korod hiszékenységének. Mivel mindenkinek kellett dolgozni, és a nagyobb munkahelyeknek volt munkásszállója is, ezért gyakorlatilag nem voltak hajléktalanok az utcákon.

A közbiztonság valóban jobbnak tűnt, de ugyanúgy voltak lopások, rablások, gyilkosságok, egyéb bűncselekmények, de az is igaz, hogy sokkal jobban megbíztuk egymásban és segítettünk is a másikon, ha bajba került.

És valóban nem voltak akkora különbségek, de ez egyrészt annak tudható be, hogy törvényileg szabályozva volt, hogy mennyi ingatlanod lehet legfeljebb, és az is igaz, hogy hiánygazdaság volt, egyszerűen lehetett bármennyi pénzed, akkor sem tudtál túl sok mindent venni.

Nem volt kommunizmus, még a hivatalos verzió szerint is a szocializmust építettük, és a két fogalom nem ugyanazt jelentette akkor sem.

Az eddig leírtakkal az a probléma, hogy tulajdonképpen egyik sem igaz, részigazságok vannak benne, és volt olyan időszak, amikor úgy éreztük, hogy nem is élünk mi itt olyan rosszul, de az meglepően rövid időszak volt, kb egy évtized, az 1968-as "új gazdasági irányvonal", a '70-es években épültek a sokat emlegetett házak, lakások, a '80-as évek közepére pedig összeomlott az egész gazdaság, de már évekkel korábban lehetett érezni, hogy bajok vannak.

Az egész világ nyugisabb volt, az szerintem nem rendszerfüggő, ha egy elég idős nyugat-európait megkérdezel, mikor volt jobb élete, a '80-as években, vagy most, szinte biztosan nem azt válaszolja, hogy most.

Kádárnak sokan elfelejtik, hogy ő 1956-ban került hatalomra, nem volt olyan, hogy átmeneti korszak, kemény megtorlások voltak éveken keresztül, és az ENSZ nyomására lett vége, az is feltétele volt, hogy világbanki kölcsönöket tudjanak felvenni, ami majd a rendszer bukásához vezetett, mert a munkával megtermelt érték valójában nem létezett.

Ez nem azt jelenti, hogy semmi érték nem volt akkoriban, csak az egyenleg volt folyamatosan mínuszban, és a kérdés szempontjából ez a lényeg.

Kétpólusú világrend volt, a szoci blokkon belül mi itt jól éltünk, de a léc nagyon alacsonyan volt.

A nyugati országokhoz mérten koldusok voltunk akkor is, sokkal nagyobb koldusok, mint mostanság, de napi szinten az nem volt téma, a vasfüggönyön túlra nem sokan jutottak el, és a sajtó sem reklámozta, hogy ott milyen az életszínvonal.

Sokakkal együtt én is nyugisan elvoltam a '70-es, '80-as években, és elismerem, az akkori körülmények között nem éreztük olyan szörnyűnek a rendszert, de az összehasonlítási alap főleg Románia volt.

Viszont akik nem fogadták el a rendszer korlátait, még a '80-as években is kerülhettek börtönbe, vagy csak rendszer ellenesnek lettek bélyegezve, sokszor ok nélkül is (mert pl a szülők "bűnei" a gyerekre is átszálltak)

Nehéz úgy pozitívnak feltüntetni a rendszert, hogy az azért szűnik meg, mert gazdaságilag összeomlik.

Persze, volt az az évtizednyi "jó világ", de akkor sem éltek meg a napi 8 óra munkából, de nem is az a lényeg, mert akkor bevállalták az emberek a több munkát

16.

Ilyen értelemben sosem lesz vége, sőt olyan országokban is kialakulhat bármikor, ahol eddig nem, mert szegénység, igazságtalanság mindig van és lesz is.

18.

Volt, csak annyi, hogy a rendőrnek is volt ereje, hatalma:

[link]