Érzel változást az életszinvonaladban a magas infláció miatt?

16: nekem is ez tűnt fel. Mindenki érez változást de valójában senkit sem érint, mert mindenki jól keres és úgyis ki bírja fizetni. :-)

Akkor mondom nálunk mi van: igen.

A mi lakásunkban két fokkal vettem vissza a hőmérsékletet, felesleges mosás, szárítógépezés nincs. Anyáméknál 18 fok van, a munkahelyem lezárva részben februárig, ahol dolgozom ott szintén ennyi.

Nincs gyorséttermezés, mert túl drága, korábban heti szinten belefért. Imádtunk itt-ott enni, nem mekire gondolok, hanem kézműves burger, pizzarendelés, kávézó, stb. Nincs kajarendelés sem, mivel otthon két háztartás összeállt, és jóval olcsóbban ki tudjuk így hozni. Három éve simán lementem enni a helyi kis étterembe a munkahelyemen, most infarktus nélkül (és jóllakva) nem tudnék kijönni. Nem reszelek 20 deka trappistát a milánóira, mert aranyárban van. Túrót is kétszer meggondolom, veszek-e. A marhahús szintén ritka kategória lett. A kedvenc termékeim, mint kaliforniai paprika, hummusz, sajtok, brokkoli, karfiol, kigyoubi és társai néha olyan áron futnak, hogy hanyatt estem.

Már egy ideje listával és tervekkel megyek vásárolni, mert az ad hoc impulzív vásárlás drága. Akciós újságokat böngészem, ilyenre korábban nem volt igényem.

Szívom a fogam amikor a gyerek harmadszorra is kinövi a húszezres szupinált cipőt egy bő félév alatt. A patikában tízezreket hagyok ott, ha rajtunk van a fosas vagy a gyerek már két hete fullad.

Magánegészségügybe járunk, mert államiba nem jutunk be vagy épp alapból nincs is, ez másfélszer annyi, mint három évvel ezelőtt. A gyereknek bármilyen külön program, fejlesztés az inflációval párhuzamosan folyamatosan drágul.

Egyelőre az új és nagyobb lakás tervét is elvetettük, így a harmadik gyerek ötletét is elvetettük.

Nyaralni idén voltunk külföldön, most egy darabig nem megyünk, talán belföldre pár napra.

Úgyhogy igen, változott az életszínvonalunk. Alapvetően negatívan, nyilván van egy két dolog mai pozitív is lehet, pl nincs kajapazarlás vagy felesleges kiköltekezés. Azt viszont nem tartom normálisnak, hogy a zöldséges pult/piac előtt izzadnom kell, hogy megéri-e a zöldség és a gyümölcs, vagy sem...

De szerintem senki nem azt írta, hogy nem változott negatívan az életszínvonala, csak hogy még nem hal azért éhen, még van miből visszafognia.

Ezzel mi is így vagyunk, de pont most kezdünk bedepressziózn azon, hogy dolgozó emberként már teljesen le kell minimalizálni mindent, ha az ember félre akad rakni valamennyit tartaléknak vagy nagyobb dolgokra.

Mi sem éltünk sosem nagy lábon, mert az otthonunk felújítására spóroltunk, de akkor legalább volt ugye látszatja a dolognak, minden évben belefért valami. Most nem bizto

#29

Ez a trinyó!!