Erre mi a magyarázat Fideszesek?

Az eredeti levél

[link]

34/ A rendkívüli körülmények rendkívüli intézkedéseket követelnek

2022. március 22.

| forrás: MTI

Magyarország a lehető leghamarabb és ténylegesen hozzá kíván jutni a neki járó uniós forrásokhoz

Levélben tájékoztatta Orbán Viktor miniszterelnök Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét a magyar kormány döntéséről, mely szerint Magyarország kéri az Európai Bizottságtól a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben biztosított hitelkeret lehívását is – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője kedden, rendelkezésre bocsátva egyben a levél teljes szövegét is.

A sajtófőnök emlékeztetett: Magyarország határainál háború dúl; csak az elmúlt hetekben közel félmillió ukrajnai háborús menekült érkezett Magyarországra, és a kormány ennek többszörösére számít a következő időszakban. Hozzátette: a háború gazdasági hatásai és a szankciók súlyos terhet jelentenek a magyar gazdaságnak. A rendkívüli körülmények rendkívüli intézkedéseket követelnek, ezért a magyar kormány úgy döntött, hogy kéri az Európai Bizottságtól a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben biztosított hitelkeret lehívását is.

Az MTI-nek megküldött, az Európai Bizottság elnökének címzett levélben Orbán Viktor úgy fogalmaz: az Ukrajnában dúló háború példátlan kihívás elé állítja az Európai Unió tagállamait. A biztonsági kockázatokat, a humanitárius válság terheit, a konfliktus gazdasági következményeit és az uniós szankciók negatív hatásait jelentős mértékben az Európai Unió keleti határait védő országok viselik – írta.

Orbán Viktor szerint “a rendkívüli körülmények rendkívüli intézkedéseket követelnek. Magyarország felkészült és helytáll a válságban. Több mint 450.000 személyt fogadtunk eddig, akik a háború elől és a háborúból menekültek. Humanitárius segítséget nyújtunk a hozzánk érkezőknek és a Kárpátalján élő rászorulóknak. Megerősítettük keleti határaink védelmét. Tesszük mindezt az emberiesség nevében, az egész Európai Unió békéje és biztonsága érdekében”.

A magyar kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy válsághelyzetekben különösen fontos az Európai Unió egységének megőrzése és a tagállamokat összekötő közös felelősség. Ennek jegyében Magyarország csak annyit kér, hogy a lehető leghamarabb és ténylegesen hozzájuthasson a számára előirányzott uniós forrásokhoz, és azokat rugalmasan, a válság kezelésére leginkább alkalmas célokra használhassa fel – fogalmazott.

Orbán Viktor azt kérte, hogy az Európai Bizottság soron kívül hagyja jóvá az Európai Unió keleti határait védő tagállamainak Helyreállítási és Rezilienciaépítési Terveit, Partnerségi Megállapodásait és operatív programjait. Kérte továbbá, hogy a Bizottság az előfinanszírozási, társfinanszírozási és átcsoportosíthatósági korlátok feloldásával tegye lehetővé az uniós költségvetési források gyors, célzott és rugalmas felhasználását.

A miniszterelnök levelében emlékeztetett: a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében 2026 végéig felhasználható támogatások 30 százalékát 2022. június 30-ig újra kell osztani az aktuális gazdasági növekedési mutatók fényében. Az újraelosztás az Európai Unió keleti határait védő valamennyi tagállam számára forrásvesztéssel járna, ami egyes tagállamok esetében akár az elérhető támogatások 16 százalékát is elérheti.

Ez elfogadhatatlan – húzta alá Orbán Viktor, kérve az újraelosztási rendszer felülvizsgálatát, és annak biztosítását, hogy a háborús válság terheit leginkább viselő és egyúttal az Európai Unió gazdasági növekedéséhez jelentősen hozzájáruló tagállamok ne veszítsenek uniós forrásokat.

“Magyarország a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Tervében megfogalmazott fejlesztési igények mellett és annak jóváhagyási folyamatától függetlenül a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben biztosított hitelkeret azonnali rendelkezésre bocsátását kéri védelmi, határigazgatási, humanitárius és egyéb akut válságkezelési feladatok ellátásához. Jelen körülmények között ellenállóképességünk erősítése szempontjából ezek a legfontosabb fejlesztési területek. Tényleges és érdemi segítséget az Európai Unió akkor tud nyújtani, ha ezekre a célokra biztosít azonnal és rugalmasan felhasználható forrásokat” – írta az Európai Bizottság elnökének címzett, az Európai Tanács elnökének, tagjainak és az Európai Parlament elnökének is eljuttatott levelében Orbán Viktor.

A levelet ide kattintva tekintheti meg.

kapcsolódó tartalmak

Egész napos kormányülés a Karmelitában

Egész napos kormányülés a Karmelitában – “Elég volt az elhibázott brüsszeli szankciókból!”

Orbán Viktor Zalaegerszegen mond beszéde

31/ Magyarország megvétózza az uniós büdzsét és a helyreállítási alapot

2020. november 16.

| forrás: MTI

Levélben tájékoztatta Orbán Viktor miniszterelnök Angela Merkel német kancellárt, Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét és Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét arról, hogy a magyar kormány megvétózza az EU hétéves költségvetésével és a helyreállítási alappal kapcsolatos jogalkotást - közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke hétfő délután.

“Éppen most informáltak a legújabb fejleményekről az MFF/NGEU-csomag (a többéves pénzügyi keret és a “Next Generation EU” helyreállítási eszköz) végrehajtásának helyzetét illetően” – írta Orbán Viktor.

Levelében a miniszterelnök megerősítette, hogy a “semmiről sincs megállapodás, ameddig nincs megállapodás mindenről” elvvel összhangban Magyarország kormánya az MFF/NGEU jogalkotási csomag valamennyi eleme ellenében fog szavazni, beleértve azok megvétózását, melyek egyhangúságot igényelnek, így az MFF-rendeletet és a saját forrásokról szóló határozatot is.

Havasi Bertalan emlékeztetett: Orbán Viktor már korábban is felhívta a figyelmet arra, veszélyezteti a tagállamok közötti bizalmat, emellett Magyarország érdekeit, ha a következő hétéves költségvetést, illetve a rendkívüli helyreállítási csomagot olyan feltételekhez kötnék, amelyek pontosan nem határozzák meg, hogy mi a vélt jogsértés, és önkényesen vezethetnek politikai alapú költségvetési szankcióhoz kettős mérce alkalmazásával. Magyarország számára alapvetőek a közös értékek, beleértve a jogállamiságot, ezek érvényesülését és alkalmazását a magyar embereknek kell megítélniük, akik erre ugyanúgy képesek, mint bármely más európai nép.

Magyarország Magyarország oldalán áll

2022. március 26.

| forrás: MTI

Az orosz-ukrán háborúban Magyarország Magyarország oldalán áll. Segít a bajbajutottaknak, de érvényesíteni akarja, meg akarja védeni a saját nemzeti érdekeit - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a brüsszeli EU- és NATO-csúcs után a közmédiának adott nyilatkozatában.

A kormányfő kiemelte: Magyarországnak minden nemzetközi találkozó alkalmával újra és újra ki kell állnia a saját nemzeti érdekei mellett.

“Ezért nem mindegy, hogy milyen kormánya van Magyarországnak. Olyan kormánya van-e, amely kiáll a nemzeti érdekek mellett vagy olyan, amelyik a nagyokkal vagy az éppen számára tekintélyt sugárzó más országokkal akar alárendelt szerepben együtt úszni” – fogalmazott.

A miniszterelnök a jelenlegi helyzetet úgy értékelte: vannak országok, amelyek azt mondják, hogy ez egy olyan háború, amelynek valahogy ők is részesei. A magyarok viszont azt mondják, hogy van egy orosz-ukrán háború, ami a szomszédunkban zajlik, nem lehetünk közömbösek, hiszen emberi szenvedések és bajba jutottak milliói vannak. Mindezek mellett vannak magyar érdekek, amelyeket egy szomszédban zajló háború mindig veszélybe sodorhat.

“Vagyis veszélyes helyzetben vagyunk, de mi Magyarország oldalán állunk és magyar fejjel, magyar nézőpontból tekintünk erre a helyzetre” – jelentette ki Orbán Viktor.

Kiemelte: vannak országok, amelyek azt szeretnék, ha a NATO vagy az Európai Unió valamilyen mértékig, akár erőteljesen is részévé válna a konfliktusnak és vannak országok, mint például Magyarország, amelyik ki akar maradni ebből a háborúból.

A kormányfő szerint a NATO-csúcson egyértelműen kiderült, hogy a magyar álláspont mögött vannak többen, ezért a NATO ki is mondta: nem részese ennek a háborúnak, nem akar benne részt venni, ki akar belőle maradni és sem fegyvert, sem katonákat nem küld, se légtérzárat nem rendel el. Hozzátette: ha vannak tagállamok, amelyek túl akarnak ezen menni és saját felelősségükre valamit tenni akarnak, azt a NATO nem akadályozza meg.

Az EU-csúcs gazdasági szankciókat érintő tárgyalásai kapcsán érthető felvetésnek nevezte azt: ha segíteni akarnak az ukránoknak és azt akarják, hogy minél hamarabb béke legyen, akkor az oroszok számára kell világossá tenni, hogy ezt a háborút nem érdemes folytatniuk. Ezt egy helyes törekvésnek tartja, mert szerinte is a legfontosabb ma az, hogy béke legyen. “Mi a béke oldalán vagyunk” – jelentette ki, ugyanakkor hozzátette: nem lehet úgy békét teremteni, hogy olyan szankciókat alkalmaznak, amelyek “jobban fájnak nekünk, mint az oroszoknak”.

Márpedig ha a szankciókat kiterjesztik az energiára, az a helyzet áll elő, hogy a magyar gazdaság elviselhetetlen nyomás alá kerül, miközben az oroszoknak ez “feltehetően meg sem kottyan”.

Magyarország világossá tette: a szankciók kiterjesztése az energiarendszerre alkalmatlan eszköz arra, hogy ezáltal lépéseket tegyünk a béke irányába, más módon kell ezt megtenni, alapvetően diplomáciai tárgyalások útján – hangsúlyozta.

Orbán Viktor kiemelte: mivel ezek a javaslatok újra és újra előkerülnek, ezért Magyarországnak minden egyes nemzetközi találkozó alkalmával újra és újra ki kell állnia a saját nemzeti érdekei mellett.

Úgy vélte: a korábban kritizált Lengyelországról és Magyarországról ma a “legnagyobb elismerés hangján” beszélnek. Mindenki látja azt a hatalmas terhet, amit a lengyel és a magyar emberek visznek a hátukon, hiszen Lengyelországba két és fél millió menekült érkezett, Magyarországra pedig több mint 500 ezer.

Méltatta az önkéntesek, civil szervezetek, valamint egyházak menekülteket segítő munkáját és hangsúlyozta azt is: most nem számít, hogy milyen vitáink voltak korábban az ukránokkal például a magyar kisebbség ügyében, mert ők most bajban vannak, ezért segítünk nekik.

Jelezte: sürgette Brüsszelben, hogy a Magyarország számára elérhető pénzügyi forrásokat minél hamarabb nyissák meg és már meg is érkezett a bizottság részéről a válasz, hogy az első 300 millió eurót (több mint 100 milliárd forintot) rugalmasan, a korábbi célokhoz képest sokkal szabadabban, gyorsabban elérhetővé tették Magyarország számára. Ezt mind az önkénteseinknek köszönhetjük, maga az ország harcolta ki ezt a megítélést – hangsúlyozta.

Azt, hogy az ukrán elnök nem volt elégedett se a NATO-val, se az EU-val és a magyar kormányfőt személyesen is megszólította, bírálta, Orbán Viktor úgy kommentálta: meg kell érteni Volodimir Zelenszkijt, egy ilyen helyzetben ő azt szeretné, ha az egész világ nemcsak osztozna a fájdalmában, nemcsak a menekülteken segítene, hanem magáévá tenné az ukrán pozíciót és azonnal beavatkozna. Ukrajna nehéz helyzetben van, a területén háború van, emberek millióinak kell elhagyniuk az országot. “Ez egy szívfacsaró, nagyon nehéz érzés lehet” – fogalmazott Orbán Viktor.

Szerinte az ukránoknak teljesen érthető szempontja, hogy azt kérik: a NATO menjen be, vállaljon légicsatát, küldjön fegyvereket. Ugyanakkor “mi nem ukránok vagyunk, meg nem oroszok, hanem magyarok” – jegyezte meg.

“Arra a kérdésre, hogy hol áll Magyarország, az a válasz, hogy Magyarország Magyarország oldalán áll” – jelentette ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor hangoztatta: Magyarország azon túl, hogy segít minden bajba jutott ukrán embernek – és erről még az ukrán elnök helyében sem feledkezne meg – nem akar bevonódni ebbe a háborúba, mert ez a magyar nemzeti érdekekkel ellentétes.

A miniszterelnök kitért arra is: Magyarország a NATO tagja, a NATO pedig egységes és erős. “Sőt, nagyon erős. Sokkal erősebb, mint Oroszország” – nyomatékosította.

Orbán Viktor szerint ha a magyarok maguk is megteszik, amit meg kell tenni, van hadseregük és azt felvonultatják a határhoz, ha látszik, hogy “készen állunk, hogy megvédjük magunkat”, akkor a többi szövetséges ország is segíteni fog bennünket. “Így együtt mindenki másnál erősebbek vagyunk ma a világon” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ennél nagyobb biztonsági garancia ma nem létezik.

Úgy értékelt: minden emberi számítás szerint ma nincs biztonságosabb hely és ország a Földön, mint a NATO-tagállamok országai, köztük Magyarország.

De ez egy háború és a szomszédunkban van, ezért “észnél kell lenni”, a stratégiai nyugalom, a higgadtság, a kiszámíthatóság, a magyar érdekek pontos meghatározása és az aszerint történő cselekvés most a döntő. Hozzátette: úgy érzi, hogy eddig Magyarország ezekkel az erényekkel rendelkezett.

Az energiaárakról szólva Orbán Viktor kifejtette: a háborútól függetlenül is felfelé mentek már az energiaárak az elmúlt hónapokban, erre pedig a háború “rátett még egy lapáttal”. Szerinte ezt nem lehet tétlenül nézni, ezért a magyar kormány korlátozta az üzemanyag és a legalapvetőbb élelmiszerek árát, védi a rezsicsökkentést.

Ugyanakkor a kormányfő úgy véli: a nemzeti alapon adott válaszok nem lesznek elegendőek, közös európai válaszra is szükség van. Az energiaárak emelkedésének egyik oka ugyanis a kormányfő szerint az a politika, amit “Brüsszelben csinálnak” és ami “szándékosan, folyamatosan emeli az energia árát”, mert abból indul ki, hogyha magasabb az ár, akkor az emberek kevesebbet fognak fogyasztani és ezzel megmenthetjük a klímát.

Ezért azt szorgalmazta, hogy amíg a háború tart, addig függesszék fel az “energiaárak emelésére épülő brüsszeli politikát”. Szerinte nem szabad büntetni se a szénből, se az olajból, se a gázból származó energiát, mert “ma nem az a kérdés, hogy mi lesz a klímával, hanem az a kérdés, hogy mi lesz a családjainkkal”. Ez majd a következő hetek csatáinak kérdése lesz – jelezte Orbán Viktor.

Extraordinary circumstances require extraordinary measures

22. 03. 2022.

| source: Cabinet Office Of The Prime Minister

Prime Minister Viktor Orbán informed President of the European Commission Ursula von der Leyen in a letter about the Hungarian government’s decision that Hungary requests the immediate provision of the allocated loan facility under the Recovery and Resilience Facility as well, Bertalan Havasi, the head of the Press Office of the Prime Minister informed the Hungarian news agency MTI on Tuesday, making the full text of the letter available at the same time.

The press chief recalled that there is a war being waged at Hungary’s borders; in the past few weeks, almost half a million Ukrainian refugees have arrived in Hungary, and during the period ahead the government is expecting this number to multiply. He added that the economic impacts and sanctions of the war are imposing a heavy burden upon the Hungarian economy. Extraordinary circumstances require extraordinary measures, and so the Hungarian government decided to request the European Commission to provide the allocated loan facility under the Recovery and Resilience Fund as well.

In the letter to the President of the European Commission sent to MTI, Mr Orbán wrote the war in Ukraine poses an unprecedented challenge to the Member states of the European Union. The security risks, the burden of the humanitarian crisis, the economic consequences of the conflict and the negative effects of the EU sanctions are to a large extent borne by the countries protecting the European Union’s eastern borders, he wrote.

According to Mr Orbán, “extraordinary circumstances require extraordinary measures. Hungary is prepared and stands its ground in this crisis. We have received more than 450,000 people so far who have fled before the war and from the war. We provide humanitarian assistance to those who come to us and those in need in Transcarpathia. We have strengthened the protection of our eastern borders. We are doing all this in the name of humanity and for the peace and security of the European Union as a whole.

The Hungarian Prime Minister drew attention to the fact that in crisis situations, the preservation of the unity of the European Union and the shared responsibility connecting the Member States are particularly important. To this end, Hungary only asks for immediate and effective access to the EU funds allocated to it, and to be able to use them in a flexible way for the purposes best suited to dealing with the crisis, he wrote.

Mr Orbán asked the European Commission to approve, as a matter of urgency, the Recovery and Resilience Plans, the Partnership Agreements and operation programmes of the Member States protecting the eastern borders of the European Union. He further asked the Commission to allow rapid, targeted and flexible use of EU budgetary resources by removing pre-financing, co-financing and transferability limits.

In his letter, the Prime Minister recalled that 30 per cent of the financial support available under the Recovery and Resilience Facility until the end of 2026 will be reallocated by 30 June 2022 in the light of current economic growth indicators. The reallocation would entail a loss of resources for all Member States protecting the eastern borders of the European Union which could amount to up to 16 per cent of the available grants for some Member States.

This is unacceptable, Mr Orbán underlined, asking for a review of the reallocation system and to ensure that those Member States that are bearing the brunt of the war crisis and at the same time making a significant contribution to the economic growth of the European Union do not lose EU resources.

“In addition to its development needs outlined in its Recovery and Resilience Plan, and independently of its approval process, Hungary requests the immediate provision of the allocated loan facility under the Recovery and Resilience Facility for defence, border control, as well as humanitarian and other acute crisis management tasks. In the current circumstances, these are the most important areas for improvement in terms of strengthening our resilience. The European Union can only provide real and substantial help if it offers immediate and flexible funding for these purposes,” Mr Orbán wrote in his letter addressed to the President of the European Commission, and also forwarded to the President and members of the European Council and the President of the European Parliament.

Még mindíg nem értem mit akarsz ezekkel a levelekkel elmondani.

Talán az EU-nak fel kellene hagynia az orosz energiahordozóktól való függetlenedésének érdekében elindított intézkedéseivel, mert Magyarország az elmúlt 30 évben buta módon semmit nem tett ez ellen?