Hogyan készültök a globális civilizációs összeomlásra?

"Különben kajából 4-5 évig bírnám tartani a frontot, energia, víz,

20-25 évig meglenne."

Elárulod, hogy milyen kajából tudsz betárolni 4-5 évre valót? Ami nem romlandó és persze nem kell főzni,mert mi van, ha nincs gáz, villany, fa, szén...stb. Ebből következik a másik kérdés: hogy tudnál 20 évig ezek nélkül energiát előállítani? Komolyan kíváncsi vagyok. Persze, csak ha nem trollkodtál.

#49 a civilizáció kapcsán valóban nem ennyített ennyit, csupán cca 600 évet.

Parancsolj:

[link]

#52

Sok ennivaló, vagy inkább alapanyag van ami alkalmas tárolással nagyon sokáig bírja. A szárazbab, felesborsó, lencse, főleg a rizs, 25 évig is eltartható. Az alkalmas tárolás alatt értendő, hogy száraz, hűvös, sötét helyen kell tárolni, és olyan gondosan elzárni, hogy semmilyen rovar ne férjen hozzá. A zsiszik-szerűségek ha beleköltöznek 1-2 év alatt teljesen tönkre vágják a szemes kaját. A liofílizált, porított vákuumosan csomagolt zöldségek is akár tíz évig bírják. Annak idején hozzájutottam ilyen paradicsomhoz, beraktam a spájz legaljára, és vagy 10 év múlva bontottam fel, és vizet hozzáadva tökéletes paradicsomlé lett belőle. Aztán balfax módon nem zártam vissza rendesen, és kb két hónap alatt teljesen használhatatlanná vált, mert felszívta a levegő nedvességét. A méz, cukor korlátlan ideig megőrzi a minőségét. Ha túlélésre rendezkedsz be, akkor sóból nagyon sokat, akár 50 + kilót is be kell tárazni, mert azzal lehet majd egyedül tartósítani ha összedől a civilizáció. Ez nem nagy befektetés, mert olcsó, és ez is eláll korlátlanul. A só egy totális összeomlás után az egyik legkurrensebb cikk lesz a túlélők közt mert a közelben sem bánya, sem tengervíz nincs amiből kinyerhetnénk. Nem véletlen hogy régen mindig is királyi privilégium volt a teljes só biznisz. Amúgy is jó ha mindig van belőle pár kiló pluszban, az asztali natúr kősó alig drágább mint az útszórósó, én az helyett is a jódozatlan asztalit használom. Konzervből sem árt ha van pár kiló a spájzban, ezek is elállnak alapból 3-5 évig, de valójában akár 8-10 évig is ehetőek maradnak. Itt azok állnak el tovább, amiben nincs szója. Konzerveknél legjobb ha a rotációs módszert használjuk, elve olyat kell venni amit békeidőben is megeszünk, így mindig 1-2 éves rotációban tudjuk cserélgetni őket. Készülhetsz, hogy pékség sem lesz, ezért ha majd valaki kenyeret akar enni, annak bizony magának kell majd elkészítenie. Lisztből betárazni nem lehet, szerintem már eleve mindegyik zacskó gyárilag fertőzött lisztkukaccal, max pár hónapig használhatóak, utána már annyira elszaporodik benne a kukac, hogy kuka. Viszont a liszt szemes állapotában sok évig tárolható, egy-két zsák búzából két évig is meg van egy családnak a kenyér. Mi már kb 3 éve magunk sütjük a kenyeret, kovászt nevelünk, meg van egy kis házi köves malmunk, 5 perc alatt megőröli a fél kiló búzát, abból kb egy 70 dekás kenyér lesz. Nem azért csináljuk mert olcsóbb mint a bolti, sőt szerintem sokkal drágább, hanem mert egyszer kipróbáltuk, és az íze, illata összehasonlíthatatlan az agyonadalékozott boltiéval. A kukorica s évekig eláll, abból azon kívül hogy az állatoknak is jó, lehet belőle málét készíteni. Én még csak egyszer ettem málét Erdélyben, nem dobtam tőle hátast, de arra jó hogy ne haljon éhen az ember. Aztán van még sok praktika,hogyan lehet sokáig tárolni, tartósítani dolgokat, vagy házilag előállítani, most elég csak a tudást megszerezni, ha majd balhé lesz, akkor úgy is ráér az ember a megvalósítással foglalkozni. Víz természetesen kútból van, szerintem ha összedől a civilizáció akkor a felszíni vizek jó ideig ihatatlanok lesznek, ezért csak forrás, vagy mély ásott, vagy a legjobb, a fúrt kút. Energia pedig egyértelmű, szigetüzemű napelem rendszerrel lehet, esetleg generátor kisegítéssel. Már több olyan komolyabb autonóm rendszert csináltam aminél ha holnap elmenne az áram, 20-25 évig a tulajnak biztosítva lenne az elektromos energiája. Már olyan aksikkal szerelek, aminek 6-8 ezer a töltési ciklusa, ez rendszeres használattal kb 20 év élettartam. Ha pedig van áramod, akkor mindened ami a civilizációnak számít. Lesz világításod, hűtőd, nem olvad ki a fagyasztód, tudsz gabonát őrölni, menni fog a hidroforod, akár még egy kisebb hőszivattyút, vagy egy fűtő klímát is megtáplálhatsz. Lehetne sokáig ragozni hogyan lehet túlélni egy kataklizmát, amint írtam először az éhezők viadalát kell túlélni, mert ha gebanc lesz, a városiak megindulnak majd vidékre, ahol szintén nem lesz semmi, mert háztáji csak hébe-hóba van, az öregek akik ezt csinálták már lassan kihalnak, a fiatalok meg a falun max füvet nyírnak meg sziklakertet gondoznak.

48: 100 milliárd év? :D :D

Milyen kár, hogy 5 milliárd év múlva konkrétan a bolygóból sem nagyon fog semmi maradni, nemhogy a civilizációból, erről a Nap fog gondoskodni mikor a végső fázisába ér.

#55:

Na de ha Föld konkrétan elpusztul.

Akkor mi értelme volt egyáltalán hogy kialakult rajta az élet? Valami haszna csak kellett hogy legyen...

Mert ez a Világegyetem óráján kb egy szemrebbenés.. volt és már nincs is. Szóval nehohgy már. Biztosan fogunk valakinek hiányozni... Vagy nem? Nem kegyetlenség ez?

57: Hát kb feltetted a kérdést amire senki sem tudja a választ és jó eséllyel sosem fogjuk tudni, mármint a miért...

Másrészt meg 5 milliárd év elég sok idő, ha kevésbé ironikusan nézzük a dolgokat akkor simán elképzelhető, hogy addigra az emberiség akár egy másik bolygóra tud költözni, vagy magát a bolygót valahogy odébb mozdítani, ki tudja. Ha meg ironikusak akarunk lenni még jobban, akkor az 5 milliárd év alatt még ki is irthatja magát bármikor.

"Na de ha Föld konkrétan elpusztul.

Akkor mi értelme volt egyáltalán hogy kialakult rajta az élet? Valami haszna csak kellett hogy legyen..."

Ha azt a narratívát vesszük, hogy az élet spontán jelent meg a bolygón, akkor kábé annyi értelme van az élet megjelenésének "értelméről" beszélni, mint amikor eső elején az első esőcsepp szétplaccsan a járdán, annak mi értelme volt szétplaccsannia? Egy folyamat, ami megtörtént, ahogy egyik folyamat következik és kapcsolódik a másikhoz és az után, kialakult, ezt hozta a sors, értelme ilyen szemszögből nem volt az élet kialakulásának, sem haszna. Ha nincs senki, abszolúte senki a dolog mögött, vagyis semmiféle szándékosságot sem feltételezünk akár az élet, akár az univerzum kialakulása mögé, akkor haszna sem volt és nincs, hiszen ki is az, aki hasznot húzott volna belőle és milyet?

"Mert ez a Világegyetem óráján kb egy szemrebbenés.. volt és már nincs is. Szóval nehohgy már. Biztosan fogunk valakinek hiányozni... Vagy nem? Nem kegyetlenség ez?"

Az élet létrejötte? Miért lenne kegyetlenség? Ha senki sincs mögötte, teljesen spontán történt, akkor hogyan lehetne kegyetlen? Mi az, ami kegyetlen volt benne? A villám, ami által kialakult az első nem tudom micsoda, ami addig nem volt? Vagy a hullámok, amik összesodorták a hozzávalókat? Vagy azok a vegyi anyagok, amik részt vettek az élet létrejöttében?

Az kegyetlen dolog, mikor az esőcsepp szétplaccsan a járdán? Vagy mikor a virág szirmot bont? Vagy mikor a hó elolvad a fenyőágon? Ezek mind folyamatok, amelyek az oksági láncolatban következnek egymásból, akkor mi az, ami kegyetlen bennük, melyik részük lehetne kegyetlen?

#54

Kb. ugyanezt csinálom, kiépítettem magamnak szigetüzemű napelemes ellátást, pótalkatrészeket tároltam el, rétegvizes fúrt kutam van, ahhoz is van tartalék szivattyú kettő is, felhalmoztam rakás tartós kaját, amit rotációban fogyasztok, fűszereket, cukrot, mézet, stb.. Tartósításhoz felhalmoztam sót, borkősavat.

Kenyérrel mondjuk nem sz-rozok, mert amúgysem fogyasztom - termesztek a kertben zöldségeket, paprika, paradicsom, hagyma, krumpli, van pár gyümölcsfám, tartok csirkéket, kb. táp se kell nekik, szabadon kapirgálnak, csak víz, az meg a fúrt kútból és a napelem-meghajtással ingyen van.

Meg persze eszközök ahhoz, hogy mindezt meg is tudjam védeni.

A liszthez annyit hozzátennék, hogy egyébként a lisztkukac is ehető :)